169535. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadék pneumatikus úton történő továbbítására

5 169535 6 Egy további találmányi ismérv szerint a kamrá­nak a kompresszor szívó és nyomóoldalával válta­kozva történő összekötése folyamatát a kamrában a nyomó- és töltőütemek során változó nyomású pneumatikus működtetőközeggel vezéreljük. 5 A találmány szerinti berendezésnek kompresszo­ra, folyadékforrással kapcsolatba hozható és attól elzárható kamrát tartalmazó termelőfeje, a termelő­fejet a kompresszor nyomó- és szívóoldalával össze­kötő, a pneumatikus működtetőközeg továbbítására 10 szolgáló vezetékei, valamint a termelőfejet váltakoz­va a kompresszor szívó- és nyomóoldalával össze­kötő átváltószerkezete van, és a berendezésnek az a lényege, hogy a kompresszor szívóoldalához kül­ső forrásból pneumatikus nyomóközeget bocsátó 15 szerve, előnyösen a kompresszor szívóoldalát a ter­melőfejjel összekötő vezetékbe épített, célszerűen vákuum hatásáfa a töltőütemről a nyomóütemre való átváltás előtt nyíló, súlyszelepként kiképzett szívószelepe van, és hogy az átváltószerkezet a 20 termelőfejben á nyomó- és töltőütemek során vál­tozó nyomású pneumatikus közeggel működtettett vezérlőszerkezettel működési kapcsolatban áll. Egy további előnyös találmányi ismérv szerint a vezérlőszerkezetnek munkaszelepe van, amely moz- 25 gatható elemmel, előnyösen rugalmas meiribránlap­pal határolt, a termelőfejjel kapcsolatban álló tér­rel, valamint a membránlap és az átváltószerkezet közé iktatott működtetőszerwel, előnyösen két véghelyzet között tengelyirányban ide-oda mozgat- 30 ható működtetőszárral rendelkezik. A működtető­szár egyik véghelyzetéből a másikba visszatérítő szervvel van összekapcsolva, előnyösen tekercsrugó veszi körül, amely egyik végével a munkaszelep házának belső felületén, másik végével a működte- 35 tőszárhoz rögzített és a membránlapra illeszkedő tányéron vagy hasonlóan fekszik fel. A munka­szelep, benne a pneumatikus működtetőközegnek a nyomó- és töltőütemek során a termelőfejben fellé­pő nyomásváltozások időben eltolódva történő je- 40 lentkezését eredményező késleltetőcsap, közbeikta­tásával van a termelőfej belső terével összekapcsol­va. Célszerűen a késleltetó'csap és a munkaszelep közé elősűrítő tartály van beiktatva, amelynek tér­fogata meghaladja a munkaszelep termelőfejjel kap- 45 csolatbán álló terének a töltőütemhez tartozó tér­fogatát, előnyösen annak többszöröse, például mintegy háromszorosa. Egy további találmányi ismérv szerint a termelő­fej és a munkaszelepnek a termelőfejjel kapcsolat- 50 ban álló tere közé visszaszabályozó szelep van beiktatva, amelynek a töltőütem során a termelő­fejben bekövetkező nyomáscsökkenés hatására el­mozduló és ezáltal a munkaszelepnek a termelőfej­jel kapcsolatban álló terét az atmoszférával vagy 55 más kisnyomású térrel összekötő eleme, előnyösen membránja van. Célszerűen a visszaszabályozó sze­lep" a szívószelepnek a töltőütemről nyomóütemre átváltást megelőzően történő nyitását eredményező módon van beállítva. 60 A találmányhoz számos olyan előnyös, újszerű többlethatás fűződik, amilyenekkel a jelenleg is­mert hasonló célú megoldások nem rendelkeznek. Mivel a találmány értelmében a termelőfejben levő sűrített levegőt a kompresszor minden nyo- 65 mási ütemet követően visszaszívja és a következő nyomási ütemhez felhasználja -az atmoszférából járulékosan beszívott többletlevegő mindig csak a nyomásfokozáshoz szükséges— a kompresszor rossz hatásfokából következő hátrányok ki vannak kü­szöbölve, és viszonylag kis teljesítményű komp­resszorral is hatékony folyadéktovábbítás biztosít­ható, illetve adott teljesítményű kompresszor alkal­mazása mellett maga a folyadéktovábbító beren­dezés lényegesen olcsóbb, üzembiztosabb és kisebb helyigényű, mint bármely jelenleg ismert ilyen célú berendezés, emellett teljesen automatikus üzemű, semmiféle közvetlen emberi beavatkozást nem igé­nyel. A találmány egyik leglényegesebb előnye, hogy magát e berendezést nem kell a folyadékba merí­teni, mint például a búvárszivattyút, csupán a viszonylag kis térfogatú termelőfejet, amely viszont egy gumigolyón és egy célszerűen súlyszelepként kialakított fenékszelepen kívül semmiféle mozgó alkatrészt nem tartalmaz, ezek viszont meghibáso­dásra teljesen érzéketlenek. Az ily módon egyéb­ként is maximális biztonsággal üzemeltethető be­rendezés tehát állandóan vizuálisan kontrollálható, a folyadékforrástól távolabb is elhelyezkedhet, pél­dául különálló zárt, vagy részben zárt helyiségben, és pl. a hidrofortartály nyomáskapcsolója révén távvezérléssel működtethető. Még a berendezés egyes részegységei (kompresszor, légtartály, vezérlő­szerkezet) is egymástól távol, akár 100—200 m-re elhelyezkedhetnek, ha a helyi adottságok így kíván-' ják meg. Mivel a berendezésen keresztül folyadék soha nem áramlik át, üzemeltethető fagypont alatt is. Ugyanezen okból alkalmas mindenféle agresszív fo­lyadékok, pl. szennyvíz, trágyáié, permetlé, vagy hasonló továbbítására, sőt, akár savak továbbítására is, pusztán a termelőfejet kell saválló anyagból készíteni. A berendezés környezete tökéletesen szá­raz a jelenleg ismert hasonló célú megoldásoknál oly gyakran tapasztalható csepegések, szivárgások lehetősége itt eleve kizárt. A berendezés zajszintje minimális, a csővezetékben nem hallható a centrifu­gáiszivattyúk által okozott zúgó hang. Igen lényegesek azok az előnyök, amelyeket a találmány az ivóvízellátás területén például kis víz­fogyasztási egységek (családi házak, nyaralók és hasonlók) esetében nyújt. Amíg ugyanis a hagyo­mányos búvárszivattyú konstrukciójából adódó vi­szonylag nagy méretei miatt csak viszonylag-nagy átmérőjű béléscsöves kutak esetében üzemeltethető, a találmány szerinti berendezés esetében a termelő­fej kis térfogatú lehet, azt akár csupán néhány centiméter átmérőjű cső is alkothatja, amely tehát egészen kis átmérőjű fúrt kutakban is elhelyezked­het. A találmány tehát a kút építése vonatkozásá­ban is jelentős megtakarítást eredményezhet, mivel nem kell szükségtelenül nagy átmérőjű bélésesövet használni. A találmány szerinti berendezés ásott kutak­ban is alkalmazható, amelyekből a búvárszivattyú­val a fenékről felkavart kvarcszemcsék miatt nem is lehetne vizet termelni. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom