169468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3H-pirido (3,2-e)- 1,4-diazepinek előállítására

9 169468 10 A vegyületek sóiból a szabad bázisok a szokásos módon ismét előállíthatók, például valamely oldat­nak szerves közegben, így alkoholokban (metanol­ban) nátriumkarbonáttal vagy nátriumhidroxiddal végzett kezelésével. Azok az (I) általános képletű vegyületek, ame­lyek aszimmetriás szénatomot tartalmaznak és álta­lában racém alakúkban képződnek, önmagában is­mert módon, például optikailag aktív savakkal opti­kailag aktív izomerjeikre bonthatók. De úgy is eljárhatunk, hogy már eleve optikailag aktív, illetve diasztereomer alakot tartalmazza. A találmány szerint előállított új vegyületek gyógyszerkészítmények előállítására használhatók. A gyógyszerkészítmények, illetve gyógyszerek egy vagy több találmány szerinti vegyületet vagy ezek­nek más gyógyhatású anyagokkal készített keve­rékeit tartalmazhatják. A készítmények előállítá­sához a gyógyszerek készítésénél szokásos hor­dozók és segédanyagok használhatók. A gyógysze­rek enterálisan, parenterálisan, orálisan vagy perlin­guálisan alkalmazhatók. A készítmények tabletta, kapszula, pirula, drazsé, csapocska, kenőcs, zselé, krém, púder, folyadék, hintőpor vagy aerosol alak­jában alkalmazhatók. Folyadékok lehetnek például: olajos vagy vizes oldatok vagy szuszpenziók, emul­ziók, injektálható vizes és olajos oldatok vagy szuszpenziók. Az (I) általános képletű vegyületek közül elő­nyösek például azok, amelyekben Rí — R5, vala­mint A és Z szubsztituensek jelentése a következő: Rj klóratom, R2 fluoratom, klóratom, vagy trifluormetilcsoport, R3 hidrogénatom, ezenkívül fluor- vagy klóratom, előnyösen o-helyzetben, R» hidrogénatom, 1-4, előnyösen 1-3 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, hidroxilcsoport, kivált­képpen hidrogénatom vagy hidroxilcsoport, il­letve 2-6 szénatomos telített alifás mono- vagy dikarbonsawal acilezett hidroxilcsoport, legfeljebb 4 szénatomos alkil- vagy legfeljebb 4 szénatomos alkenilcsoport, kiváltképpen metil-, izopropil-, allil- vagy butenil-(2)-csoport vagy a nitrogénatomon 1—4 szénatomos alkil­csoportokkal szubsztituált aminoetil-, vagy aminopropil- vagy aminoizopropilcsoport, vagy morfolinoalkil-, illetve piperidinoalkilcsoport, ahol az alkilcsoport 2—4 szénatomos (például dietilaminoetilcsoport, morfolinoetil- vagy pipe­ridinoetilcsoport), vagy ciklopropilmetil-, ciklo­butilmetil-, ciklopentilmetil- vagy ciklohexil­metilcsoport, főképpen azonban hidrogénatom vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, például metilcsoport. A elsősorban oxigénatom, továbbá kénatom, egy 1-4 szénatomos alkiliminocsoport, ahol az al­kilcsoport főképpen metil- vagy etilcsoport, emellett az -N(R5 )-C(=A)-csoport az -N=C(AR5 ) tautomer alakban is előfordulhat, Z nitrogénatom vagy sNO csoport. Az (I) általános képletű vegyületek közül külö­nösen előnyös hatást fejtenek ki azok, ahol Rj klóratom, R2 és R 3 azonosak vagy különbözőek és jelentésük hidrogén-, illetve fluor- vagy klóratom, előnyösen o-helyzetben. Az oxigénatom, Z nitro­génatom, R4 hidrogénatom vagy hidroxilcsoport és Rs hidrogénatom vagy 1—4 szénatomot tartalmazó 5 alkilcsoport, főképpen metilcsoport. Az eljárásváltozatoknál használt kiindulási ve­gyületek - amennyiben nem ismertek - például a következő módon állíthatók elő: 10 A (II) általános képletű vegyület előállítása: Valamely (VI) vagy (VII) általános képletnek megfelelő vegyületet - ahol R2, R 3 jelentése a fenti és a (VII) képletben Ra jelentése hidrogén-15 atom vagy rövidszénláncú alkilcsoport - először iners oldószerben, így dioxánban, dimetilformamid­ban, benzolban, valamely aktív alkálivegyülettel, így nátriumamiddal, káliumamiddal, nátriumhidrid­del, vagy finom eloszlású nátriummal reagáltatunk, 20 majd azonos oldószerben oldott, számított mennyi­ségű 2,6-diklór-3-nitropiridint csepegtetünk a reak­ciókeverékhez nitrogénatmoszférában, keverés köz­ben. Némely esetben célszerű a reagensek hozzáadá-25 sának sorrendjét felcserélni, ilyenkor például fenil­ecetsav-, illetve benzilcianid-származék és 2,6-diklór­-3-nitropiridin oldatához adjuk az alkálivegyületet. Az általában exoterm jellegű reakció a (VIII) álta­lános képletű vegyület alkálisóját eredményezi 30 -ahol Cy jelentése ciano-, vagy -C02 Ra általános képletű csoport, (ahol Ra jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport), R2 és R 3 jelen­tése pedig a fenti -, amely sötétkék és lila színű. A reakció lezajlása után a terméket leszívatjuk, 35 mossuk, vízben oldjuk és hígított ecetsavat adunk hozzá, míg a saját szín eltűnik. A (VIII) általános képletű vegyületek általában kellő tisztaságban kris­tályosodnak ki. A 2-[(a-ciano)-o-klórbenzil]-3-nitro-6-klórpiridint 40 például a következőképpen állítjuk elő: 120g o-klórbenzilcianidot 1,5 liter dioxánban ol­dunk és ehhez az oldathoz 45 C -on, keverés köz­ben és nitrogénatmoszférában 42 g nátriumhidridet 45 (80%-os, fehérolajban) adunk, majd a reakciókeve­réket fenti hőmérsékleten még 45 percig keverjük. Ezt követően az oldatot lehűtjük, 500 ml dioxán­ban oldott 140g 2,6-diklór-3-nitrorjiridint csepeg­tetünk hozzá 30 perc alatt 20-22 C -on és a keve-50 réket 3 órán át ezen a hőmérsékleten utánreagál­tatjuk. A sötétszínű nátriumsót szívatással elkülö­nítjük, dioxánnal mossuk, víz-metanol 1 :1 keve­rékében oldjuk és színátcsapásig hígított ecetsavat adunk hozzá. A célvegyület kikristályosodik, ezt 55 szívatással elkülönítjük és metanollal alaposan mos­suk. Op.: 174-175 C°. A hozam 91 g. A (VIII) általános képletű vegyületekből a meg­felelő (IX) általános képletű 2-benzoil-3-nitro-6--klórpiridin-származékok oxidációval állíthatók elő. 60 Az oxidációt például szelén dioxiddal végezhetjük dioxánban vagy tetrahidrofuránban 50-150 C -on, vagy 30%-os hidrogénperoxid-oldattál 100C alatti hőmérsékleten, előnyösen 20-50 C -on, aceton-víz keverékében végzett kezeléssel, miközben vizes, tö-65 meny káliumhidroxid-oldat sztöchiometrikus 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom