169535. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadék pneumatikus úton történő továbbítására

169535 3 4 zet. A külön nagyméretű légtartályt igénylő kétállású csappal való manuális működtetés is körülményes. A 87 992. számú magyar szabadalmi leírás szerint két nagyméretű tartályt merítenek a további- 5 tandó folyadékba, amelyek váltakozva vízzel telnek meg, majd kiürülnek. E tartályok egy harmadik, ugyancsak nagyméretű, nyomás alatti levegőt tartalmazó tartállyal állnak kapcsolatban. A működtetés kézi váltócsap segítségével történik: a csaptesten 10 egymás alatt külön csatornák vannak elrendezve a légcsövek, valamint a vízelvezető csövek számára. E megoldás hátránya, hogy kicsi az emelőmagassága, igen nagy a helyigénye, végül kézi működtetést igényel. 15 A 101 864. számú magyar szabadalmi leírás lényegében a már említett 68 077. számú leírás szerintivel azonos szivattyút ismertet, azzal az eltéréssel, hogy itt a vízbebocsátó szelep az edény oldalán van. 20 A 116 518. számú magyar szabadalmi leírás szerint fenékszeleppel ellátott tartályt bocsátanak a víz alá, amelyből visszafolyásgátló szeleppel ellátott cső torkollik ki. A víztartályban dugattyú van, amely kívülről kézzel felhúzható, és amelynek felső 25 része zárt tartályban helyezkedik el. Ez utóbbiba sűrített levegőt bocsátanak, miáltal a dugattyú lefelé mozog, és a tartályból vizet szorít ki. Ezt követően kézi erővel felhúzzák a dugattyút, és e műveleteket ismételve végzik a víztermelést. 30 E megoldás kézi működtetést igényel, fáradságos és lassú, emellett nagy helyigényű. A 119 486. számú magyar szabadalmi leírás szerinti megoldásnál kézi működtetésű súllyal leterhelt harmonikaszerű fújtatóval történik a víz kiszorítása 35 és a termelőfej légtelenítése. Kis teljesítményű, fáradságos manuális munkát igénylő, korszerűtlen berendezés. A 134 657. számú magyar szabadalmi leírás szerint a víz alá helyezett termelőfej kompresszorral, 40 vízkivezető csővel, valamint légtelenítő csővel áll kapcsolatban. A termelőfejnek fenékszelepe, valamint a légtelenítő csőhöz illeszkedő szelepe van. A szelepek csuklós rudazat útján kényszerkapcsolatban állnak egymással. E megoldás hátrányai a 45 68 077. számú magyar szabadalmi leírással kapcsolatban már említettekkel azonosak, legfeljebb a tartály vízzel megtelésekor légpárna kialakulását képes megakadályozni. A 132 308. számú magyar szabadalmi leírásban 50 foglalt megoldásnál légszivattyúval kapcsolatban álló termelőfejet alkalmaznak, amelyben úszós mechanizmus van. A megoldás hátránya a szakaszos, manuális légbetáplálás, a nagy helyigény, a kis emelési magasság a rossz hatásfok, valamint az 55 úszós mechanizmus bonyolultsága, meghibásodásra hajlamossága. A fent említett megoldások közös hátránya a kézi működtetés, az állandó közvetlen emberi beavatkozás szükségessége, valamint a kis emelési 60 magasság és a rossz hatásfok. E hátrányokat igyekszik kiküszöbölni a 131 883. számú magyar szabadalmi leírás szerinti nyomólevegős folyadéktermelő készülék, amelynek két, a folyadékot váltakozva befogadó tartálya,, és ezeket légszivattyúval szaka- 65 szónként, váltakozva összekötő rugós átváltószerkezete van. A tartályokban csuklós rudazattal ellátott úszós mechanizmusok, valamint ezekkel kapcsolatban álló zárószervek, pl. csapok helyezkednek el, amelyek a tartályokat a légszivattyú szívó-, illetve nyomöterével kötik össze. A rugós átváltószerkezetnek az úszós mechanizmussal együttműködve automatikus folyadékszállítást kellene" biztosítania, míg a légszivattyú szívó-, illetve nyomóoldalára váltakozva történő rákapcsolásnak az lenne a rendeltetése, hogy a berendezés emelési magasságát a rossz hatásfokú légszivattyútól függetlenítse. A feladatok megoldására azonban a készülék gyakorlatilag nem alkalmas, ezért nem is tudott elterjedni. Ennek főbb okai a következők: a kompresszor réslevegő-veszteségének pótlása nincs megoldva, tehát a berendezés működése során a nyomás állandóan csökken. Ehhez járul a tartályokból kivezetett működtetőkarok mentén jelentkező levegőveszteség — a kivezetési helyek megfelelő tömítése gyakorlatilag megoldhatatlan- ami a nyomást tovább csökkenti. A csuklós karrendszerrel összekapcsolt úszós mechanizmus a rugós átváltószerkezettel és a zárószervekkel egyrészt gyártástechnológiailag meglehetősen bonyolult, másrészt üzem közben meghibásodásra rendkívül érzékeny. Kényes szerkezeti elemek vannak korróziós hatásoknak kitéve. Nagy a berendezés helyigénye. A pl. fúrt kutakból, nagy mélységből történő víztermelés nincs megoldva. E tényezők miatt ez a megoldás gyakorlatilag aligha működőképes. A találmány feladata, hogy olyan pneumetikus működtetésű folyadéktovábbító szerkezetet szolgáltasson, amely közvetlen emberi beavatkozás nélkül folyamatos folyadéktovábbításra képes, szerkezeti felépítése viszonylag egyszerű, előállítási költségei viszonylag alacsonyak, és gyakorlatilag minden olyan feladatot meg tud oldani, amihez búvárszivattyút irányoznak elő, mégpedig úgy, hogy annak hátrányaival már nem rendelkezik. Ezt a feladatot a találmány értelmében kompresszor és folyadékforrással kapcsolatba hozható kamra alkalmazásával egymást követő nyomó és töltőütemekben végrehajtott eljárás segítségével ol-> dottuk meg. A nyomó- és töltőütemek során a kamrába váltakozva folyadékot bocsátunk, majd onnan a kompresszor által szolgáltatott pneumatikus nyomóközeg segítségével kinyomjuk. Egy-egy nyomóütemet követően a kamrát a működésben levő kompresszor szívóoldalával kötjük össze, ezzel a kamrában a nyomást csökkentjük és a folyadékforrással kapcsolatba hozva abba folyadékot bocsátunk, a következő nyomóütemhez pedig a kamrából kiszívott túlnyomás alatt álló pneumatikus közeget működtetőközegként a kompresszorral a kamrába tápláljuk. Az eljárásunk lényege, hogy a töltőütemekben járulékosan külső forrásból is pneumatikus működtetőközeget, előnyösen az atmoszférából levegőt bocsátunk a kompresszor szívóoldatához, és ezzel nyomóütemként a pneumatikus működtetőközeg nyomását fokozzuk.