169243. lajstromszámú szabadalom • Járműre szerelhető berendezés vasúti vágányok névleges és tényleges helyzete közötti eltérés meghatározására

7 169243 8 Az 5 erősítő kimenete a 6 vezetéken keresztül a 200 analizátor bemenetére csatlakozik. A 200 ana­lizátorban a bemenethez 7 szűrőkör csatlakozik, amely 8 és 9 ellenállásokból és 10 kondenzátorból áll. A szűrőkör időállandója a kimenő feszültség változási sebességétől függ. Vasúti vágányok hely­zetének vizsgálatánál ez az időállandó, gyakorlati tapasztalatok szerint, kb. 1 perc. A 7 szűrőkörben elnyomjuk a hibajel nagyfrekvenciás összetevőit, így a szűrőkör kimenetén kizárólag az alacsony­frekvenciás hibajel jelenik meg. A szűrőkör után csatolt 11 erősítőt úgy alakítjuk ki, hogy a 12 szabályozható ellenállással zérus bemenőfeszültség mellett zérus kimenőfeszültséget lehet beállítani. A 6 vezetéken levő jelet és a 11 erősítő szőrt kimenőjelét azután a 201 összehasonlító áfámkor három feszültségosztóként kapcsolt 13, 14 és 15 potencióméterére vezetjük, és ezen feszültségosztók eltérő osztási aránya három hibatartománynak, il­letve amplitúdótartománynak felel meg. A talál­mány szerinti megoldásban ugyanis a 6 vezeték jelének eltérését all erősítő kimenetén megjelenő szűrt, vonatkoztatási feszültségétől hat csatornában kell meghatározni amelyek közül három a vonat­koztatási kimenőfeszültség felett, a másik három pedig az alatt, tehát a pozitív, illetve a negatív tartományban fekszik. Ezenkívül meg kell hatá­rozni minden egyes hibatartományba eső feszültség­eltérések számát. Ha a feszültségeltérés a vonatkoztatási feszült­séghez képest elegendő nagy, akkor s minden egyes feszültségosztón kimenőjel jelenik meg, de a vonat­koztatási feszültséghez képest nagyon kis feszültség eltérések • a feszültségosztókból kimenő 16, 17 és 18 vezetékekben kimenőjelet nem hoznak létre. Az ilyen mértékű Változások a vizsgálat szempontjából holtzónába esnek (lásd 2. ábrát). Az első hibatartományban létrejövő pozitív vagy negatív irányú csúcsértéket előidéző változás a 16 vezetékben kimenőjelet hoz létre. A második hiba­tartományban pozjtív vagy negatív csúcsértéket elő­idéző változás a 16 és 17 vezetékben végül a harmadik hibatartományban pozitív vagy negatív csúcsértéket előidéző változás a 16, 17 és 18 vezetékben hoz létre kimenőjelet. A 16 vezeték a 201 összehasonlító áramkörhöz tartozó 19 és 20 erősítők ellentétes fázisú bemeneteihez csatlakoz­nak, ugyanígy csatlakozik a 17 vezeték 201 össze­hasonlító áramkör 21 és 22 erősítőihez, valamint a 18 vezeték a 23 és 24 erősítőihez. "Minden egyes 19-24 erősítő másik, szabadon maradt bemenete, all erősítő szűrt vonatkoztatási feszültségére kap­csolódik. A fentiek szerinti feszültségosztók a hoz­zájuk kapcsolt erősítőkkel, amelyek lehetnek mű­veleti erősítők vagy Schmitt-triggerek, analóg-digi­tális átalakítót alkotnak. A 19 és 20 erősítők kimenete a monostabil multivibrátorokból álló 25 és 27 küszöbérték kap­csoló áramkörre csatlakoznak. Minden pozitív hibatartományhoz bistabil multi­vibrátorokból felépített 25-31 tárolók, ez utób­biak kimenetéhez pedig a 32-34 NAND-kapui 202 reteszelő áramkör csatlakoznak. A 32-34 NAND­-kapuk kimenetére, amelyek egyben a 202 rete­szelő áramkör kimenetei 38-40 számlálók beme­nete van kötve. Minden negatív hibatartományhoz bistabil multivibrátorokból álló 41-43 tároló tar­tozik, amelyek kimenete a 202 reteszelő áramkör 44-46 NAND-kapuira csatlakozik, mely utóbbiak 5 kimenete az 50—52 számláló bemenetére van kötve. A fentiek szerinti logikai áramkör működését a 2. ábrán látható jel vizsgálatával ismertetjük. Az ábrából látható, hogy a jel az A pontban a vonat­in koztatási feszültségnek megfelelő alapvonalnál kez­, dődik, á B pontnál a holtzóna és az első hibatar­tpmány közötti határvonalat metszi, a C pontban * az első hibatartománybeli csúcsértéket éri el, a D pontban áthalad* a holtzóna határvonalán, az E 15 ^pontban a holtzónába eső minimumát éri el, az F pontban Jsmét eléri ni első hibatartományt, a G pontban az első hibatartományból a második hiba­tartományba lgp át, ä H pontban a csúcsértéket éri el, a második hibatartományban, és végül az I 2o pontban a holtzónába ér, majd a J pontban a vonatkoztatási feszültséggel egyenlő. Ha a jel az A pontban van, akkor a vonatkoz­tatási feszültséggel azonos feszültségű, és a 201 összehasonlító áramkör 13-15 pontencióméterein 25 kimenőjel nem jelenik meg. Ha a jel a B ponton áthalad, akkor a 13 potenciométer pozitív kimenőjele a 19 erősítő, illetve adott esetben Schmitt-trigger kimenetét a logikai 0-helyzetből a logikai 1 állapotba váltja. A 30 19 erősítő kimenőjelét a 29 tárolón keresztül a 202 reteszelő áramkörben levő 32 NAND-kapura vezetjük, amelyet a logikai 0 állapotban levő 25 küszöbérték kapcsoló áramkör kimenete reteszel. A C pontban a jel iránya megváltozik, és a D 35 pontban a 16 vezetéken levő jel elegendő ahhoz, hogy a 19 erősítő kimenetén fenntartsa a logikai 1 kapcsolási állapotot. Ha ez a kimenet aUogikai 0 kapcsolási állapotba jut, akkor a 25 küszöbérték kapcsoló áramkör kimenete rövid időre a logikai 0 40 állapotból a logikai 1 kapcsolási állapotba vált. Ez kioldja a 202 reteszelő áramkör 32, 33 és 34 NAND-kapuinak a reteszelését, és így a 29, 30 és 31 tárolók kimenőjele a 38-40 számlálókra juthat. Mivel azonban a 30 és 31 tárolók kimenetein 45 logikai 0 jel van, a 39 és 40 számlálók nem kapnak bemenőjelet. A 29 tároló kimenete logikai 1 kapcsolási helyzetben van, és ez a jel a 38 számlálóra jut. Ha a 25 küszöbérték kapcsoló áramkör, amely lényegében monostabil multivib-50 rátör, a logikai 0 kapcsolási állapotba billen vissza, a 26 törlőegység, amely egy további monostabil multivibrator kimenete rövid ideig a logikai 1 kapcsolási állapotba billen. Ez a jel tulajdonképpen a 29-31 tárolók törlőjele, amely a 35, 36 OR 55 kapukon keresztül a bistabil multivibrátorok ki­menetét logikai 0 állapotba billenti vissza. Ennek következtében a bistabil multivibrátorok a követ­kező vizsgálatra már készen állnak. Az E pontban a jel irányt változtat, és az F 60 pontban a 16 vezeték jele elégséges ahhoz, hogy a 19 erősítő kimenetét logikai 0 állapotból logikai 1 állapotba váltsa át. A G pontban a 17 vezeték jele elegendően pozitív ahhoz, hogy a 21 erősítő kimenetét logikai 65 0-ról logikai l-re váltsa át. Ezt a jelet azután a 30 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom