169466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új hidroaromás vegyületek előállítására

7 169466 8 szabad R4 karboxilcsoporttá, vagy például ammóni­ával, vagy legalább egy hidrogénatomot tartalmazó aminnal történő reakcióval R4 amidált karboxil­csoporttá. Egy észterezett R4 karboxilcsoportot továbbá a szokásos módon, például egy fémsóval, például egy alkohollal nátrium- vagy káliumsójával, vagy ezzel magával egy katalizátor, például egy erős bázis, például egy alkálifém- vagy alkáliföldfémhidroxid vagy -karbonát, például nátrium- vagy káliumhidr­oxid vagy -karbonát, vagy egy erős sav, például egy ásványi sav, például sósav, kénsav vagy foszfor­sav, vagy egy karbonsav, például ecetsav, benzol­vagy toluolszulfonsav, vagy egy Lewis-sav, például bórtrifluorid-éterát jelenlétében reagáltatva egy má­sik észterezett R, karboxilcsoporttá észterez­hetünk át. Az amidált R4 karboxilcsoportot a szokásos módon, például hidrolízissel egy katalizátor, pél­dául egy erős bázis, például egy alkálifém- vagy alkáliföldfémhidroxid vagy -karbonát, például nát­rium- vagy káliumhidroxid vagy -karbonát, vagy egy erős sav, példáául egy ásványi sav, például sósav, kénsav vagy foszforsav jelenlétében a szabad karboxilcsoporttá alakíthatunk. A kapott vegyületekben továbbá a szabad, észterezett vagy éterezett R, vagy R2 hidroxil­csoportokat egymássá alakíthatjuk át. így például egy szabad hidroxilcsoportot elő­nyösen egy funkcionálisan kialakított rövidszén­láncú alkánkarbonsawal reagáltatva egy R! vagy R2 rövidszénláncú alkanoilcsoporttá észterezhetjük, vagy egy rövidszénláncú alkilcsoport bevezetésére alkalmas szerrel R) vagy R2 rövidszénláncú alkoxi­csoporttá átérezhetjük. Egy funkcionálisan kialakított rövidszénláncú alkánkarbonsav, például egy anhidrid, például egy rövidszénláncú alkánkarbonsavanhidrid, egy halo­génhidrogénsavval, például sósavval vagy brómhid­rogénnel alkotott anhidrid, például egy rövidszén­láncú alkánkarbonsavklorid vagy -bromid, vagy egy belső-anhidrid, például egy rövidszénláncú alkilke­tén, egy reakcióképes észter, például egy elektron­vonzó szerkezettel rendelkező észter, például egy rövidszénláncú alkilfenil-, -(p-nitro)-fenil- vagy -cián­metil-észter. Funkcionálisan kialakított származék továbbá egy reaktív amid, például egy N-(rövid­szénláncú)-alkanoilimidazol vagy -3,5-dimetil-pirazol. Éterezőszerként említhetők, például a reakció­képesen észterezett rövidszénláncú alkanolok, pél­dául az egy ásványi savval, például jódhidrogénnel, sósavval vagy brómhidrogénnel vagy kénsavval, vagy szerves szulfonsawal, például p-toluol-, p-brómben­zol-, benzol-, metán-, etán- vagy eténszulfonsawal vagy fluorszulfonsavval észterezett rövidszénláncú alkanolok, valamint a diazo-(rövidszénláncú)-alká­nok. Rövidszénláncú alkilcsoport bevezetésére alkal­mas szerként például a rövidszénláncú alkilklori­dok-, -jodidok, -bromidok, például a metiljodid, a di-(rövidszénláncú)-alkilszulfátok, például a dimetil­vagy a dietilszulfát, vagy a metilfluorszulfonát, rövidszénláncú alkilszulfonátok, például rövidszén­láncú alkil-, például metil-, p-toluol-, p-brómben­zpl-, -metán- vagy -etán szulfoná tok, valamint a diazoalkánok, például a diazometán