169563. lajstromszámú szabadalom • Tűzcsaphidráns

169563 7 8 zásának, az 1. ábrán bejelölt „C" részletnek egy előnyös kiviteli példáját metszetben tünteti fel; a 6. ábra a felső hidránstörzsrész csúcsponti tartományának, az 1. ábrán bejelölt „B" részletnek egy előnyös kialakítási lehetőségét metszetben szemlélteti; a 7. ábra az 5. ábra szerinti előtömítő-gyűrű az 5. ábrán bejelölt „E" részlet egy további kiviteli változatát, nagyobb méretarányban tartalmazza; a 8. ábra az 5. ábrán bejelölt „F" részlet egy előnyös kiviteli változatát nagyobb méretarányban, hosszmetszetben tünteti fel. Amint az 1. és 2. ábrán látható, a találmány szerinti tűzcsaphidráns az 1 tűzivízvezetékre a például vasbetonból készült 2 aknában van csatlakoztatva. A hidráns fő részei a 3 záró- és szabályozószelep, a 4 szeleporsó, az 5 szeleporsókezelő állvány, a szeleporsóhoz csatlakozó 6 kerék, a 7 könyöktag, valamint a hidránstörzs, amely a 8 alsó hidránstörzsrészből és a 9 felső hidránstörzsrészből áll. A 3 záró- és szabályozószelep a hidránstörzsön kívül van a tűzivízvezetékre kapcsolva. A 3 záró-és szabályozószelep, valamint a 8 alsó hidránstörzsrész a 2 akna fagyveszélytől védett terében helyezkedik el. A 2 akna aljából (nem ábrázolt) cső vezet ki a közlekedőút mellett árokba, amely rendszerint burkolt kivitelű. Ennek a kivezetőcsőnek a szerepére a későbbiekben visszatérünk. A 9 felső hidránstörzsrészen — amely a 8 alsó hidránstörzshöz képest előnyösen elfordíthatóan és tetszőleges állásban rögzíthetően van elrendezve — a 10 nyomócsonkok vannak kiképezve, amelyekhez (nem ábrázolt) tűzoltótömlők csatlakoztathatók, csúcspontjának tartományában pedig a (szakterületen általában légbeszívó szelepnek nevezett) 10a légbebocsátó szelep van elhelyezve. A hidránstörzs-részek egyébként 150 vagy 200 mm átmérőjű acélcsőből készülhetnek, ez esetben 6000 l/perc teljesítmény érhető el, 16 att nyomás mellett. A légbebocsátó szelep rugós, golyós, súlyszeleptestes, vagy bármilyen, a későbbiekben még részletesen leírt funkció betöltésére alkalmas szerkezetű lehet. A 3. ábra az 1. ábrán egészében 3 hivatkozási számmal jelölt záró- és szabályozószelepet nagyobb méretarányban, függőleges metszetben mutatja. A 3a szelepház 11 csőcsonkja az 1 tűzivízvezetékhez, 12 csőcsonkja pedig a 7 könyöktaghoz van csatlakoztatva. Az a nyíl a víznek a 3 szelepbe vezetése irányát, a b nyíl pedig a víznek a szelepből való kilépési irányát jelzi. A 3a szelepház középső részében helyezkedik el a 13 szeleptányér, amely a 4 szeleporsóhoz van csatlakoztatva, és a 6 kerék elforgatásával a c kettős nyíllal jelzett irányoknak megfelelően fel-le mozgatható, ezáltal a szelep nyitható és zárható. A 3. ábra a szelepet zárt állapotában szemlélteti; a zárást az egymásra illeszkedő 14a, 14b felületek biztosítják, amelyeket előnyösen nemesfémanyagú rétegek alkotnak. A szeleptesten a 13 szeleptányér felett a 13a karima helyezkedik el, amelyhez a felfelé nyúló és a 15 fedélen át tömítetten kivezetett 16 csőcsonk van rögzítve, amely a leürítőnyílásként funkcionáló 17 furattal rendelkezik. Ezt a szerkezetrészt nagyobb méretarányban részletesebben szemlélteti a 4. ábra, amelyen jól látható, hogy a 16 csőcsonk 17 furatának alsó 17a betorkollása a 3 szelep zárt helyzetében a 15 fedél alatt, azaz, a 3a szelepház belsejében helyezkedik el, amely utóbbi ily módon közvetlen kapcsolatban áll a 17b kitorkolláson keresztül a külső légtérrel. Ez viszont