169628. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-helyzetben helyettesített adenozin-3', 5'-ciklusos monofoszfátok előállítására
169628 3 4 logénatom kivételével — mint említettük, lehetnek szubsztituensei, így például helyettesítve lehetnek rövidszénláncú alkoxi-csoportokkal (például metoxi-, etoxi-, n-propoxi- vagy izopropoxi-, és/vagy rövidszénláncú alkil-csoportokkal (például metil-, izopropil- vagy n-butil-csoportokkal. Az 1 általános képletű 2-helyzetben R-rel helyettesített adenozin-3',5'-ciklusos monofoszfátok előállíthatók valamely II általános képletű 2-helyzetben R-rel helyettesített adenozin-5'-monofoszfátból — ahol R jelentése a fenti — azt valamely dehidratáló szerrel reagáltatva vagy valamely II általános képletű vegyület valamely reakcióképes foszfát-észterét valamely bázissal reagáltatva. A 2-helyzetben R-rel helyettesített adenozin-5'-monofoszfát, vagyis a II általános képletű vegyület, könnyen előállítható a megfelelő 2-helyzetben R-rel helyettesített adenozin foszforilezése útján, például az adenozinszármazékot pirofoszforilkloriddal vagy foszfor-oxikloriddal reagáltatva valamely oldószer, például acetonitril, m-krezol vagy trietilfoszfát jelenlétében. Az R csoport helyén az R'A-általános képletű csoportot tartalmazó II. általános képletű 2-helyzetben R-rel helyettesített adenozin-5'-monofoszfátot előállíthatjuk a 2-halogén-adenozin-5'-monofoszfát és valamely R'A—H általános képletű — ahol R' és A jelentése a megadott — nukleofil reagensből. Ha kiindulási anyagként a II általános képletű, 2--helyzetben R-rel helyettesített adenozin-5'-monofoszfátot használjuk, úgy ezt közvetlenül dehidratálva intramolekuláris ciklizációt idézhetünk elő, miközben az I általános képletű, 2-helyzetben R-rel szubsztituált adenozin-3',5'-ciklusos monofoszfát képződik. E reakcióhoz bármely e célra alkalmas dehidratáló szert használhatunk, így előnyösen alkalmazhatjuk a diciklohexil-karbodiimidet, a ciklohexil-izocianátot, a dietil-(feniletinil)-amint és így tovább. E dehidratálási reakciót általában úgy végezzük, hogy egy mól II általános képletű, 2-helyzetben R-rel helyettesített adenozin-5'-monofoszfátra legalább egy mól dehidratálószert alkalmazunk valamely bázisos oldószerben; a reakció hőmérséklettartománya 10—200 °C közé esik. A diciklohexil-karbodiimidet alkalmazó eljárás részleteit a későbbiekben még megadjuk. A II általános képletű, 2-helyzetben R-rel helyettesített adenozin-5'-monofoszfát ammóniumsóját (például tri-n-butil-ammóniumsóját vagy morfolino-N,N'-diciklohexil-karboxamidinium-sóját) feloldjuk vagy szuszpendáljuk valamely alkalmas bázikus oldószerben (például piridinben vagy piridin és dimetil-formamid keverékében) és a keletkező oldatot vagy szuszpenziót fokozatosan elkeverjük a II általános képletű vegyület 1 móljára számítva legalább két mól (célszerűen 5—10 mól) diciklohexil-karbodiimid oldatával, például piridines oldatával, 10—200 °C hőmérsékleten, és a reakciókeveréket e hőmérsékleten tovább keverjük körülbelül 0,5—5 órán keresztül. Ha a II általános képletű, 2-helyzetben R-rel helyettesített adenozin-5'-monofoszfát reakcióképes foszfátészteréből indulunk ki, úgy ezt az észtert valamely bázissal reagáltatjuk. Reakcióképes foszfátészterként bármely olyan észtert alkalmazhatunk, amely valamely bázissal történő dezészterifikálása esetén intramolekuláris ciklizáción megy