említhető. A reakciókat a szokásos módon végezzük. A diazoalkánokkal történő reakciónál inert oldószer­ben, például egy éterben, például dietiléterben dolgozunk. Az egy reakcióképesen észterezett alko-5 hollal történő reakciót például egy bázikus konden­zálószer, például egy szervetlen bázis, például egy alkálifém- vagy alkáliföldfémhidroxid vagy -karbo­nát, például nátrium-, kálium- vagy kalcium­hidroxid vagy -karbonát, vagy egy tercier vagy 10 kvaterner nitrogénbázis, például piridin, a-pikolin, kinolin, trietilamin, vagy tetraetil- vagy benziltrietil­ammóniumhidroxid jelenlétében, és mindegyik re­akciót a szokásos oldószerben végezzük, amely lehet észterezésnél alkalmazott funkcionálisan kiala-15 kított savszármazék feleslege is, például egy rövid­szénláncú alkánsavanhidrid vagy -klorid, vagy az éterezésnél alkalmazott rövidszénláncú alkilhaloge­nid vagy -szulfát és/vagy egy bázisos kondenzáló­szerként alkalmazott tercier nitrogénbázis, például 20 a trietilamin vagy a piridin. A reakciókat szükség esetén emelt hőmérsékleten végezzük. Ajánlatos metilezésnél, ha metilezőszerként me­tiljodidot, oldószerként amilalkoholt és kondenzáló­szerként káliumkarbonátot használunk, forráshő-25 mérsékleten, acilezésnél, ha acilezőszerként egy rövidszénláncú alkánsavanhidridet alkalmazunk O 50—150 C -on, vagy ha acilezőszerként egy rövid­szénláncú alkanoilkloridot piridin- vagy piridin/tri­etilamin oldószerben alkalmazunk, -20 és 100 C° 30 között dolgozni. Fordított esetben az éterezett, de mindenekelőtt az észterezett R, vagy R2 hidroxilcsoportokat is például hidrolízissel a szabad hidroxilcsoporttá alakíthatjuk. Ezeket az átalakításokat a szokásos 35 módon, a hidrolízisnél, például a bevezetőben a -(CH2 ) n -CN csoportok szabad karboxilcsoporttá történő hidrolízisénél leírtak szerint végezzük. Egy éterezett hidroxilcsoport szabad hidroxil­csoporttá történő átalakítását elvégezhetjük olyan 40 II általános képletű vegyületek fent leírt acilezésé­vel együtt, melyek Rí' vagy R2' csoportként éterezett hidroxilcsoportot tartalmaznak. Abban az esetben, ha erélyes reakciókörülményeket terem­tünk, például alumíniumkloridot alkalmazunk kata-45 lizátorként az olyan 1 általános képletű végtermé­kek mellett vagy helyett, melyekben R| vagy R2 egy éterezett hidroxilcsoportot jelent, megfelelő olyan vegyületeket is nyerünk, ahol R, vagy R2 jelentése szabad hidroxilcsoport. 50 Az említett reakciókat egyidejűleg egymás után vagy tetszőleges sorrendben végezhetjük. Az említett reakciókat a szokásos módon hígí­tó-, kondenzáló- és/vagy katalizálószerek jelenlété­ben, vagy azok nélkül, csökkentett, természetes 55 vagy emelt hőmérsékleten, adott esetben zárt edényben végezzük. A reakciókörülmények és kiindulási anyagok megválasztása szerint az adott esetben sóképző végtermékeket szabad alakban, vagy valamely sója 60 alakjában nyerjük, melyeket egymássá vagy más sóvá alakíthatunk át. így- például egy savas végter­méket, például karbonsavakat vagy hidroxámsava­kat szabad alakban, vagy valamely bázissal alkotott sójuk alakjában nyerhetjük. A kapott szabad savas 65 vegyületeket a szokásos módon, például, megfelelő 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom