169633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szubsztituált mono-és dioxo-piperazinil(tio) karbonil-acilamino penám- és cef-3-ém-származékok előállítására
17 169633 18 loridin is igen hatásos gyógyszerek a technika állása szerint, ezért ezeket is kontrollként alkalmazzuk. (L. táblázatok 36—40. oldal.) 2. A találmány szerint előállított vegyületek minimális gátló koncentrációját klinikailag izolált baktériumokra az 5. és 6. táblázat szemlélteti. A minimális gátló koncentráció meghatározását az 1. vizsgálatnál leírt módon végeztük. (L. táblázatok 41—60. oldal.) 3. Ellenállóképesség ß-laktamazra (Pseudomonas aeruginosa GN 238): a vegyületek ellenállóképességét ß-laktamazra az alábbi módon mértük. ß-laktamazt készítettünk Pseudomonas aeruginosa GN 238-ból. A mikroorganizmust literenként 2 g élesztőkivonatot, 10 g polipeptont, 2 g glukózt, 7 g dinátriumhidrogénfoszfátot, 2 g káliumdihidrogénfoszfátot, 1,2 g ammóniumszulfátot és 0,4 g magnéziumszulfátot tartalmazó táptalaj 100 ml-ében tenyésztettük 500 mles Erlenmeyer lombikban, 6 órán át, 37 C°-on rázás közben. Az így kapott sejteket centrifugálással (5000 ford./ perc X 10 perc) elkülönítettük, és 0,1 mólos foszfátpufferral (pH = 7,0) háromszor mostuk. Ezután a sejteket szónikus kezelésnek (20 KHz, 20 perc) vetettük alá, majd 15 000 ford./perc sebességgel 60 percig centrifugáltuk. Az enzimes folyadék felülúszó rétegét használva, jodometriás úton meghatároztuk valamennyi vegyület ellenállóképességét a ß-laktamazra. Az így kapott eredményeket a 7. táblázat szemlélteti. A 7. táblázat valamennyi számértéke relatív érték, amit úgy kaptunk, hogy a kontroll penicillin G- kálium aktivitását 100-nak vettük. (L. táblázatok 61. oldal) A 3—6. táblázatokból kitűnik, hogy a találmány szerint előállított vegyületek szélesebb antibakteriális spektrummal és még jobb antibakteriális hatással rendelkeznek, nemcsak a Pseudomonas aeruginosa, Klebsiella pneumoniae és Proteus fajok ellen, hanem számos gyógyszer-rezisztens baktérium ellen is, mint a kontroll ampicillin és cefaloglicin, vagyis mint azok a vegyületek, amelyek az acilcsoporthoz a-helyzetben aminocsoportot tartalmaznak. A 7. táblázatból az is kitűnik, hogy a találmány szerint előállított vegyületek a ß-laktamazzal szemben sokkal ellenállóbbak, mint a kontroll gyógyszerek. A fenti eredményekből nyilvánvaló, hogy a találmány szerint előállított vegyületek körébe tartozó le általános képletű vegyületek igen jó hatásúak, és kiváltképpen előnyösek azok az le általános képletű vegyületek, amelyek képletében A jelentése hidrogénatom, vagy adott esetben szubsztituált alkil-, alkenil-, aril- vagy aralkilcsoport, és R2 és R 3 mindegyike hidrogénatom vagy alkilcsoport. A találmány szerint előállított penicillinek és cefalosporinok általában kis toxicitásúak. így például a 6-[D ( — )-a-(4-metil-2,3-dioxo-l-piperazinil-karbonilamino)fenilacetamidoj-penicillánsavés a 6-[D( — )-oc-(4-etil-2,3-dioxo-1 -piperazinil-karbonilamino)-fenilacetamido]-penicillánsav LD50 -értéke 19 + 1 g súlyú egereknél intravénásán beadva több mint 5 g/kg. A találmány szerint előállított I általános képletű vegyületek beadhatók nemcsak szabad sav, hanem nem toxikus sók vagy fiziológiásán elfogadható észterek alakjában is. Azokat a vegyületeket továbbá, amelyek fiziológiásán elfogadható észterek alakjában vannak, rendszerint úgy használjuk fel, hogy a vegyületeket szabad savakká, vagy nem toxikus sókká alakítjuk, az észterképző csoportot az irodalomból ismert módon eltávolítva. 