169332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-(béta-alkil-amino-etil)- 2-metil-dinolo [1,7-ab] [1] benzazepin-származékok előállítására

7 169332 8 után vízzel majd 800 ml petroléterrel kezeljük. A petroléteres oldatot szárítjuk és 200 g alumínium­oxidon átvezetjük, melyet petroléterrel mossuk. Az eluátumot bepároljuk és a maradékot ledesztillál­juk. 84,6g (72,5%) l-(2-dimetilamino-etil)-l,2,6,7--tetrahidro-2-metil-indolo[l,7-ab] [ljbenzazepint ka­punk. A kapott sárgás szirup forráspontja kb. 148 C° (10-4-10 _s Hgmm). e) 84,6g l-(2-dimetilamino-etil)-l,2,6,7-tetrahid­ro-2-metií-indolo[l,7-ab] [ljbenzazepin és 423 ml vízmentes benzol oldatát enyhe hűtés közben 33 ml klórhangyasavetilészterrel reagáltatjuk. A reakcióelegyet 16 órán át visszafolyató hűtő alkal­mazása mellett forraljuk. Vékonyrétegkromatográ­fiás meghatározás szerint az átalakulás nem teljes, az oldatot ezért 0,5 n sósavval extraháljuk az át­alakulatlan bázis eltávolításáig, a semleges benzolos réteget megtartjuk. A savas extraktot meglúgosít­juk, benzollal extraháljuk és az extraktot bepárol­juk. 49 g bázist, azaz l-(2-dimetilamino-etil)­-1,2,6,7-tetrahidro-2-metil-indolo[l,7-ab] [l]benzaze­pint kapunk vissza. A bázist 245 ml benzolban oldjuk, 25,4 ml klórhangyasavetilészterrel elegyítjük és a reakcióelegyet 24 órán át főzzük. Az oldatot 0,5 n sósavval extraháljuk és a semleges benzolos réteget félretesszük. A savas extraktot a fentiekben leírt módon kezeljük és újból 9 g bázist kapunk vissza, melyet a fentiek szerint klórhangyasav­etilészterrel reagáltatunk ismét, majd 0,5 n sósavval extrahálunk. A három semleges benzolos extraktot egyesítjük, vízzel mossuk és szárítjuk. Bepárlás után 92,2 g viszkózus szirupszerű uretánt azaz l-[2--(N-etoxikarboníl-N-metil-amino)-etil]-l,2,6,7-tetra­hidro-2-metil-indolo[l,7-ab] [ 1 Jbenzazepint kapunk, kitermelés: 91,7%. 2. példa 11,3 g l-[2-(N-etoxikarbonil-N-etil-amino)-etü]­-1,2,6,7-tetrahidro-2-metil-indolo[l,7-ab] [ljbenzaze­pint [melyet 1-(2-dietilamino-etil)-1,2,6,7-tetrahidro­-2-metil-indolo[l,7-ab] [l]benzazepinből klórhangya­savetilészterrel történő háromszori reagáltatással ál­lítunk elő] 8 órán át 140C°-on 5,9 g káliumhidr­oxid, 5,9 ml víz és 53 ml etanolból oldatával keze­lünk autoklávban. A reakcióelegyet az 1. példában leírt módon kezelve bázikus termék és nem-hidroli­zált uretán keverékét kapjuk, mely utóbbit ismét káliumhidroxiddal reagáltatjuk. Az egyesített bá­zikus terméket desztilláljuk. Sárgás szirupszerű anyag alakjában 5,9 g (kitermelés 64,7%) transz-1--(2-etilamino-etil>l,2,6,7-tetrahidro-2-metil-indolo­[1,7-ab] [1 jbenzazepint kapunk fp.: 140 C°/ /2x 10"* Hgmm. A hidroklorid 169-171 C°-on olvad. A kiindulási uretánt a következőképpen ál­líthatjuk elő: 22,8 g l^.S^^a.S^.Ha-oktahidro-S-etil-pirido­[4',3',2,3]indolo[l,7-ab][l Jbenzazepint 200ml ben­zollal és 16 ml etiljodiddal 24 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forralunk. A kapott nyers etojodidot éterrel eldörzsöljük. 32,9 g (95,3%) ter­méket kapunk. Az etojodidot az 1. példa c) bekezdésében ismer­tetett eljárással analóg módon Hoffmann-lebontás­nak vetjük alá, 329 ml etanolt, 329 ml vizet és 1 rész, 30,3 g ezüstnitrátból kapott ezüstoxidot al­kalmazunk. 21,3 g (89,8%) nem-desztillált szirup­szerű terméket kapunk, mely főként l-(2-dietil­amino-etil)-l,2,6,7-tetrahidro-2-metilén-indolo-5 [1,7-ab] [ljbenzazepinből és l-(2-dietilamino-etil)­-6,7- dihidro-2-metil-indolo[l,7-ab] [ljbenzazepinből áll. 21,3 g fenti terméket az 1. példa d) bekezdésé­ben ismertetett eljárással analóg módon 213 ml 10 tetrahidrofurán és 426 ml ammónia elegyében 3 g nátriummal redukálunk. 15,3 g (kitermelés 71,5%) szirupszerű 1 -(2-dietilamino-etil)-1,2,6,7-tetrahidro-2--metü-indolo[ 1,7-ab] [ 1 jbenzazepint kapunk. Fp.: 140C°/2xlO"5 Hgmm, az oxalát kb. 155C°-on 15 olvad. 10,9 g 1 -(2-dietilamino-etil)-1,2,6,7-tetrahidro-2--metil-indolo[ 1,7-ab] [1 Jbenzazepint az 1. példa e) bekezdésében ismertetett eljárással analóg módon klórhangyasavetilészterrel reagáltatunk. Oldószer-20 ként benzol helyett toluolt alkalmazunk. 3. példa 25 7,4 g 6,7-dihidro-2-metil-l-(2-metilamino-etil)-in­dolo[l,7-ab] [1 Jbenzazepint 74 ml tetrahidrofurán­ban és 148 ml folyékony ammóniában oldunk és 1,17 g nátriummal redukálunk. Az elegy 0,12 ml nátirum hozzáadása után kékszínű marad. Az ele-30 gyet 3 g ammóniumkloriddal megbontjuk és az 1. példával analóg módon kezeljük. A bázikus ter­méket kb. 150 C -on/10"5 Hgmm ledesztilláljuk. A kapott termék 5,5 g transz-1,2,6,7-tetrahidro-2-me­til-l-(2-metilamino-etil)-indolo[l ,7-ab] [l]benzazepin, 35 melynek hidrokloridja 198-200 C°-on olvad. A kiindulási anyagként felhasznált 6,7-dihidro-2--metil-l-(2-metilamino-etil)-indolo[l,7-ab] [1 jbenz­azepint a következőképpen állíthatjuk elő: 61,3 g N-amino-iminodibenzil-hidrokloridot 40 250 ml etanolban keverés közben 31,8 g 1,3-dime­til-4-piperidonnal elegyítjük. A reakcióelegyet 1 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk, majd 55 C°-ra hűtjük és 167 ml 3n etanolos sósavval kezeljük. Az elegyet 30 percen át 45 keverés közben főzzük, szűrjük és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A maradékot a szűrőle­pénnyel egyesítjük, vízzel és éterrel kezeljük. Az oldhatatlan anyagot szűrjük, majd a savas vizes fázist meglúgosítjuk és éterrel extraháljuk. Az ext-50 raktot mossuk, szárítjuk és öfepároljuk. A mara­dékot ledesztilláljuk. 36,5 g nyers 6,7-dihidro-2--metil-l-(2-metilamino-etil)-indolo[l,7-ab] [1 jbenz­azepint kapunk, fp.: 160C/10"4 Hgmm. A fenti nyers bázist etanolban oldjuk és eta-55 nolos sósavval hidrokloriddá alakítjuk. 28,6 g hid­rokloridot kapunk. Az oldatból már nem történik további kristálykiválás, fölös mennyiségű ammó­niával és éterrel való rázogatással az oldatban levő sót bázissá alakítjuk vissza. A bázist tartalmazó 60 éteres fázisról az étert ledesztilláljuk és etanolos sósavval kezeljük a maradékot, 2 g hidrokloridot kapunk. Az egyesített hidrokloridokat etanolból átkristályosítjuk. 27,9 g (kitermelés 38,4%) 6,7-di­hidro-2-metil-1 -(2-metilamino-etil)-indolo[ 1,7-ab] [ 11-65 benzazepin-hidrokloridot kapunk, op.: 210-212 C . 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom