169463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogén-tartalmú heterociklusos spirovegyületek előállítására

3 169463 4 -lH-azepin-1-il-, 2-azaspiro[4.4]non-2-il-, 2-azaspiro­[4.5]dec-2-il-, 7-azaspiro[4.5]dec-7-il-, 2-azaspiro­[ 5.5]undec-2-il-, spiro[norbornán-2,3'-pirrolidin]­-l'-il-, spiro[norbornán-2,3'-piperidin]-l'-il-, spiro­[biciklo[2.2.2]oktán-2,3'-pirrolidin]-l'-n- vagy spiro­[biciklo[2.2.2]oktán-2,3'-pirrolidin]-l'-il-csoport, mi­mellett a 2-azaspiro[5.5]undec-2-il-csoportnak külö­nösen jelentősége van. Az (I) általános képletű vegyületek és ezek szervetlen és szerves savakkal képezett addíciós sói értékes farmakológiai tulajdonságokkal, főképpen antivirális hatással rendelkeznek és emellett vi­szonylag kevéssé toxikusak. Kiváltképpen nagyjelen­tőségűek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben m = 1 és n = 1 vagy 2. Ezen a csopor­ton belül ki kell emelni azokat a vegyületeket, amelyekben Rj hidrogénatom vagy etilcsoport, és elsősorban 3,4-diklórbenzil- vagy 3-fenilpropil-cso­port, vagy az (la) részképletű csoport, ahol alk trimetilén-, 2-hidroxitrimetilén- és elsősorban etilén­gyök, R2 hidrogénatomot, metil- vagy benzilcso­portot és R3 hidrogénatomot vagy rnetilcsoportot jelent, vagy R2 és R 3 együtt tetrametilén-, pen­tametilén- vagy 2,2-(l ,4-metanopentametilén)-penta­metilén-cspportot és elsősorban 2,2-pentametilén­-pentametiléncsoportot — amely a nitrogénatommal a 2-azaspiro[5.5]undec-2-il-gyököt képezi — jelen­tenek. Az (I) általános képletű vegyületek és sav­addíciós sóik, így az (IRS, 2RS, 4SR)-spiro[nor­bornán-2,3'piperidin]-hidroklorid, 1 '-(3,4-diklórben­zil)-(lRS, 2RS, 4SR)-spiro[norbornán-2,3'-piperidin]­-hidroklorid, 1 '-(3-fenilpropil)-(l RS, 2RS, 4SR)-spi­ro[norbornán-2,3'-piperidin]-hidroklorid és l'-[2-(2--azaspiro[5.5]undec-2-il)-etil]-spiro[biciklo[2.2.2]ok­tán-2,3'-piperidin]-dihidroklorid antivirális hatását a Typ 2 (HGP), Typ 39 (209), Typ 51 (FO 1) és más sejtkultúrában tenyésztett rhinovírus-törzsek esetében állapítottuk meg. Az (I) általános képletű vegyületek és savaddíciós sóik antivirális hatást mutatnak az RS-vírusoknál, influenza-A2-vírusoknál és adenovírusoknál is. Például az l'-[2-(2-azaspiro[5.5]undec-2-il)-etil]­-spiro[biciklo[2.2.2]oktán-2,3'-piperidin]dihidroklo­rid minimais gátló koncentrációja az overláy-teszt­tel vizsgálva Gibco C-Hela-sejtekben tenyész­tett 1 A/2060 és 51/FO-l Rhinovirus törzsekkel szemben 2 gamma/ml és 1A, IB, 2, 3, 5, 14, 15, 39 és 51 típusú Rhinovírus-törzsekkel szemben 4 gamma/ml gradiens-lemez-teszttel vizsgálva. [Sidwell, R. W. és Huffmann, J. H. Applied Micro­biology 22, 797-801. oldal (1971)]. A vizsgálattal kapott gátló hatást a R. L. Dulbecco és munka­társai által kidolgozott plaque-teszttel [Virology 2, 162-205. o. (1956)], illetve ennek R. M. Conant és munkatársai által Rhinovírusokra módosított módszerével [Proc. Soc. Exp. Biol. Med. 128, 51-56 (1968)] is igazoltuk. Az (I) általános képletű vegyületeknek és gyó­gyászatilag elviselhető savaddíciós sóiknak az anti­virális hatása, valamint az előnyös terápiás index jellemzik ezeket az új anyagokat mint hatóanya­gokat, amelyek az emlősállatok vírusfertőzéseinek, főképpen a légzőszervek betegségeinek, például az orrhurutnak, influenzának és akut légcsőhurutnak a