169400. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elárasztó hálózatok ellenőrzésére

3 169400 4 legalább 50, de inkább 100 liter víz jusson a felület minden négyzetméterére. Az elárasztás automatizálása annyit jelent, hogy a tér előre megválasztott határhőmérsékletének elérésekor lép a rendszer működésbe. Az irodalom 65-70 C° körüli 5 hőmérsékletet ajánl. A tűzveszélyes berendezésű vagy tűzveszélyes N anyagok tárolására szolgáló kommunális létesítmények fenntartására vonatkozóan minden ország tűzrendészeti hatósága előírja, hogy a hálózatok 10 működőképességéről időszakonkénti próbáival meg kell győződni. E próbáik során a tartályok betápláló és leeresztő vezetékeinek, ezek nyitó és elzáró szerelvényeinek, a vezetékrendszernek, valamint az elárasztást végrehajtó torkolati nyílásoknak az 15 üzemképességét kell ellenőrizni. Színházak és raktárak esetében a próbát mindenhol általában legalább évenként egy ízben el kell végezni. Akár áruházról, akár színházjellegű épületről van szó, az elárasztó hálózatok üzemképességi próba- 20 jának végrehajtása mindig számottevő műszaki nehézségekkel és tetemes anyagi áldozattal jár. Az elárasztás előtt az elárasztandó teret teljesen ki kell üríteni és ponyvával le kell takarni. A leggondosabb előkészítés esetén is előfordul azonban, hogy 25 a néhány perc alatt lezúduló — általában több tízezer liternyi — víztömeg megtalálja azokat a réseket, amelyeken átjuthat és ilyenkor óriási károkat okoz. Az elárasztási próbák során átnedvesedhetnek a 30 falak, födémek, a villamos kábelek, azok aknái és csatornái, épületgépészeti (pl. színpadgépészeti) berendezések, stb. Károk keletkezhetnek továbbá a tárolt anyagokban, az elektromos és egyéb vezetékrendszerekben és a nedvesség okozta korrózióval 35 megtámadott szerelvényekben. Ezen túlmenően ezek az előírt a tűzrendészeti „nedves" próbák jelentős élőmunka ráfordítást is kívánnak. A találmány célja olyan berendezés kialakítása és annak működtetésére szolgáló olyan eljárás, 40 amellyel elkerülhetők a nedves próbával járó anyagi áldozatok, és amely lehetővé teszi az ezzel kapcsolatos épület-, és fölszerelésben károk megelőzését, ugyanakkor pedig tökéletes műszaki biztonságot nyújt az elárasztó hálózat valamennyi 45 elemének üzemképességét illetően. Feladata a találmánynak ezen belül annak műszaki megoldása is, hogy az elárasztó berendezés üzemképességi próbáját programszerűen, rövid idő 50 alatt és bizonylatolható módon lehessen elvégezni, az egyes berendezésrészek működőképességéről pedig külön-külön elhatárolható módon lehessen meggyőződni. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, 55 hogy az elárasztó hálózat valamennyi funkcionális szerkezeti részének működőképessége ellenőrizhető akkor is, ha a tűz esetén szükséges és ténylegesen alkalmazott, az elárasztást végrehajtó folyadékot az üzemi próbák alkalmával a rendszerből eltávolítjuk, 60 és azt csupán nyomás alá helyezett légnemű anyaggal helyettesítjük. A felismeréshez tartozik az is, hogy a légnemű halmazállapottal rendelkező, nyomás alá helyezett közeget láthatóvá lehet tenni, és ezáltal a kísérletet 65 mind az elárasztó hálózat egyes alkotórészeire, mind annak teljes egészére vonatkozóan ki lehet értékelni. Erre a célra a nyomás alá helyezett és adott esetben megvilágított füstöt találtuk alkalmasnak. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti berendezés elárasztó hálózatok ellenőrzésére, főleg folyadékkal oltó, tűzvédelmi célokat szolgáló un. Sprinkler hálózatok üzemképességi próbájának időszakos elvégzésére, — melynél, a hálózat tápvezetéket, egy vagy több fővezetéket, elosztóvezetéket és leágazó vezetéket tartalmazó rendszer amelyhez a vezetékrendszer illetve az általa szállított közeg nyomás alá helyezésére alkalmas szervek tartoznak, így pl. a vezetékrendszer gravitációs úton való nyomás alá helyezése esetén a vezetékrendszer legmagasabb pontjánál magasabb helyzetű, a rendeltetésszerű elárasztást végrehajtó folyadékot befogadó legalább egy tárolótartály, amely utántöltőszervekkel, pl. a tárolt folyadék szintváltozásával vezérelt egy vagy több töltőszivattyúval és előnyösen túlfolyóval rendelkezik, a tároló tartály és a vezetékrendszer közé pedig elzáró szerv van beiktatva, — oly módon van kialakítva, hogy a tároló tartályba eltávolítható módon füstkeltő egység van behelyezve, a füstkeltő egység egyik oldalán füstkilépő nyílás, másik oldalán nyomásfokozóhoz, pl. ventillátorhoz kapcsolódó csatlakozó vezeték van, a tárolótartály pedig az elárasztó vezetékrendszertől függetlenített ürítőszervekkel van ellátva. A találmány szerinti berendezés további ismérve lehet, hogy a füstkeltő egységbe cserélhető füstpatron van behelyezve, a füstkilépő nyílás pedig közvetlenül az elárasztó hálózat tápvezetékébe betorkolló csatlakozó csonkban folytatódik. A berendezés előnyös kiviteli alakjánál a füstkeltő egységben a kilépő nyílás előtt célszerűen pl. sodronynálóként kialakított szikrafogó van elhelyezve. A tárolótartály és az elárasztó hálózatot alkotó vezetékrendszer közé beiktatott elzáró szerv pl. tolózárként vagy súlyzáras szelepként van kialakítva. A tápvezeték elzáró szerve célszerűen víztelenítő szeleppel van társítva. A találmány szerinti berendezés működtetésére szolgáló eljárás — amelynél az ellenőrzéskor a vezetékrendszeren, valamint annak az elárasztást végrehajtó torkolati nyílásain nyomás alá helyezett ellenőrző közeget bocsátunk keresztül, és az ellenőrző közegnek a torkolati nyílásokon való kiáramlását megfigyeljük -, azon alapul, hogy az egy vagy több tároló tartályból a tárolt folyadékot eltávolítjuk, ezután a tároló tartályba füstkeltő egységet helyezünk, és azt működésbe hozzuk, a keltett füstöt a tárolótartályba eresztjük, és pl. ventillátor segítségével nyomás alá behelyezzük, majd az elzáró szerv kinyitásával a nyomás alatti füstöt a vezetékrendszerbe juttatjuk, a torkolati nyílásokon kiáramló füst mennyiségét, irányát és a kiáramlás intenzitását megfigyelve pedig a vezetékrendszer, az elzáró szerv és a torkolati nyílások működőképességét ellenőrizzük.