169400. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elárasztó hálózatok ellenőrzésére
169400 A találmány szerinti eljárás célszerű foganatositási módjának további ismérve lehet, hogy a vezetékrendszerbe juttatott füstöt legalább 0,1 att értékű nyomás alá helyezzük. A tárolótartály kiürítésének kezdetén a tárolótartály utántöltő szerveinek, főleg a tárolt folyadék szintváltozásával vezérelt töltőszivattyúnak a működőképességét ellenőrizzük, majd a tárolótartály utántöltődő képességének ellenőrzését követően a tárolótartályba bevezető töltővezetéket elzárjuk. Az üzemképességi próbához előnyösen fehér színű füstöt használunk, és a hálózat torkolati nyílásain kiáramló füstöt a láthatóság fokozása végett megvilágítjuk. A füstkiáramlás módjának jobb értékelhetősége végett a füstöt irányított fénynyalábokkal, több sorban elhelyezkedő torkolati nyílások esetén pedig azokat előnyösen soronként egymástól eltérő színű fénynyalábokkal világítjuk meg. A találmány szerinti berendezés és eljárás előnye, hogy akár színpadról, akár áruházról vagy raktártérről van szó, teljes egészében meg lehet takarítani mindazokat az előzetes intézkedéseket, amelyek a hagyományos „nedves" próbáknál a folyadékkal való elárasztás káros következményeinek megelőzésére szolgálnak. Ugyanígy nem fordulnak elő természetesen olyan az épületet, illetve annak felszereléseit károsító események sem, amelyek nagyobb anyagi áldozattal járnának. Kedvező az is, hogy a víz helyett alkalmazott füstnek a vezetékrendszeren való átáramoltatása magában az elárasztó hálózatban semmiféle kárt nem okoz, ugyanakkor a nyomás alá helyezett füst kiáramlásának mennyiségéből, irányából és sebességéből, valamint az egymással szomszédos torkolati nyílásokon történő kiáramlás jellegének összehasonlításából egyértelműen lehet következtetni az elárasztó hálózat valamennyi szerkezeti elemének működőképességére. A füsttel történő hálózatellenőrzés további előnye, hogy meg lehet takarítani igen sok munkaerőt és dologi kiadást, ugyanakkor a próbának alávetett épület vagy épületrész a próba elvégzését követően mintegy két óra múlva újból rendeltetésszerűen használható. Színpadok esetében ez annyit jelent, hogy az elárasztó hálózat ellenőrzését nem csupán a színház nyári szünetében lehet elvégezni, hanem bármikor az évad folyamán. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti elárasztó hálózat vezetékrendszerének vázlatos elrendezését, a 2. ábra a vezetékrendszer és a tárolt folyadék tartályainak kapcsolatát, valamint a tartályok utántöltésére szolgáló szerelvényeket mutatja, a 3. ábra a tároló tartályba helyezett füstkeltő egységet és annak csatlakozó szerveit szemlélteti. Az 1. ábrán vázlatosan föltüntettük az elárasztó hálózat vezetékrendszerét, amely az 1 tápvezetékekből, a 2 fővezetékekből, a 3 elosztó vezetékekből és a 4 leágazó vezetékekből van fölépítve. A 4 leágazó vezetékeken vannak elhelyezve az 5 torkolati nyílások, amelyeken keresztül tűz esetén az oltófolyadék, a hálózat kipróbálásakor pedig a nyomás alá helyezett füst ki tud áramlani. Az 5 torkolati nyílások az oltási igényeknek megfelelően számtalan variáns szerint - sűrűbben, ritkábban, 5 sakktábla-szerűén kiosztva, a 3 elosztó vezetékek egyik oldalára vagy mindkét oldalára telepítve stb. - helyezhetők el. A 2. ábra példaképpen olyan elárasztó hálózatot mutatunk be, amely két darab 6 tároló tartályhoz 10 csatlakozik. Az elárasztandó felület nagyságához és a tűzvédelmi célokhoz alkalmazkodva természetesen a 6 tároló tartályok száma tetszőleges lehet. Amennyiben azonban a 6 tárolótartályok száma egynél több, úgy közéjük a 7 kiegyenlítő vezeté-15 keket célszerű beiktatni. Hasonlóképpen a túltöltődés elkerülése végett kívánatos minden 6 tárolótartályt egy-egy 8 túlfolyóval is ellátni. A 3. ábrán -az előbbihez képest nagyított léptékben - látszik a 6 tárolótartály azon része, ahol 20 a 9 füstkeltő egységet elhelyeztük. A 9 füstkeltő egység egyik oldalába torkollik a 10 csatlakozó vezeték, amelyen keresztül a 9 füstkeltő egység pl. a 22 ventillátor útján nyomás alá helyezhető. A 10 csatlakozó vezeték betorkollásával átelle-25 nes oldalon van a 13 füstkilépő nyílás, amelyen keresztül a 12 füstpatron által keltett füst a 21 csatlakozó csonkon át az 1 tápvezeték irányába a 9 füstkeltő egységből el tud távozni. A 9 füstkeltő egység belsejében a 13 füstkilépő nyílás elé célsze-30 rűen a 11 szikrafogó is be van építve. A 2. ábrán föltüntettük — az elmondottakon túlmenően - a 6 tárolótartály utántöltésének és leeresztésének elvi megoldását is. Eszerint az egy vagy 35 több 23 töltő szivattyútól a 14 töltővezetékbe be van iktatva a 15 lezáró szerv is, a 6 tárolótartály pedig el van látva a 16 töltőszabályozóval, amely célszerűen a folyadék utántöltődését a tartályban tárolt folyadékszint csökkenésével indítja meg, il-40 letve a szint emelkedésével zárja el. A 6 tárolótartálynak célszerűen az alsó részében helyezkedik el a 9 füstkeltő egység, amelytől a nyomás alá helyezett füst az 1 tápvezetéken, és a vezetékrendszer további 2, 3, 4 vezetékein ke-45 resztül jut az 5 torkolati nyílásokhoz. Az 1 tápvezetékbe - célszerűen a 6 tárolótartály közelében - be van iktatva a 17 elzáró szerv, amely pl. súlyzárású szelep lehet. A 17 elzáró szerv az 1 tápvezeték kezdeti szakaszának víztelenítésére1 - dBstí- ! 50 jnas 18 víztelenítő szeleppel is el lehet látva. A 6 tárolótartály alsó részéhez csatlakozik a 19 ürítő vezeték, amely a 6 tárolótartálynak az elárasztó hálózat 1,2,3,4 vezetékrendszerétől függetlenített módon való kiürítésére alkalmas. A 19 55 ürítővezetékbe a 20 ürítő csap van beiktatva. A találmány szerinti berendezés működtetése során a következő módon járunk el. Először a 19 ürítővezeték 20 csapjának megnyitásával a tárolótartályban tárolt vizet közvetlenül a csatornaháló-60 zatba leengedjük. Amennyiben az akadálytalanul sikerül, úgy azonnal meggyőződtünk a 19 ürítővezeték és a 20 csap működőképességéről, sőt ezzel egyidejűleg voltaképpen az egy vagy több 23 töltőszivattyú, a 14 töltővezeték és annak 15 lezáró 65 szervének kipróbálása is megtörtént.