5 A találmány szerint előállított vegyületek embereknek és állatoknak a penicillin- és cefalosporin-típusú gyógyszerek területén elfogadott szokásos fiziológiás formákban, így tabletták, kapszulák, szirupok, injekciók stb. alakjában elkészítve beadhatók. 10 A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi példákkal szemléltetjük. 1. példa 15 1. 2,5 g l-acetil-3-oxo-piperazint, 3,45 g trietilamint és 20 ml vízmentes dioxánt tartalmazó keverékhez hozzáadjuk 3,71 g trimetilklórszilán 10 ml vízmentes dioxánnal készített oldatát. Az így kapott keveréket 17 órán 20 át visszafolyatással forraljuk, majd lehűtjük, ekkor kiválik a trietilamin-hidroklorid, amelyet szűréssel eltávolítunk. A szűrletet — (40—30) C°-on 1,8 g foszgén 30 ml vízmentes metilénkloriddal készített oldatába csepegtetjük. A csepegtetés befejezése után a reakció-25 keverék hőmérsékletét megnöveljük, és szobahőmérsékleten 30 percig reagáltatjuk. Ezt követően a feleslegben levő foszfogént és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillációval eltávolítjuk. 3,5 g halványbarna olajos terméket kapunk, ez a 4-acetil-2-oxo-l-pipera-30 zinil-karbonilklorid. IR-spektrum (film) cm-1 v c=0 1790, 1710, 1640. 2.1,0 g 6-[D( — )-a-amino-fenilacetamido]-penicillánsav 20 térf.% vizet tartalmazó 20 ml tetrahidrofuránnal készített szuszpenziójának pH-értékét trietilamin keve-35 rés közben végzett fokozatos hozzáadásával 8,0—8,5-re állítjuk be, majd 0 C°-ra lehűtjük. Az így kezelt szuszpenzióba belecsepegtetjük 900 mg előbbiek szerint készített 4-acetil-2-oxo-l-piperazinil-karbonilklorid 5 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát 30 perc alatt, a fenti 40 hőmérsékleten. Ez alatt az idő alatt a szuszpenzió pH-értékét trietilamin fokozatos hozzáadásával 7,5—8,0-án tartjuk. Ezután a reakciókeverék hőmérsékletét 5— 10 C°-ra emeljük, és a fenti hőmérsékleten egy órán át reagáltatjuk, miközben a pH-értékét trietilamin hozzá-45 adásával 7,5—8,0-on tartjuk. A reakció befejeződése után a tetrahidrofuránt csökkentett nyomáson végzett desztillációval eltávolítjuk, és a maradékot 30 ml etilacetát és 10 ml víz keverékében feloldjuk. Az így kapott oldat pH-értékét jeges hűtés közben hozzáadott higí-50 tott sósavval 1,5—2,0-re állítjuk be, és a szerves fázist elkülönítjük. A vizes fázist 20 ml etilacetáttal újra extra^ háljuk, és az így kapott szerves fázist az előző szerves fázissal egyesítjük. Az egyesített szerves extraktumokat vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton szárít-55 juk, és jégben lehűtjük. Ehhez a szerves fázishoz csepegtetünk 470 mg 2-etil-hexánsav-nátriumsót 20 ml etilacetátban oldva, ekkor fehér kristályok válnak ki. A kivált kristályokat szűréssel elkülönítjük, etilacetáttal mossuk, és szárítjuk. 1,4 g 6-[D( — )-a-(4-acetil-2-oxo-60 -1 -piperazinil-karbonilamino)-fenilacetamido]-penicillánsav-nátriumsót kapunk, amelynek olvadáspontja 205 C° (bomlással), a hozam 94%. IR-spektrum (KBr) cm-1 : v c _ 0 1760 (laktam), 1600—1700 (COO, —CON =) 65 MMR-spektrum [(CD3 ) 2 SO + D 2 0] T értékek: 2,73 9