keresztül, amelynek során az I általános képletű, 2-helyzetben R-rel helyettesített adenozin-3',5'-ciklusos monofoszfát képződik. Előnyösen alkalmazhatjuk a II általános képletű mono- vagy a dinitrofenil foszfát-észtereket (így például a p-nitrofenil-észtert vagy a 2,4-dinitrofenil-észtert) vagy az alábbi foszforsavszármazékok mono-vagy dinitrofenil-észtereit: 2-hely-5 zetben helyettesített adenozin-5'-di- vagy -trifoszfát, p1 ,p 2 -(2-helyzetben helyettesített adenpzin-5')-pirofoszfát, 2-helyzetben helyettesített adenözin-5'-foszforfluorid-észter és így tovább. Ezeket az észtereket ismert módon [Journal of Organic Chemistry, 31, 3247 (1966)] elő-10 állíthatjuk a II általános képletű, 2-helyzetben R-rel helyettesített adenozin-5'-monofoszfátokból. Bázisként előnyösen alkalmazhatunk valamely alkálifém-alkoxidot (például kálium-terc-butoxidot, nátriumterc-butoxidot), valamely alkálifém- vagy alkáliföldfém-15 -hidroxidot (például nátriumhidroxidot, káliumhidroxidot, kalciumhidroxidot, báriumhidroxidot), az említett hidroxidok gyenge savval képezett sóit (például báriumacetátot), vagy alkálifém-hidridet (például nátrium-hidridet). 20 A II általános képletű, 2-helyzetben R-rel helyettesített adenozin-5'-monofoszfát egy móljára számítva a bázisból legalább két mólt (célszerűen 20—100 mólt) alkalmazunk, és a reakciót — 10 \-100 °C hőmérséklet-tartományban, valamely alkalmas oldószerben (pél-25 dául dimetil-szulfoxidban, N,N-dimetil-formamidban) végezzük. Az így képződő I általános képletű, 2-helyzetben R-rel helyettesített adenozin-3',5'-ciklusos monofoszfát könynyen izolálható a reakciókeverékből és könnyen tisztít-30 ható ismert módszerek segítségével, például extrahálással, átkristályosítással, kromatográfiásan és így tovább. Az I általános képletű, 2-helyzetben R-rel helyettesített adenozin-3',5'-ciklusos monofoszfát ismert módon állítható a gyógyászati szempontból alkalmas sóivá. A gyó-35 gyászati szempontból alkalmas sók tipikus példái az alkáli-fémsók (például nátriumsók, káliumsók), vagy alkáliföldfém-sók (például kalciumsók, magnéziumsók) vagy az ammóniumsók. Az I általános képletű, új, 2-helyzetben R-rel helyette-40 sített adenozin-3',5'-ciklusos monofoszfátoknak és e vegyületek gyógyászati szempontból alkalmas sóinak kiváló farmakológiai tulajdonságai vannak, így például erős és hosszantartó allergia-ellenes hatásúak, stimulálják a központi idegrendszert, diuretikus hatásúak, 45 oldják a légcső-hurutot, stimulálják a hipofízist és csökkentik a vérlemezkék aggregációját. A vegyületek továbbijellemzője, hogy nagyon stabilisak és igen jól oldódnak vízben. 50 A találmány szerinti vegyületek légcső-hurut-oldó hatását a következő módon határoztuk meg: Masao Nishikawa és munkatársai [Life Science, 16, 305—314 (1975)] cikkében foglaltaknak megfelelően a 55 tengeri malac kipreparált légcső-csíkját 37 °C hőmérsékletű, 10 ml Tyrode-oldatot tartalmazó úgynevezett „szövet-fürdőben" (tissue bath) helyezünk el, és 13,4 millimóí kálium-klorid hozzáadásával meghatározott nyomást gyakorolunk erre a csíkra. Ezután kimográf 60 segítségével mérjük a vizsgálandó anyagok okozta relaxálást. A vizsgálandó anyagok (amelyeket ammóniumsóik alakjában alkalmazunk) légcső-hurut-oldó hatását a g/ml-ben mért legkisebb koncentrációban adjuk meg, amely a kipreparált légcső-csíkon relaxálást okoz. 65 Az eredményeket az alábbi táblázat adja meg. 2
