169440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvíziszap szikkasztására, szikkasztóágy, az eljárás foganatosítására és iszapkitermelő gép a szikkasztóágyhoz

3 169440 4 a szikkasztóágyak a szabadban vannak telepítve, így teljes mértékben ki vannak téve az éghajlati behatásoknak, ami azt jelenti, hogy üzemeltetésük csak az év meghatározott szakában — a nyári hónapokban - mondható normálisnak. Az üzem tehát szakaszos, a szikkasztóágyak kihasználhatósága igen korlátozott, a szikkadási folyamat lassú, egy-egy szikkasztóágy évente legfeljebb 8-9 alkalommal tölthető fel újra, ezért nagyterületű szikkasztóágyakra van szükség. Részben erre vezethető vissza, hogy a szikkasztott iszap gépi kitermelése nincs megoldva, a kézi termelés segédeszközeiként legfeljebb csillét vagy szállítószalagot használnak a szikkasztóanyagokból minden esetben lapáttal kitermelt anyag továbbítására. Mivel ez a munka ez úgynevezett „gusztustalan" fizikai munkák közé tartozik (a gyakorlatban sokszor tökéletlen kirothasztás miatt nem mindig lehet az anyag szagmentességét biztosítani), az általános munkaerőhiány itt még fokozottabban jelentkezik, a munkaerőhiány következményei pedig a technológia szempontjából még súlyosabbak, mint más területeken, mert a friss iszapot kényszerűen a további, már beszikkadt és munkaerőhiány miatt ki nem termelt vagy többé-kevésbé szikkadt rétegekre terítik, ami természetesen mind technológiai, mind egészségügyi szempontból hátrányos, a szikkasztóágyak kihasználtsága igen rapszodikus. E problémákon tartalék-szikkasztóágyak létesítésével igyekeztek segíteni, miáltal még nagyobb területek igénybevétele vált szükségessé. Tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az ágyak nagyrésze — beleértve a tartalékágyakat is — sokszor évekig kitermeletlenül áll, a friss iszapot a tartalékágyakban is a beszikkadt rétegekre terítik, és a teljesen megtelt ágyakon gyakran zöldséget termelnek, annyira kilátástalan azok kitermelése. Mindezen tényezők eredményeként az egyébként is költséges szennyvíztisztító üzemek súlyos tehertételévé válik az iszapágyak kiürítésének problémája, mégpedig nemcsak technológiai, hanem pénzügyi okokból is, mert a mezőgazdaságilag értékes szikkasztott iszapért nemhogy pénzt nem tudnak kapni, de jelentős összegeket kell a mezőgazdasági üzemeknek fizetniök a kitermelésért, ha egyáltalán találnak vállalkozót erre a feladatra. A találmány célja, hogy szennyvíziszapok víztelenítésére a jelenlegi módszerek hátrányait messzemenően kiküszöbölő gazdaságos eljárást és a manuális munka döntő hányadát feleslegessé tevő, a szikkasztott iszap gépi kitermelését lehetővé tevő eljárást, iszapszikkasztó ágyat, valamint gépet szolgáltasson. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy megfelelő hatékonyságú iszapszikkasztást csak a szikkasztást befolyásoló valamennyi tényező figyelembevételével lehet fokozni. Ilyen tényezők a lakosszám mellett a levegő és iszap hőmérséklete, az adott iszapfajta, a levegő mindenkori páratartalma, a napsugárzás ideje, a szélhatás, az iszaprétegen képződött kéreg szerepe stb. Ezideig az iszapszikkasztás paramétereit - pl. a szikkasztóágyak méreteit, a töltésszámot — pusztán tapasztalati úton határozták meg, és mivel a meghatározás kizárólag a lakosszám függvényében történt, a fentiekben már részletezett hátrányokat nem lehetett kiküszöbölni. A találmány megalkotásánál abból az alapvető felismerésből indultunk ki, hogy az iszapréteg párolgási intenzitását kell ugrásszerűen megnövelni, 5 és a nagy intenzitású párolgást az időjárási hatásoktól való függetlenítésével folyamatosan kell biztosítani. E felismerés alapján a találmányi célkitűzést olyan, a párolgási intenzitás ugrásszerű növekedését 10 eredményező eljárással valósítottuk meg, amelynek lényege, hogy az előnyösen 20-30 cm vastagságú rétegben elterített iszapot alulról fűtve az iszapréteg felszínének hőmérsékletét az iszapréteg feletti mindenkori levegőhőmérsékletet előnyösen 15 2-10C°-kal meghaladó hőmérsékleten tartjuk. Célszerűen a szikkasztást zárt térben hajtjuk végre, és az iszapréteg feletti levegőáramlás létrehozásával az iszapból távozó párákat az iszapréteg feletti térből eltávolítjuk. A levegőt előnyösen mintegy 20 5 m/sec-ig terjedő sebességgel folyamatosan áramoltatjuk az iszapréteg felett. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében az iszaprétegen keletkező párolgásgátló kéreg feltörésével és előnyösen egyidejű hullámosí-25 tásával a párolgási felületet megnöveljük. Az eljárás gazdaságosságának fokozására előnyösen az iszapréteget a szennyvíztisztító berendezés üzemeltetésének eredményeként nyert hőenergia 30 felhasználásával fűtjük. A találmány szerinti iszapszikkasztó ágynak, egymással lényegében párhuzamos, előnyösen vasbetonból készült hosszanti oldalfalai, valamint szűrőágyazata van. Erre az iszapszikkasztó ágyra az 35 jellemző, hogy a szűrőágyazatban elhelyezett fűtőelemei, iszapkitermelő gépnek a szűrőágyazat feletti menesztésére szolgáló menesztőpályája, az iszapréteg felett lényegében zárt tér létrehozására szolgáló, a menesztőpályán mozgó gép űrszelvényéből 40 eltávolítható térelhatároló szerkezete, légáramlás létrehozására szolgáló szerkezete, valamint a hoszszanti oldalfalaknak a szűrőágyazat felé eső oldalán kialakított, az iszapkitermelő gép kitermelőszervének vezetésére szolgáló vezetőelemei vannak. 45 A találmány tárgyát képezi a főként a fentiekben leírt iszapszikkasztó-ágyból a szikkadt iszap kitermelésére szolgáló gép is, amelynek emelhető és süllyeszthető gém-szerkezete, a gémszerkezet végén 50 csuklósan rögzített lapátszerkezete, valamint sínpályán történő menesztésére alkalmas futóművei vannak. Ennek a gépnek a lényege, hogy a gémszerkezet az előnyösen U-alakú alvázon a gép menetirányában előre-hátra mozgathatóan ágyazott 55 szánszerkezethez van csuklósan rögzítve, és hogy a gépnek az iszapkitermelés során az előnyösen a szikkasztóágy hosszanti oldalfalain elrendezett sínekhez rögzítésére alkalmas rögzítő-fékszerkezetei vannak. A gépnek továbbá előnyösen hidraulikus 60 hengerekkel emelhető-süllyeszthető, síneken meneszthető kerekekkel rendelkező keresztirányú futóműve van. A találmányhoz számos olyan előnyös,, újszerű többlethatás fűződik, amilyenekkel a jelenleg is-65 mert hasonló célú megoldások nem rendelkeznek. 2