169400. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elárasztó hálózatok ellenőrzésére

7 169400 8 A 6 tárolótartályban levő víz szintjének csökkenésekor ugyanis a 16 töltésszabályozó azonnal működésbe lép és a 14 töltővezetéken keresztül megkezdődik a folyadék utánpótlódása. A 16 töltőszabályozó legegyszerűbb esetben közönséges úszógolyós szelep lehet. Ugyanezen műveletek közben van lehetőség a 8 túlfolyó kipróbálására is. Miután meggyőződtünk arról, hogy a 16 töltésszabályozó valóban automatikusan megindítja a 23 töltőszivattyú működését, és ennek következtében a 15 lezáró szervvel rendelkező 14 töltővezetéken keresztül akadálytalanul megindul a folyadék utánpótlása, akkor kikapcsoljuk a 23 töltőszivattyúkat, és elzárjuk a 15 lezáró szervet. Erre azért van szükség, hogy a 6 tárolótartálynak a 19 ürítő vezetéken keresztül való kiürítése után újabb víz ne kerüljön a 6 tárolótartályba. Az előírt időszakos üzemképességi próbát u.i. nyomás alá helyezett füsttel, tehát „szárazon" kívánjuk elvégezni. Amennyiben egynél több 6 tárolótartályunk van, úgy az ezeket összekötő 7 kiegyenlítő vezetékeket is célszerű kiiktatni, mivel a füstpróba elvégzéséhez egyetlen 6 tárolótartály is elegendő. A 6 tárolótartály teljes kiürülése után elzárjuk a 19 ürítővezeték 20 csapját, majd behelyezzük a 6 tárolótartályba a 9 füstkeltő egységet. Erre a célra megfelel a 3. ábrán vázolthoz hasonló fölépítésű és kb. 50 liter űrtartalmú olyan tartály, amelynek egyik vége a 21 csatlakozó csonkkal látható el, míg másik oldalába a 10 csatlakozó vezeték köthető be. A 11 csatlakozó csonk célszerűen lazán illeszkedik az elárasztó hálózat 1 tápvezetékébe. A 21 csatlakozó csonk és a 9 füstkeltő egység találkozásánál levő 13 füstkilépő nyílás elé helyezett 11 szikrafogó célszerűen valamilyen fémből készült szita vagy háló, amely megakadályozza, hogy a 12 füstpatron meggyújtásakor szikra jusson be az 1, 2, 3, 4 vezetékrendszerbe. A tapasztalat szerint a próba elvégzéséhez elegendő egyetlen, kb. 25 dkg-os 12 füstpatron alkalmazása. A 12 füstpatron meggyújtása után a 10 csatlakozó vezetékre kapcsolt, illetve azzal összeköttetésben levő 22 ventillátort megindítjuk, és ezáltal a 9 füstkeltő egységben keletkező füstöt nyomás alá helyezzük. Ez a nyomás fokozatosan növekedni fog, mivel az 1 tápvezetékbe iktatott 17 elzáró szerv zárt állapotban van. A próba elvégzéséhez egyébként túlságosan nagy nyomásra nincs szükség, elegendő ha az 0,1-0,2 att közötti értéket mutat. Ezután manuális beavatkozással a 17 elzáró szervet kinyitjuk, és ennek hatására a nyomás alá helyezett füst bejut az 1, 2, 3, 4 vezetékrendszerbe, illetve azt az 5 torkolati nyílásokon keresztül elhagyja. A 12 füstpatronok általában fehér színű füstöt keltenek, amelyet a jobb megfigyelhetőség és értékelhetőség végett célszerű fénynyalábokkal megvilágítani. Amennyiben az 5 torkolati nyílások egymás mellett több sorban helyezkednek el, úgy célszerű, ha soronként más-más színű fénynyalábokkal világítjuk meg azokat. A különböző színben megvilágított füst, illetve a kiáramlás iránya, sebessége és intenzitása jól megfigyelhető, és lehetővé teszi az elárasztó hálózat 1, 2, 3, 4 vezetékrendszerének, valamint a 17 elzáró szervnek az ellenőrzését is. Amennyiben az 5 torkolati nyílások mindegyi-5 kén egyenletesen áramlik ki a nyomás alá helyezett füst, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy az elárasztó hálózatban semmiféle eltömődés nem gátolja annak működőképességét. Az 5 torkolati nyílásokon kiáramló füst az egészségre terjesen ártal-10 matlan, és így a próba elvégzése semmiféle különleges egészségügyi intézkedést nem követel. * Szabadalmi igénypontok: 15 1. Eljárás elárasztó hálózatok ellenőrzésére, főleg folyadékkal oltó, tűzvédelmi célokat szolgáló un. Sprinkler hálózatok üzemképességi próbájának időszakos elvégzésére, melynél a hálózat tápvezetéket, 20 egy vagy több csővezetéket, elosztó vezetéket és leágazó vezetéket tartalmazó rendszer, amelyhez a vezetékrendszer, illetve az általa szállított közeg nyomás alá helyezésére alkalmas szervek tartoznak, így pl. a vezetékrendszer gravitációs úton való 25 nyomás alá helyezése esetén a vezetékrendszer legmagasabb pontjánál magasabb helyzetű, a rendeltetésszerű elárasztást végrehajtó folyadékot befogadó legalább egy tárolótartály, és az ellenőrzéskor a vezetékrendszeren, valamint annak az elárasztást 30 végrehajtó torkolati nyílásain nyomás alá helyezett ellenőrző közeget bocsátunk keresztül, és az ellenőrző közegnek a torkolati nyílásokon való kiáramlását megfigyeljük, azzal jellemezve, hogy az egy vagy több tárolótartályból (6) a tárolt folyadékot 35 eltávolítjuk, ezután a tárolótartályba füstkeltő egységet (9) helyezünk, és azt működésbe hozzuk, a keltett füstöt a tárolótartályba (6) eresztjük, és pl. ventillátor (22) segítségével nyomás alá helyezzük, majd az elzáró szerv (17) kinyitásával a nyomás 40 alatti füstöt a vezetékrendszerbe (1, 2, 3, 4) juttatjuk, a torkolati nyílásokon (9) kiáramló füst mennyiségét, irányát és a kiáramlás intenzitását megfigyelve pedig a vezetékrendszer (1, 2, 3, 4), az elzáró szerv (17) és a torkolati nyílások (5) 45 működőképességét ellenőrizzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vezetékrendszerbe (1, 2, 3, 4) bejuttatott füstöt legalább 0,1 att 50 értékű nyomás alá helyezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tárolótartály (6) kiürítésének kezdetén a tárolótartály (6) 55 utántöltő szerveinek (14, 15, 23), főleg a tárolt folyadék szintváltozásával vezérelt töltőszivattyúnak (23) a működőképességét ellenőrizzük, majd a tárolótartály (6) utántöltődő képességének ellenőrzését követően a tárolótartályba (6) bevezető 60 töltővezetéket (14) elzárjuk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az üzemképességi próbához előnyösen fehér színű füstöt használunk, és a hálózat torkolati nyílásain (5) kiáramló füstöt 65 a láthatóság fokozása végett megvilágítjuk. 4