169537. lajstromszámú szabadalom • Nyomásérzékelő, agresszív közegekhez
3 169537 4 Előnyösnek bizonyult a fenti, találmány szerinti nyomásérzékelő azon kiviteli alakja, amelynek a tárcsa alakú alaplapot befogó belső gyűrűbeszúrással ellátott hengeres háza van, aholis az alaplap a házhoz korrózióálló szerkezeti anyagból álló fedéllel és közbeiktatott korrózióálló tömítéssel van rögzítve. Célszerűnek bizonyult, ha a tömítést a membrán peremkerületén helyeztük el. A találmány szerinti nyomásérzékelő az összenyomhatatlan folyadékkal kitöltött tér térfogatának csökkentése révén elért kisebb hőmérsékletérzékenysége, a flexibilis kapilláriscső-kapcsolat elmaradása következtében fokozott rezgésállékonysága és megbízhatósága révén lényegesen nagyobb mérési pontosságot eredményez, mint az ismert, és a bevezetőben részletesen leírt nyomásérzékelők. Egyidejűleg a találmány szerinti nyomásérzékelő az ismertnél egyszerűbb konstrukciós felépítése révén könnyebb üzemeltetést, a hullámosított palástú csőmembrán-egység egyszerű cserélhetőségét, ezzel az értékelendő közegnyomás-tartományok közötti egyszerűbb átállási lehetőséget eredményez. A találmány lényegét az alábbiakban célszerű példakénti kiviteli alakok kapcsán, a mellékelt rajz alapján részletesen is ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti nyomásérzékelő példaképpeni alakjának vázlatos hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti II—II sík mentén vett részleges metszet, míg a 3. ábra az 1. ábrán feltüntetett A részlet kiviteli változata kinagyított léptékben. A találmány szerinti nyomásérzékelő 1. ábrán feltüntetett példaképpeni kiviteli alakja tárcsa-alakú 1 alaplapból, korrózióálló szerkezeti anyagból, példaképpen tantálból kiképzett, az 1 alaplapban kialakított gyűrű-alakú beszúrás következtében az 1 alaplap 3 homlokfelületétől meghatározott távolságban elhelyezkedő 2 membránból áll, ahólis ez utóbbi az 1 alaplaphoz 4 peremkerület mentén hegesztés útján van rögzítve. A tárcsa-alakú 1 alaplap másik oldalán 5 kúpnyúlvány van kiképezve, amely bármely, hermetikus zárást biztosító kötés útján, így példaképpen hegesztés, forrasztás, vagy ragasztás segítségével 6 csőmembránhoz csatlakozik. A 2 membrán és a 6 csőmembrán 7, 8 üregei egymással 9 csatorna útján vannak összekötve, és az ily módon létrejött közös belső tér összenyomhatatlan 10 folyadékkal van kitöltve, amely 10 folyadék példaképpeni szilíciumbázisú szerves folyadék lehet. Az 1 alaplap belső 12 gyűrűbeszúrás révén egyik homlokfelületének közelében az 1 alaplap illesztésére alkalmas 11 házon van rögzítve. Az 1 alaplapon 13 fedél is el van helyezve, és a 11 házban ily módon kialakult, az érzékelendő nyomású közeget a 2 membránnal érintkeztető 14 kamra a 13 fedélben elhelyezett 15 furat révén közlekedik az érzékelendő folyadéktérrel. Ali ház másik homlokfelületén további 16 fedél van elrendezve, amely a szabad légkörrel 18 furat révén összekötött másik 17 kamrát képez. A 14 kamrát példaképpen fluorbázisú műanyagból álló, a 2 membrán 4 peremkerülete mentén elrendezett 19 tömítőgyűrű tömíti. A 14 és 17 kamrákat egymástól az 1 alaplap választja el. A tömítőgyűrű, amely az alaplap és a fedél illesztését hermetikusan szigeteli, az alaplap felülete 5 mentén is elrendezhető. Előnyösnek bizonyult azonban, amennyiben a 19 tömítőgyűrűt a 2 membrán 4 peremkerülete mentén rendeztük el. A 11 ház hengeres palástfelületén 20 nyjlás van kiképezve, amelyen keresztül 21 kar egyik vége 10 benyúlik a 17 kamrába, míg ugyanezen 21 kar másik vége all házon kívül helyezkedik el. A 21 kar 22 tömítőmembránon van átvezetve, s ez utóbbival példaképpen hegesztés útján hermetikusan kapcsolódik, míg a 22 tömítőmembrán külső 15 kerülete mentén all ház 20 nyílásával (ugyancsak példaképpen hegesztés révén) mereven összekötött 23 hüvely homlokfelületéhez *van hermetikusan rögzítve. A 21 kar belső vége menetes csatlakozással a 6 csőmembrán homlokfelületére van külső 20 menetes 25 nyúlvánnyal ellátott 24 gyűrű közbeiktatásával csatlakoztatva. A 21 kar másik, tehát külső vége 26 visszacsatoló-membrán homlokfelületére csatlakozik, 25 aholis ez utóbbi a 23 hüvelyre felhegesztett 27 tartóhídon van elrendezve. A 21 kar ugyanezen, tehát külső végén továbbá 28 csavarrugó egyik vége is feltámaszkodik, amelynek másik végére a 27 tartóhídban elrende-30 zett 30 csavarral meneszthető 29 anya van felhegesztve. A 21 kar ugyanezen külső végén végül 31 torlólap is el van rendezve, amely ugyancsak a 27 tartóhídon rögzített 32 fúvókával áll funkcionális 35 kapcsolatban. A 32 fúvóka 33 csővezetéken keresztül pneumatikus 35 erősítő 34 bemenetére van csatlakoztatva, míg a hálózatból származó tápnyomást a 35 erősítő másik, 36 bemenetére vezetjük. A penumatikus 35 erősítő (egyidejűleg a 40 nyomásérzékelő kimenetét is képező) 37 kimenete 38 csővezeték útján a 26 visszacsatolómembrán belső terével, valamint (a rajzon nem feltüntetett) regisztráló műszerrel van összekötve. A 27 tartóhidat, a pneumatikus 35 erősítőt és a 21 kar 45 külső végét 39 burkolat veszi körül. A találmány szerinti nyomásérzékelő kiemelt részletét az l.ábra szerinti II—II sík mentén vett metszetben feltüntető 2. ábrán jól látható, hogy a 21 kar 40 kereszttartóval van ellátva, amelynek 50 mindkét végén hajlékony 41 és 42 lamellák vannak rögzítve. A 41 és 42 lamellák a 21 kar hossztengelyétől mindkét irányban, tehát kétoldalt vannak a 22 tömítőmembrán belsejében elhelyezve, és a 21 kar mozgássíkjára merőleges síkban 55 helyezkednek el. A 3. ábra olyan kiviteli változatot tüntet fel, amely kétrétegű 2' membránnal rendelkezik. Ezen szerkezeti kialakításnál a 2' membrán egyik, az agresszív közeggel közvetlenül érintkező 43 rétege 60 tantálból áll, és így korrózióálló, míg a másik 44 réteg szerkezeti anyaga edzhető krómnikkel-acél, amely a 2' membrán kiváló rugalmassági tulajdonságát adja. A 43 és 44 rétegek egymásba simuló körgyűrű-alakú hullámosítással vannak ellátva, így 65 beépítve egymásra felfekszenek. ?