azt eredményezi, hogy a hidránstörzs belseje is össze van kapcsolva a külső légtérrel a 17 furaton át. A 3 szelep nyitásakor viszont a 13 szeleptányérral együtt a 15 fedélen át tömített módon átvezetett — a tömítést 15a hivatkozási számmal jelöl-5 tük — 16 csőcsonk is felfelé halad és a 6 kerék néhány fordulata után a 17 furat 17a alsó betorkollása kikerül a 3a szelepház belsejéből miáltal ez utóbbi kapcsolata a külső légtérrel megszűnik, közben egyre növekvő menynyiségben víz áramlik át az a és b nyilaknak megfelelő 10 irányban a 3 záró- és szabályozószelepeken. A szerkezet ilyen kialakításának jelentőségére a későbbiekben, a hidráns működésének leírása során még kitérünk. A 4 szeleporsónak a 3 szelepházból tömítetten történő kivezetését önmagában ismert tömszelence biztosítja. 15 Megjegyezzük, hogy például valamely kőolajterméktároló telepen, ahol több tárolótartály van elhelyezve, központi nyomásszabályozó segítségével biztosítható, hogy minden egyes tűzcsaphidránsnál legalább 14 att nyomás álljon rendelkezésre. 20 Az 5. ábra a 8 alsó hidránstörzsrész és a 9 felső hidránstörzsrész csatlakoztatásának egy igen előnyös kiviteli példáját szemlélteti. A 8 alsó hidránstörzsrész felső részén 20 karima van kiképezve, ehhez rögzíthető a 19 csavarok segítségével 18a alsó karimájával a 18 csatla-25 kozócsonk, amelybe alsó végével van a 9 felső hidránstörzsrész szabadon elforgathatóan behelyezve. A 18a és 20 karimák között 21 „0"-gyürű van elhelyezve, amely előnyösen hőálló azbesztgumiból készül. A 18 csatlakozócsonk felső végrésze kívül 22 menettel van ellátva, 30 amelyre a 23 kapcsológyűrű alsó végrészén belül kialakított 23a menetével hajtható rá. A 18 csatlakozócsonk felső vége felett a forgatható 9 felső hidránstörzsrészből a körbenfutó 24 váll nyúlik kifelé, amely a csőalakú hidránstörzs falazatának meg-35 vastagított részeként van kiképezve. A 23 kapcsológyűrű felső részéből a 25 váll nyúlik befelé, és a 24 vállal körbenfutó rést alkot, amelyben 26 görgőkből álló görgősor helyezkedik el. Görgősor alkalmazása esetén a 9 felső hidránstörzsrész forgathatósága akkor is bizto-40 sítva van, ha a hidránstörzs belsejében üzemi nyomás uralkodik, amely a 9 felső hidránstörzsrészt a görgősorra ráfeszíti. Görgősor helyett alkalmazhatunk azonban valamilyen hőálló anyagból, például két fémlemezből, fémtest-45 bői vagy azbesztgumiból álló gyűrűt is, amely nyomás hatására befeszül, így meggátolja a 9 felső hidránstörzsrész elfordulását. Az üzemi nyomás megszűntével azonban a 9 felső hidránstörzsrész ismét elfordíthatóvá válik. A 8. ábra ilyen befeszülő — gyűrűs megoldást szem-50 leltet, részletes magyarázatára a későbbiekben még viszszatérünk. Hogy mikor alkalmazunk görgősort és mikor befeszülő gyűrűt, azt a mindenkori alkalmazási feladatok és körülmények döntik el. Visszatérve az 5. ábrához, azon a 23 kapcsológyűrű 55 elfordításának megkönnyítésére előirányzott füleket 27 hivatkozási számmal jelöltük. A 9 felső hidránstörzsrész a 18 csatlakozócsonkhoz képest ez utóbbi belső felületén kiképzett 28a, 29a és 30a hornyokba illeszkedő 28, 29 és 30 tömítésekkel, 60 például „0"-gyűrűkkel van tömítve, amelyek előnyösen ugyancsak hőálló anyagból, például azbesztgumiból készülhetnek. A 28 gyűrű előtömítésként szolgál, és meggátolja, hogy a tűzivízben levő esetleges szennyeződés az y—y csuklási tengely tartományába eső 29 és 30 tömí-65 tésekhez kerüljön. Előtömítésként a 7. ábrán látható 4