megelőzésére és kezelésére alkalmazhatók. Az (I) általános képletű vegyületeket és savaddí­ciós sóikat az a) eljárásváltozat szerint úgy állítjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű dikarbon­savimidet — ahol Rt jelentése a fenti, olyan cso­portok kivételével, amelyek hidroxilcsoportot és adott esetben ezenkívül klóratomot is tartalmaznak és m és n jelentése az (I) képlet szerinti — vala­mely komplex hidriddel redukálunk és kívánt eset­,0 ben az így kapott (I) általános képletű vegyületet szervetlen vagy szerves savval addíciós sóvá alakít­juk. A (II) általános képletű imidek redukcióját pél­dául lítiumalumíniumhidriddel vagy diboránnal éter .. jellegű oldószerben — így dietiléterben, tetrahidro­furánban, dibutiléterben vagy dietilénglikoldimeti­léterben — vagy ezek elegyében végezzük, mintegy 20 C és az alkalmazott reakcióközeg forráspontja közötti hőmérsékleten, de legfeljebb kb. 100 C°-on. 20 Az alkalmazott diboránt pl. egyidejűleg egy külön készülékben állítjuk elő, előnyösen dietilénglikol­dimetiléteres nátriumborhidrid bórtrifluorid-éterát ugyanezen oldószerrel készített oldatához való ada­golásával, majd a diboránt oxigén-, valamint ned­vesség kizárása mellett a redukálandó kiindulóanyag hűtött, előnyösen tetrahidrofurános oldatába vezet­jük. A diborán in situ, vagyis a redukálandó kiin­dulóanyag jelenlétében is előállítható nátriumbór­hidridből és bórtrifluorid-éterátból, ekkor oldószer­ként az egész reakcióhoz előnyösen dietilénglikol­dimetilétert alkalmazunk. A (II) általános képletű imidek előállítását el­vileg végezhetjük úgy, hogy az imidcsoportban 3, Ri-el szubsztituált 2-metilénglutarimidet vagy me­tilénszukcinimidet ciklopentadiénre, illetve 1,3-cik­lohexadiénra addicionálunk, majd a kettőskötést hidrogénezzük. A diénszintéziseket például kb. 150-160 C hőmérsékleten, adott esetben hígító-40 szer, így például benzol jelenlétében, zárt edény­ben, kb. 16—36 óra reakcióidő alatt végezzük, mi­mellett a diénnek és a dienofil anyagnak kb. ekvimolekuláris mennyiségeit reagáltatjuk. Némely esetben előnyösebb, ha az imid helyett ennek 45 valamely előtermékét használjuk dienofil anyagként és az adott esetben szubsztituált imidcsoportot csak az elvégzett diénszintézis után képezzük. így például a fent említett ciklusos diéneket először 2-metilénglutaronitrillel reagáltatva 2-ciano-5-nor-50 bornén-2-propionitrillé, illetve 2-ciano-biciklo[2.2.2]­okt-5-én-2-propionitrillé alakítjuk. E dinitrilek ket­tőskötését katalitikusan hidrogénezve, például pla­tinadioxid jelenlétében, szobahőmérsékleten és nor­ma nyomáson,,valamely rövidszénláncú alkanólban jj és a hidrogénezett terméket koncentrált sósavval forralva kapjuk a (II) általános képletnek megfelelő imideket, amelyekben R! hidrogénatom, m = 1 és n = 1 vagy 2. Ugy is eljárhatunk továbbá, hogy szabad metilénborostyánkősavat vagy 2-metilén-60 glutársavat használva, dienofil anyagként először a (II) általános képletű imidek képzéséhez szükséges dikarbonsavakat állítjuk elő, ezeket ecetsavanhidrid­del forralva anhidridjeikké alakítjuk, majd az an­hidrideket a (Ha) általános képletű vegyületekkel 6S — ahol Rt jelentése az (I) képlet szerinti - például jégecetben, ennek forrási hőmérsékletén a (II) álta-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom