169440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvíziszap szikkasztására, szikkasztóágy, az eljárás foganatosítására és iszapkitermelő gép a szikkasztóágyhoz
5 169440 6 Találmányunk segítségével sikerült az iszapszikkasztási műveletet elsőízben függetleníteni a kedvezőtlen időjárási behatásoktól és ezzel az üzemet folyamatossá tenni. A találmány szerinti eljárás eredményeként ugrásszerűen megnövekszik a szik- 5 kasztás hatékonysága, amiből következően évente a szokásosnál lényegesen többször lehet friss iszappal tölteni a szikkasztóágyakat. így kisebb méretű szikkasztóágyak alkalmazására van szükség, ami viszont lehetőséget teremt a kiszárított iszap eltávolítá- ló sának teljes gépesítésére, illetve a gépi kitermeléshez ideális kazetta-alak megválasztására, tehát nagymérvű élőmunka-megtakarítást eredményez, aminek az ilyen ún. „gusztustalan" munkák területén fennálló fokozott munkaerőhiány miatt még nagyobb 15 jelentősége van, mint általában, különösen ha figyelembe vesszük - amint ezt a fentiekben részleteztük —, hogy milyen nagy szerepe van a kiszárított iszap rendszeres eltávolításának az egész szennyvíztisztítási létesítmény üzemeltetése szempontjából. 20 A kis kazetta-, illetve szikkasztóágy-méretek gazdaságos lefedés kialakítására nyújtanak lehetőséget, de kedvező feltételeket nyújtanak a fűtéshez és szellőztetéshez is. Az újszerű technológia tehát a hagyományosnál lényegesen kisebb méretű műtár- 25 gyakat igényel, ugyanakkor az éppen a kisebb méretű műtárgyak teszik lehetővé a technológia alkalmazását, tehát a technológia és a berendezés harmonikus kölcsönhatásban állnak egymással mind gazdaságossági, mind műszaki vonatkozásban. 30 összegezésképpen megállapíthatjuk tehát, hogy találmányunk minimális beruházási és üzemelési költséggel, folyamatos, és a kedvezőtlen éghajlati behatásoktól messzemenően függetlenített, maximálisan gépesített, közvetlen kézi beavatkozást nem 35 igénylő üzemeltetéssel minden kellemetlen szagtól mentes, a mezőgazdasági részére átadhatóvá kiszárított szennyvíziszapot szolgáltat. Végül járulékos előnyként megemlítjük, hogy találmányunk alkalmazásának eredményeként csök- 40 kenthetők a szennyvíztisztító-telep csatornázási műtárgyainak és egyéb berendezéseinek a költségei is, hiszen pl. nyilvánvalóan kisebb iszaprothasztókra lesz szükség, mint korábban, amikor az iszapszikkasztás az év csak egy bizonyos részére korlátozó- 45 dott, így az iszapot a tisztítótelep műtárgyaiban kellett az időjárás kedvezőbbre fordulásáig tárolni. A találmányt a továbbiakban egy példa kapcsán ismertetjük részletesen, amelyben összehasonlítjuk a hagyományos és találmány szerinti szikkasztási el- 50 járást. Mivel a szikkadás időtartamát alapvetően befolyásoló párolgási intenzitás a környező levegő páratartalmától, a hőmérséklettől és a légmozgástól függ, a szikkadás az év minden szakaszában más- 55 ként folyik le. Mint alapvetően jellemző adatot, a száradás elméleti időszükségletét adjuk meg, mégpedig április, július és december hónapban a hagyományos és a találmány szerinti technológia esetén, v Hagyományos technológia: 60 a száradás időtartamát kizárólag tapasztalati úton, mérési sorozatok eredményeként határozták meg, 20 cm terítési vastagságú iszapréteg esetében. Ezek az elméleti értékek a következők: 65 április t= 34 nap július t= 22 nap december nincs szikkadás A találmány szerinti eljárás esetén az átlagos levegőhőmérséklet ismeretében -ami áprilisban 10 C , júliusban 21 C , decemberben pedig 1 C°, pontos számítási módszer alapján határozhatók meg a szárítás paraméterei, amely módszer figyelembe vesz minden szikkasztást befolyásoló tényezőt. A találmány értelmében áprilisban 15 C°-ra, júliusban 26 C és decemberben 10 C -ra fűtjük fel az iszapot, és felette mintegy v = 4 m/sec sebességű légáramlást hozunk létre. Ebben az esetben a száradási időtartamok a következőképpen alakulnak: április t = 11 nap július t = 8 nap december t = 9 nap A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a szikkasztóágy, valamint az iszapkitermelő- és fellazító gép előnyös kiviteli példáit és további részletmegoldásait tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti iszapszikkasztó ágy felépítményének egy célszerű kiviteli példáját perspektivikus nézetben szemlélteti, a 2. ábra az iszapszikkasztó-ágy egyik hosszanti oldalfalát a szűrőszerkezettel függőleges metszetben mutatja, a 3. ábra az iszapszikkasztó-ágy egy további kiviteli változatának ugyancsak hosszanti oldalfalát mutatja függőleges metszetben, a 4. ábra a tetőszerkezet egy lehetséges kiviteli példáját metszetben mutatja, a tetőtartó oldalfalhoz való csatlakozásának feltüntetésével, az 5. ábra a találmány szerinti iszapkitermelő gépet perspektivikus nézetben szemlélteti, a 6. ábra az 5. ábra szerinti gép vázlatos oldalnézetét különféle működési alaphelyzetek feltüntetésével szemlélteti, a 7. ábra az 5. ábra szerinti gépet működtetőrendszerével vázlatos felülnézetben mutatja, a 7.a) ábra a szánszerkezetet oldalnézetben, nagyobb méretarányban mutatja, a 7.b) ábra a szánszerkezet vezetékét metszetben tünteti fel, a 8. ábra a gépnek a vágányhoz rögzítésére szolgáló szerkezetet nagyobb méretarányban tünteti fel, a 9. ábra a párölgásgátló kéreg feltörésére szolgáló szerszám oldalnézete, a 10. ábra a 9. ábra szerinti szerszám nézete az y nyíl irányából tekintve, a 11. ábra egy iszapszikkasztó telep egy részének felülnézete, a gép feltüntetésével és működésének érzékeltetésével. Az iszapszikkasztó-ágy 1. ábrán látható felépítménye előnyösen vasbetonból készült, egymással párhuzamos la hosszanti tetőtartó falakkal, valamint az ágy két végén 2 homlokfalakkal és 3 3
