169537. lajstromszámú szabadalom • Nyomásérzékelő, agresszív közegekhez

5 169537 6 Kétrétegű 2' membrán kialakítható továbbá példaképpen diffúziós hegesztéssel egymáshoz erősí­tett kétrétegű szalaganyagból is. A fenti, példaképpeni találmány szerinti, külö­nösen agresszív közegekhez alkalmazható nyomásér- 5 zékelő működésmódját az alábbiakban írjuk le. A pneumatikus 35 erősítő 36 bementére tápnyomást adunk, a 14 és 17 kamrákat a szabad légkörrel kötjük össze. Ez esetben a nyomásérzé­kelő 37 kimenetén a kimenőjel kezdőértéke jelenik 10 meg, amelynek pontos értékét a 31 torlólapnak a 32 fúvóka homlokfelületétől mért távolságát változtatva állíthatjuk be. A beállítást a 28 csavarrugó előfeszitésének a 29 anyát menesztő 30 csavar forgatásával történő változtatása útján 15 végezzük. Az ellenőrizendő nyomású agresszív közeget ezután a 13 fedélben kialakított 15 furaton keresztül a 14 kamrába tápláljuk be, amelyben az agresszív közeg csupán a 13 fedéllel, a 2 membránnal és a 19 tömítőgyűrűvel kerül 20 közvetlen' érintkezésbe. A 13 fedél és a 2 membrán korrózióálló szerkezeti anyagból, így például Hastelloy-ból, titánból vagy tantálból, míg a 19 tömítőgyűrű fluorbázisú műanyagból állhat. Ily módon a nyomásérzékelő korrózióállékonysága 25 egyértelműen biztosított. Az agresszív közeg érzékelendő nyomását a 2 membrán és az összenyomhatatlan 10 folyadék a 6 csőmembránnak adja át, amely ezen nyomást arányos erővé alakítja át, és az erő a 21 kart 30 forgástengelye körül meghatározott szögértékkel forgatja el. A 21 kar forgástengelyét a 22 tömítőmembrán, és a hajlékony 41 és 42 lamellákon átmenő sík metszésvonala képezi. Az elfordulás során a 31 torlólap megközelíti a 32 35 fúvóka homloksíkját, ennek következtében megnö­vekszik a 33 és 38 csővezetékekben, valamint a 26 visszacsatoló-membránban uralkodó nyomás. A fentiekből látható, hogy a 21 karra a forgástengely vonatkozásában egymással ellenkező 40 értelmű forgatónyomatékok hatnak, amelyeket egyrészt a 6 csőmembránban az agresszív közeg nyomása révén ébresztett nyomás, valamint a 26 visszacsatoló-membránban uralkodó pneumatikus közegnyomás határoz meg. A fenti forgatónyo- 45 matekok egyenlősége esetén a 26 visszacsatoló­-membránban. és ennek következtében a nyomás­érzékelő 37 kimenetén uralkodó nyomás mindig az agresszív közeg érzékelni kívánt nyomásával ará­nyos. 50 A találmány szerinti nyomásérzékelő két megha­tározott nyomás különbségének mérésére is alkal­mazható. Ez esetben a nagyobbik nyomást a 14 1 rajz, 3 kamrába, a kisebbiket a 17 kamrába tápláljuk be amely utóbbit 45 és 46 tömítőgyűrűkkel hermet kusan zárunk. A 6 csőmembrán a ráhat nyomások különbségét e különbséggel arányc erővé alakítja át, amely erő a fentiekkel analc módon és a részletesen ismertetett működésmc szerint a nyomásérzékelő pneumatikus kimenőjelé) alakítható át. A mindenkori alkalmazási területtől függőé elképzelhető, hogy villamos kimenőjel képzés szükséges. Ezen célra lényegében azonos felépítés találmány szerinti nyomásérzékelő alkalmazhat«: azzal a különbséggel, hogy a 32 fúvóka 31 torióla elempár helyett például induktív út-villamc jelátalakítót a 26 visszacsatoló-membrán helyei tetszőleges ismert mágneses-villamos szerkeze elemet, és a pneumatikus 35 erősítő helyei elektronikus erősítőt alkalmazunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Nyomásérzékelő agresszív közegekhez, amel} nek alaplapban rögzített, az alaplappal kamn képező, az agresszív közeggel érintkeztetet korrózióálló szerkezeti anyagból álló membránj. valamint karos átvivőrudazattal összekötött, membránkamrával az alaplapban kimunkált nyílí révén összenyitott üreges belső terű nyomáséra kény rugalmas eleme van, aholis a fenti szerkeze elemekből képzett közös belső üreg összenyomni tatlan folyadékkal van kitöltve, azzal jellemezvf hogy házban (11) rögzített, a házat (11) egymástc elválasztott két tömített kamrára (14, 17) oszt alaplapja (1) van, a membrán (2) az egyi kamrában (14) van elhelyezve és e kamra (14) á agresszív közeget a membránhoz (2) vezető fúratta (15) van ellátva, míg a nyomásérzékeny rugalma elem a másik kamrában (17) van elrendezve, és a alaplap (1) membránnal (2) ellentétes oldaláho van rögzítve. 2. Az 1. igénypont szerinti nyomásérzékel kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tárcsa-alak alaplapot (1) befogó belső gyűrűbeszúrással (12 ellátott hengeres háza (11) van, aholis az alapla (1) a házhoz (11) korrózióálló szerkezeti anyagbc álló fedéllel (13) és közbeiktatott korrózióáll tömítéssel (19) van rögzítve. 3. A 2. igénypont szerinti nyomásérzékel', kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tömíté (19) a membrán (2) peremkerületén (4) vai elrendezve. ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 774142 - Zrínyi Nyomda 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom