169556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-hidroxi-2,9-dioxa-triciklo [4,3,1,O3,7]dekán-észterek előállítására

3 169556 4 lis reozorbeállhatóság és a hatás gyors fejlődése szempontjából az altató- és nyugtatószerekkel szemben ma támasztott követelményeket is. Nem ismeretesek tudomásunk szerint eddig oly altató- vagy nyugtatószerek, amelyek emellett még azt az előnyt is mutatják, hogy nem fokoz­zák a barbiturátok hatását. Bár jelenleg már igen nagy számú parapulmonális narkotikum, hipnoti­kum és szedativum van kereskedelmi forgalom­ban és gyógyászati alkalmazásban, még ma is határozott szükséglet áll fenn barbiturát-mentes hipnotikumok, narkotikumok és szedativumok iránt. Míg az 1 961 433 sz. német szövetségi köz­társaságbeli szabadalmi közzétételi iratban is­mertetett alkoholok és észterek a 4-helyzetű hid­roxil-, illetőleg karbonsav-aciloxi-csoportot /J-állásban tartalmazzák, addig a találmány sze­rinti eljárással előállítható új észterekben a 4-helyzetű észtercsoport a-állású. Ez a C-4-epi­merizáció nem csupán a vegyület fizikai állan­dóinak megváltozását okozza, hanem a hatáspro­fil tekintetében is igen lényeges változást idéz elő. Az említett epimerizáció például azáltal érhető el, hogy a C-4-/?-alkoholokat a 2 027 890 sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétett sza­badalmi bejelentés leírásában ismertetett (II) ál­talános képletű 2,9-dioxa-triciklo(4,3,l,03' 7 )-de­kanon-származékokká —• ahol Rí 1—4 szénato­mos alkilcsoportot képvisel és a vegyület a 10,11-helyzetben hidrogénnel telítve is lehet — oxidál­juk, majd a kapott terméket például hidrogénnel, katalizátor, mint Raney-nikkel jelenlétében, vagy előnyösen fém-hidridekkel redukáljuk, amikoris az elméleti hozam 60—80%-ának megfelelő össz­hozammal kapjuk a megfelelő C-4-a-alkoholo­kat. A találmányunk szerinti eljárást az jellemzi, hogy a) R3 helyén hidrogénatomot és R2 helyén -OCOR4 vagy -OCONHR5 általános képletű cso­portot tartalmazó (I) általános képletű vegyüle­tek előállítása esetén — ahol Rí, R4 és R5 az elő­ző jelentésű — valamely (II) általános képletű 2,9-dioxa-triciklo [4,3,1,03' 7 ] dékánon származékot — ahol Rí jelentése megegyezik az előző meg­határozás szerintivel, mindemellett a vegyületben a 10,11-helyzetű kettős kötés hidrogénnel te­lítve is lehet — önmagában ismert módon, elő­nyösen valamely fémhidriddel redukálunk, majd a kapott (IV) általános képletű 4-a-hidroxi-2,9-dioxa-triciklo[4,3,l,03' 7 ]dekánt — ahol Rí jelentése megegyezik a fenti meghatározás sze­rintivel, továbbá R' hidroxilcsoportot és R" hid­rogénatomot képvisel, mimellett a vegyületben a 10,11 helyzetű kettőskötés hidrogénnel telítve is lehet — valamely 2—5 szénatomos karbonsav­kloriddal, karbonsavanhidriddel, valamely R5NCO általános képletű izocianáttal vagy R5NHCOR6 általános képletű karbaminsavész­terrel vagy -kloriddal — ez utóbbi képletekben R5 jelentése megegyezik az előző meghatározás szerintivel, Rg pedig klóratomot vagy alkoxi­csoportot képvisel — reagáltatunk, vagy a fenti meghatározásnak megfelelő (IV) általános képle­tű 4-hidroxi-vegyületet először foszgénnel rea­gáltatunk és az így kapott klórhangyasavésztert a megfelelő R5NH2 általános képletű aminnal 5 hozzuk reakcióba — ahol R5 jelentése a fentivel egyező; vagy b) R2 helyén hidrogénatomot és R3 helyén -OCONHR5 általános képletű csoportot tartal­mazó (I) általános képletű vegyületek előállítása 10 esetén — ahol Rí és R5 jelentése az előzőekben megadott — valamely (IV) általános képletű 4-^-hidroxi-2,9-dioxa-triciklo[4,3,l,03 > 7 ]dekánt — mely képletben Rí jelentése a korábbiakban megadott, R' hidrogénatomot és R" hidroxil-cso-15 portot képviseli, mimellett a vegyületben a 10,11 helyzetű kettős kötés hidrogénnel telítve is lehet —• valamely R5NCO általános képletű izocianát­tal vagy R5NHCOR6 általános képletű karbamin­savészterrel vagy -kloriddal — ez utóbbi képle-20 tekben R5 jelentése megegyezik az előző megha­tározás szerintivel és R6 jelentése klóratom vagy alkoxi-csoport — reagáltatunk, vagy a fenti meghatározásnak megfelelő (IV) általános képle­tű 4-/?-hidroxi-vegyületet előbb foszgénnel rea-25 gáltatunk, majd a kapott klórhangyasavésztert a megfelelő R5NH2 általános képletű aminnal hozzuk reakcióba — ahol R5 jelentése a koráb­biakban megadott. A vegyület észterezését önmagukban ismert 30 módszerekkel végezhetjük, például karbonsavan­hidridek vagy karbonsav-kloridok alkalmazásá­val. Karbamátok előállítása céljából a 4-hidroxi­vegyületet valamely R5NCO általános képletű izocianáttal vagy R5NHCOR6 általános képletű 35 karbaminsav-észterrel vagy -kloriddal — ahol R5 jelentése megegyezik a fenti meghatározás sze­rintivel, Rß pedig klóratomot vagy alkoxicsopor­tot képvisel — reagáltatjuk. Eljárhatunk továb­bá oly módon is, hogy a 4-hidroxi-vegyületet 40 először foszgénnel reagáltatjuk, majd az így ka­pott klór-hangyasavésztert a megfelelő R5NH2 általános képletű aminnal való reagáltatás útján alakítjuk át a kívánt karbamáttá. Előállíthatók azonban a kívánt észterek természetesen átész-4:5 terezési reakciók útján is. Azt találtuk továbbá, hogy az 1 961 433 sz. né­met szövetségi köztársaságbeli szabadalmi köz­zétételi iratban ismertetett észterek hatásához viszonyítva megnövelt szedatív hatást mutatnak 50 a /^-vegyületek karbaminsavészterei is. Különö­sen hatásosak az olyan karbaminsavészterek, amelyek a nitrogénatomon egy telítetlen alifás, cikloalifás vagy aromás csoporttal vannak helyet­tesítve. 55 Az ilyen /3-karbaminsavészterek előállítása az a-karbaminsavészterek előállításához hasonló módon történik, mégpedig úgy, hogy valamely, az 1 961 433 sz. német szövetségi köztársaság­beli szabadalmi közzétételi iratban ismertetett 60 (III) általános képletű 4/?-hidroxi-2,9-dioxa-tri­ciklo[4,3,l,03> 7 ]dekán-származékot — ahol Rí 1—4 szénatomos alkilcsoportot képvisel és a 10,11 helyzetű kettőskötés hidrogénnel telítve is lehet —• alkalmazunk kiindulási anyagként és 65 ezt a fentebb leírt módon észterezzük. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom