169134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szubsztituált fenil- és fenilalkilamidok előállítására

21 169134 22 44. példa N-[j3-(3,4-Dihidroxifenil)-etil]-l­adamantánkarboxamid 10 g N-[|3-(3,4-di-terc-butilkarboniloxi-fenil)-etil]­N-(terc-butiloxikarbonil)-l-adamantánkarboxamid és 125 ml, 95%-os etanollal készült 0,1 n sósavoldat keverékét szobahőmérsékleten három óra hosszat keverjük, miközben oldhatatlan anyag válik ki. Ezután a reakciókeverékhez 125 ml vizet adunk, egy óra'hosszat-keverjük, majd szűrjük, és a cím szerinti vegyületet elkülönítjük. Olvadáspontja 198-200 C°. 45. példa N-[j3-(3,4-Dihidroxifenil)-etil]-l­-adamantánkarboxamid 10 g N-[j3-(3,4-dibenziloxifenil)-etil]-N-benzil-l­-adamantánkarboxamidot, 1 g 5%-os palládiumsze­net és 250 ml 0,1 n sósavat 95%-os etanolban összekeverünk, és' a reakciókeveréket szobahőmér­sékleten és atmoszférikus nyomáson keverés közben addig hidrogénezzük, amíg a hidrogénfelvé­tel megszűnik. Ezután a katalizátort kiszűrjük és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A terméket jégecetből és vízből (7 :3) átkristályosítva a cím szerinti terméket kapjuk. Olvadáspontja 198-200 C°. 46. példa N-[j3-(3,4-Dihidroxifenil)-etil ]-1 -adamantánkarboxamid 3,ü g foszforpentaklorid 50 ml nitrometánnal készült oldatát szobahőmérsékleten keverés közben lassan hozzáadjuk 10 g l-(3,4-dimetoxifenil)-3-(l­-adamantil)-3-diklóracetoxiiminopropán 75 ml nitro­metánnal készült oldatához. A hozzáadás után a reakciókeveréket 1 óra hosszat 25-50°-on keverjük. Ezután a reakciókeveréket 1 liter víz, 500 ml jég és 3,0 g káliumhidroxid keverékébe öntjük, és erőtel­jesen keverjük. A reakciókeveréket semlegesre állítjuk, a kivált szilárd anyagot kiszűrjük, szárítjuk és kovasavgéloszlopon kromatografálva tisztítjuk. A terméket bepárolva N-[j3-(3,4-dimetoxifenil)-etil]-l­-adamantánkarboxamidot kapunk. A fent kapott terméket az 5. példa b) pontja szerint hidrolizálva a cím szerinti vegyületet kapjuk. Olvadáspontja 198-200 C°. 47. példa N-[)3-(3,4-Dihidroxifenil)-etil]-1--adamantánkarboxamid 11,2'g l-(3,4-dimetoxifenil)-3-(l-adamantil)-3--szemikarbazono-propán, 200 mg nátriumnitrit, 20 ml víz és 60 ml tetrahidrofurán keverékét jeges fürdőn keverés közben 0 C°-ra hűtjük. A reagensek feloldódása után csepegtető tölcsérből az oldathoz lassan 10 ml 3 n kénsavat csepegtetünk. A hozzáadás után a reakciókeveréket továbbkeverjük, 5 majd egy óra alatt szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni. A reakciókeveréket vákuumban bepárol­va a tetrahidrofuránt eltávolítjuk. A vizes oldatból a terméket kiszűrjük és szárítjuk. Ezután kovasav­gélen kromatografálva tisztítjuk, és bepároljuk. A 10 kapott N-[/3-(3,4-dimetoxifenil)-etil]-l-adamantánkar­boxamidot az 5. példa b) pontja szerint hidrolizálva a cím szerinti terméket kapjuk. Olvadáspontja 198-200 C°. 48. példa N-[/3-(3,4-Dihidroxifenil)-etil]-l­-adamantánkarboxamid 20 3,94 g N-[|3-(2-bróm-4,5-dihidroxifenil)-etil]-l-ada­mantánkarboxamid, 0,40 g 5%-os kalciumkarbonát­ra lecsapott palládium és 0,40 g magnéziumoxid 250 ml 95%-os etanollal készült keverékét szobahő-25 mérsékleten és atmoszférikus nyomáson a hidrogén­felvétel befejeződéséig hidrogénezzük (kb. 250 ml hidrogén). A katalizátort kiszűrjük, és a szűrletből az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A maradékot 7 :3 arányú jégecet-víz-elegyből átkristályosítva a 30 cím . szerinti terméket kapjuk. Olvadáspontja 198-200 C°. Szabadalmi igénypontok: 35 1. Eljárás az I általános képletű új fenil- vagy fenilalkilamidok előállítására — ebben a képletben R2-10 szénatomos alkil-, 3-6 szénatomos cikloal­kil- vagy adamantilcsoportot jelent, és ha R 40 2—10 szénatomos alkilcsóportot képvisel, akkor a) n értéke 0 vagy 1, és X és Y hidroxilcsopor­tokat jelentenek, vagy j3) n értéke 2, és X és Y egymástól függetlenül 45 hidrogén- vagy fluoratomot vagy trifluormetil­vagy hidroxil-csoportot jelentenek azzal a fenntartással, hogy X és Y közül az egyik hidrogéntől eltérő jelentésű, és ha X hidrogén­atomot jelent, akkor Y hidroxilcsoporttól 50 eltérő jelentésű, és ha R 3-6 szénatomos cikloalkil- vagy adamantil-, csoportot képvisel, akkor a) n értéke 0, és X és Y hidroxilcsoportot 55 jelentenek, vagy ß) n értéke 1 vagy 2, és X és Y egymástól függetlenül hidrogén- vagy fluoratomot vagy trifluormetil- vagy hidroxilcsoportot jelentenek azzal a fenntartással, hogy ha n értéke 1, 60 akkor X és Y közül legalább az egyik hidrogéntől eltérő jelentésű, vagy y) ha R adamantilcsoportot jelent, akkor n értéke 0, 1 vagy 2, és X és Y egymástól függetlenül hidrogén- vagy íluoratomot vagy 65 trifluormetil- vagy hidroxilcsoportot jelente-11

Next

/
Oldalképek
Tartalom