169160. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2,3,4-tetrahidro-dibenzo-pirido-cikloheptatriének, -oxepinek, tiepinek vagy azepinek előállítására - gyógyászati alkalmazására

5 169160 6 A fenti eljárásban kiindulási anyagként felhasz­nált (III) általános képletű vegyületek új anyagok. E vegyületek a rokonszerkezetű anyagok előállítá­sának szokásos módszereivel, például az (A) reak­cióvázlaton feltüntetett eljárással szintetizálhatok. 5 A (III) általános képletű vegyületeket nem feltét­lenül szükséges elkülönítenünk a képződési reakció­elegyből. Amint az (A) reakcióvázlaton feltünte­tettekből kitűnik, az (I) általános képletű vegyüle­tek közvetlenül előállíthatók a (IIIA) általános kép- 10 létű vegyületekből is, anélkül, hogy a közbenső termékként képződő (III) általános képletű vegyü­leteket elkülönítenénk. Az (I) általános képletű vegyületeket a c) válto­zat szerint is előállíthatjuk, úgy hogy a megfelelő 15 (IV) általános képletű vegyületek —ahol X, Rls R2 , R3, r és r' jelentése a fenti, és Z valamint Q oxigénatomot vagy két hidrogénatomot jelent, ez utóbbi csoportok legalább egyike azonban minden esetben oxigénatomot képvisel — oxo-csoportját 20 (vagy -csoportjait) metilén-csoporttá (-csoportokká) redukáljuk. A reakciót önmagában ismert módon hajtjuk végre. A fenti eljárásban redukálószerként például di-izobutil-alumíniumhidridet, lítium-bórhidridet, 25 nátrium-trimetoxi-bórhidridet, vagy — előnyösen — diboránt vagy lítium-alumínium-hidridet alkalmaz­hatunk. A fenti eljárásban kiindulási anyagként felhasz­nált (IV) általános képletű vegyületek új termékek. 30 E vegyületek a rokonszerkezetű anyagok előállítá­sának szokásos módszereivel, például az (A) reak­cióvázlaton bemutatott eljárással szintetizálhatok. Az (I) általános képletű vegyületek előállítása során előnyösen a (IV) általános képletű vegyületekből 35 indulunk ki. Az Rí, R2 és R 3 szubsztituens definíciójában szereplő 1—4 szénatomos alkil-csoport egyenes vagy elágazó láncú csoport, például metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, szek-butil- vagy terc-bu- 40 tü-csoport lehet. Az Rt és R 2 szubsztituens defi­níciójában szereplő alkoxi- és alkiltio-csoportok ugyancsak egyenes vagy elágazó láncúak lehetnek. Az (I) általános képletű vegyületek sói savaddí­ciós sók vagy kvaterner ammóniumsók lehetnek. 45 Az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sóit önmagában ismert módon úgy állítjuk elő, hogy a szabad bázisokat valamely gyógyászatilag alkalmazható savval reagáltatjuk. Savként például a következő' vegyületeket használhatjuk fel: sósav, 50 hidrogénbromid, hidrogénjodid, foszforsav, ecetsav, propionsav, glikolsav, maleinsav, maionsav, boros­tyánkősav, borkősav, citromsav, aszkorbinsav, sza­licilsav és benzoesav. Az (I) általános képletű vegyületek kvaterner 55 ammóniumsóit - elsősorban az 1-4 szénatomos alkil-csoportot tartalmazó kvaterner ammónium­sókat - úgy állíthatjuk elő, hogy az (I) általános képletű vegyületeket megfelelő halogenidekkel, pél­dául alkilhalogenidekkel, így metiljodiddal vagy 60 metilbromiddal reagáltatjuk. Az Rí és/vagy R2 szubsztituenst természetesen az alapváz kialakítása után is bevihetjük a mole­kulába, vagy ezeket a szubsztituenseket más szubsztituensekre cserélhetjük. így például az Rj 65 és/vagy R2 helyén álló hidroxil-csoportot alkoxi­-csoporttá, vagy az Rí és/vagy R2 helyén álló metoxi-csoportot hidroxil-csoporttá alakíthatjuk. Előnyösen azonban olyan vegyületekből indulunk ki, amelyek már eleve a kívánt Rí és R2 szubszti­tuenst tartalmazzák. Az R3 helyén álló, hidrogénatomtól eltérő cso­portokat az alapváz kialakítása után is bevihetjük a molekulába, előnyösen azonban olyan (II), (III), illetve (IV) általános képletű vegyületekből indu­lunk ki, amelyek már a kívánt R3 szubsztituenst tartalmazzák. v Az R3 helyén álló alkil-csoportot például úgy is kialakíthatjuk, hogy az R3 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket ismert módon, így alkil-halogenidek felhasználásával alki­lezzük. Egy előnyösebb eljárásváltozat szerint az alkil-szubsztituens kialakítása során az NH-csopor­tot először valamely acilezőszerrel, például savklo­riddal vagy savanhidriddel acilezzük, majd az így kapott N-acil-vegyület keto-csoportját redukáljuk. Az R3 helyén álló metil-szubsztituenst előnyösen Eschweiler-Clarke reakcióval (formaldehid és han­gyasav elegyében végzett melegítéssel) alakítjuk ki, eljárhatunk azonban úgy is, hogy az R3 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket megfelelő oldószerben, például aceto­nitrilben formaldehiddel és nátrium-cianobórhid­riddel reagáltatjuk. Az R3 helyén hidrogénatomtól eltérő csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket to­vábbá a megfelelő helyettesítetlen aminokká (R3: hidrogén) alakíthatjuk. Az R3 helyén álló alkil­-szubsztituenst például úgy hasíthatjuk le, hogy a szubsztituált (I) általános képletű vegyületet vala­mely klórhangyasavészterrel reagáltatjuk, majd a kapott terméket hidrolizáljuk. Az (I) általános képletű vegyületeket, továbbá azok gyógyászatilag alkalmazható sóit szokásos gyógyszerészeti hígító-, hordozó- és/vagy segédanya­gok felhasználásával ismert módon gyógyászati ké­szítményekké, például pirulákká, tablettákká, kú­pokká, drazsékká, kapszulákká, valamint injektál­ható készítményekké, így adott esetben sterilizált oldatokká, emulziókká vagy szuszpenziókká alakít­hatjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket orálisan, parenterálisan vagy rektálisan adagolhatjuk. E ve­gyületek napi dózisa előnyösen 0,01—10 mg/kg le­het. A találmány szerinti eljárással előállított vegyü­letek közül különösen előnyösek azok a származé­kok, amelyekben X oxigénatomot, metilén-csopor­tot vagy —N(CH3)— csoportot jelent, és/vagy R 3 metil-csoportot jelent, és/vagy r és r' értéke 0 vagy 1, és/vagy Rt és/vagy R 2 metil-csoportot képvisel, amely célszerűen a molekula 6-os és/vagy 12-es helyzetéhez kapcsolódik. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. A példákban a vegyületeket a követ­kező rendszer szerint neveztük meg: 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom