169134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szubsztituált fenil- és fenilalkilamidok előállítására

169134 3 , • 4 savszármazékok például az anhidridek, észterek, savhalogenidek, különösen a savkloridok, ketéiiek és XVIII általános képletű tioészterek — ebben a képletben R' 1 —3 szénatomos alkilcsoportot je­lent —. A reakciót előnyösen magasabb, a reakció- 5 keverék forráspontjáig terjedő hőmérsékleten, sav­akceptor jelenlétében hajtjuk végre. Előnyös savakceptorok a tercier szerves aminők és a bázisos szervetlen sók, például trietilamin, piridin, N-metilpiperidin és a gyenge savak alkáli- 10 sói, például nátrium- és káliumkarbonát. Kívánság esetén egy fentemlített tercier szerves amin oldószerként is és savakceptorként is szerepel­het. Az acilezendő amin fölöslege is alkalmazható savakceptorként. Ilyen körülmények között a reak- l5 ció előnyösen egy szerves oldószerben, például egy aromás szénhidrogénben vagy egy éterben, például dietiléterben, tetrahidrofuránban, dioxánban, ben­zolban, toluolban vagy xilolban hajtható végre. Azoknak az I általános képletű vegyületeknek a 20 fentiek szerinti előállítása, amelyek képletében X és Y hidroxilcsoporttól eltérő jelentésűek, például a következőképpen hajtható végre: Egy fenilamint vagy annak savaddíciós sóját keverés közben alkalmas oldószerben feloldjuk vagy 25 szuszpendáljuk. Az alkalmas oldószer például a piridin. Az oldathoz szobahőmérsékleten cseppen­ként vagy részletekben 2 óra alatt egy megfelelő savhalogenidet vagy savanhidridet adunk. Az így kapott szuszpenziót vagy oldatot 10-20 óra 30 hosszat reagálni hagyjuk. A kívánt terméket úgy különítjük el, hogy a reakciókeveráket erős keverés közben jég és egy ásványi sav feleslegben levő keverékébe öntjük, mire az amid a vizes elegytől többnyire olajos tömeg alakjában elválik, és foly- 35 tonos mozgatás hatására kikristályosodik. Több­nyire azonban célszerű a terméket vízzel nem elegyedő oldószerrel extrahálni, majd a kivonatot gyenge bázis (például nátriumhidrogénkarbonát) vi­zes oldatával mosni. Ezután a kivonatot alkalmas 40 szárítószeren (például vízmentes nátriumszulfáton) szárítjuk. Az oldószert eltávolítva az amidot olajos tömegként kapjuk, és alkalmas oldószerből átkris­tályosítjuk. Egy további lehetőség olyan I általános képletű 4$ vegyületek előállítására, amelyek képletében X és Y hidroxilcsoporttól eltérő jelentésűek, abból áll, hogy a megfelelő III általános képletű szabad amint egy a IV általános képletű sav alkalmas származékával a megfelelő sóvá alakítjuk, és ezt 50 olyan hőmérsékletre melegítjük, amelyen a só anionja acilezőszerként működik. Az olyan III általános képletű aminqk, amelyek­nek képletében Z hidrogénatomot jelent, egy alkal­mas savanhidriddel alkoholos oldatban is reagáltat- 55 hatók. Amikor a III általános képletű aminők képletében X és/vagy Y hidroxilcsoportot jelent, akkor az így kapott amid is tartalmaz szabad hidroxilcsoportokat. Ezzel a módszerrel kihasznál­juk a primer aminocsoportoknak a hidroxilcso- 60 portokkal szembeni nagyobb reakciósebességét. Azokat a III általános képletű vegyületeket, amelyek képletében, Z alkanoil csoportot jelent, egy IV általános képletű savval az I általános képletű kívánt amiddá alakíthatjuk. Ebben a reak- 65 cióban a IV általános képletű savat nagy fölösleg­ben alkalmazzuk, és a keletkezett savat a reakció­keverékből előnyösen a reakció folyamán eltávolít­juk-Az I általános képletű amidok előállításának további lehetősége abból áll, hogy egy olyan III általános képletű vegyületet, amelynek képletében Z hidrogénatomot jelent, egy triszubsztitüált acil­oxifoszfóniumhalogeniddel vagy olyan vegyülettel reagáltatunk, amely triszubsztitüált aciloxifoszfó­niumhalogeniddé képes átalakulni. Előnyösen trife­nilaciloxifoszfóniumkloridot vagy -bromidot hasz­nálunk. Ez az átalakulás az A és B reakciósémák szerint következik be. , Az I általános képletű vegyületek V, illetve Va általános képletű amidokból a védőcsoport lehasí­tással is előállíthatók a következő módon. b) Olyan I általános képletű vegyületek előállí­tására, amelyek képletében X és Y közül az egyik hidroxilcsoportot jelent, a másik és n a fenti jelentésűek és R 2-10 szénatomos alkilcsoportot jelent, egy Va általános képletű amidről, ebben a képletben R 2—10 szénatomos alkilcsoportot je­lent, n a fenti jelentésű és X' és/vagy Y' előnyösen kevés ( szénatomos alkil-, kevés szénatomos alkoxi­vagy benzilcsoporttal védett hidroxilcsoportokat képviselnek, és az esetleges másik X' vagy Y' a fent megadott X vagy Y jelentésű, hidrogenolízissel vagy hidrolízissel eltávolítjuk a védőcsoportot. c) Olyan I általános képletű vegyületek előállí­tására, amelyek képletében R 3-6 szénatomos cik­loalkil- vagy adamantilcsoportot jelent, és X és Y valamint n a fenti jelentésűek, egy V általános képletű amidből - ebben a képletben R 3-6 szén­atomos cikloalkil- vagy adamantil csoportot jelent, T hidrogénatomot vagy hidrogenolízissel vagy hid­rolízissel eltávolítható csoportot, előnyösen benzil­karboniloxi-, terc-butilkarboniloxi- vagy benzil­csoportot jelent, n a fent megadott jelentésű, és X' és Y' jelentése azonos X és Y fenti jelentésével, vagy legalább az egyikük előnyösen kevés szénato­mos alkil-, kevés szénatomos alkoxi- vagy benzil­csoporttal védett hidroxilcsoportot jelent, amikor is T, X' és Y' közül legalább az egyik védett csopor­tot jelent - hidrogenolízissel vagy hidrolízissel a védőcsoportokat eltávolítjuk. Egy V általános képletű amid, amelynek kép­letében X' és/vagy Y' észterezett vagy éterezett hidroxilcsoportot jelent, a védett hidroxilcsoportok felszabadítására szelektíven hidrolizálható. Egy ész­terezett hidroxilcsoport szelektív hidrolízisének módja általánosan ismert, és többnyire szobahőmér­sékleten végezhető, azonban magasabb hőmérsék­leten rövidebb idő alatt vagy hűtés közben hosz­szabb idő alatt is végrehajtható. Egy ilyen amid szelektív hidrolízisét például úgy végezzük, hogy a vegyület vizes alkoholos oldatát szobahőmérsék­leten, előnyösen iners atmoszférában 1—8 óra, elő­nyösen 5 óra hosszat ammóniumhidroxiddal reagál­tatjuk, és a kapott hidroxilamidot elkülönítjük. Az aciloxi- vagy aciloxiaril- vagy aralkilamidokat ismert eljárásokkal, például a szabad hidroxilcsoportot tar­talmazó amin acilezésével állíthatjuk elő. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom