169253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2. szerotipusú Herpes simplex élő vírusvakcina előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. III. 29. Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1973. III. 30. (15 307/73) Közzététel napja: 1976. V. 28. Megjelent: 1977. VI.30. (RE-548) 169253 Nemzetközi osztályozás: C12K 9/00, 5/00 Feltalálók: Zigraich Nathan állatorvos, Bruxelles, Huygelen Constant állatorvos, Huldenberg, Belgium Tulajdonos: Recherche et Industrie Therapeutiques R. I. T. cég, Genval, Belgium Eljárás 2. szero típusú Herpes simplex élő vírusvakcina előállítására 1 A találmány tárgya eljárás a 2. szerotípusú Her­pes simplex vírus hőre érzékeny (ts) és nem pato­gén vakcinák előállítására használható törzsei, vala­mint az ezeket a törzseket tartalmazó élő vakcinák előállítására. 5 A hőre érzékeny mutáns törzsek in vitro szapo­rodása „cut off" hőmérsékletük felett akadályo­zott. (A „cut off" hőmérséklet az az alsó hőmér­séklethatár, amely felett a hőre érzékeny törzs szaporodása jelentősen gátolt. A jelen esetben a 10 „jelentősen gátolt" kifejezés azt jelenti, hogy a hőre érzékeny törzs és a vad törzs szaporodásának aránya legalább 10~2.) Bár az in vitro kapott eredmények nem extrapolálhatók szükségszerűen, azaz nem tudhatók előre az in vivo eredmények, 15 néhány kísérlet azt mutatja, hogy a hőre érzékeny mutánsok in vivo eltérően viselkednek a vad víru­soktól (B.R.Murphy, E.C.Chalhub, S. R.Nusinoff és R.M.Chanock, J. of Inf. Dis. 126, No. 2. 170-178, 1972.) Ezt a jelenséget használták fel 20 néhány élő vírus vakcina előállítására légzőszervi megbetegedések ellen. Egy olyan hőre érzékeny mutáns, amelynek kikapcsoló hőmérséklete a nor­mál testhőmérséklet tartományába esik, szaporo­dásra képes a felső légzőszervi traktus nyálka- 25 hártyáiban (ahol a hőmérséklet néhány C°-kal ala­csonyabb, mint az alsó légzőszervi traktus és a test hőmérséklete), míg szaporodása részben vagy telje­sen gátolt az alsó légzőszervi traktusban és a testben. Kísérleti állatokon és emberen végzett ki- 30 serietek azt mutatták, hogy legalábbis néhány, lég­zőszervekben fellépő vírus esetén ez a teória igaz (lásd például N. Zygraich, M. Lob mann és C. Huygelen, J. Hyg. Camb. 70, 229-234., 1972.). Ennek ellenére és különösen az ezen a területen jelentkező nagy specifikusság következtében nem volt kézenfekvő, hogy ez az elv egyéb vírusok esetében is alkalmazható, közelebbről a Herpes vírus, például a 2. szerotípusú Herpes simplex vírus esetében. Ezenkívül nem volt kézenfekvő, hogy a testhőmérséklet és a bőr hőmérséklete közötti kü­lönbséget felhasználva vakcinázás hajtható végre va­lamely hőre érzékeny Herpes vírus törzs intrader­mális adagolásával. Ismert, hogy néhány Herpes vírus (például a 2. szerotípusú Herpes simplex vírus) olyan vírus, amely hosszantartó betegséget okoz és meghatá­rozatlan ideig a szervezetben maradhat, miután a beteg már felgyógyult a betegségből. Ismert to­vábbá, hogy a Herpes vírusok által kiváltott im­munitás csekély és rövid ideig tart. így a Herpes vírus vakcinák kidolgozásakor két fő akadály talál­kozik össze, ezért figyelembe kell venni a haté­konyságot és ártalmatlanságot, a hatékonyságot azért, mert a természetes megbetegedés csak kis mértékben védi meg a szervezetet az újrafertőző­déssel szemben és az ártalmatlanságot azért, mert ennek a vírusnak a lappangása a betegség újra való fellépését váltjaki. 169253

Next

/
Oldalképek
Tartalom