169130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diizokinolil-dipiridil-bután-származékok és sóik előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. VI. 14. (SO-1086) Svájci elsőbbsége: 1972. VI. 19. (9150/72) Közzététel napja: 1976. IV. 28. Megjelent:. 1978.1.31. 169130 Nemzetközi osztályozás: C 07 D 401/06 '"•'••/ * *, 5 3 Feltaláló: dr. Büchner Stanislaw gyógyszerész, Birsfelden, Svájc Tulajdonos: Solco Basel AG., Basel, Svájc Eljárás diizokinolil-dipiridil-bután származékok és sóik előállítására A találmány új diizokinolil-dipiridil-bután-szárma­zékok és szervetlen vagy szerves savakkal képezett sóik előállítására vonatkozik. E vegyületek és sóik értékes farmakodinamikai tulajdonságokkal rendel­keznek és gyógyszerként alkalmazhatók. 5 A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek di-(l-izokinolil)-di-(2-piridil)-butánok és az (A-A), (A-B) és (B-B) képleteknek felelnek meg. Ezek a vegyületek tehát az (A) és (B) képletű részekből állnak. 10 Az (A) és (B) csoportokat az (A') és (B') részképletekkel is kifejezhetjük (ahol RÍ jelentése 1-izokinolil-csoport és R2 jelentése 2-piridil-csoport). A fentiek szerint a találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek az (A-A), (A-B) és (B-B) 15 képleteknek felelnek meg (ahol R! és R2 jelentése a fent megadott). Az új vegyületek tehát a2,3-di-(l-izokinolil)-l,4-di­<2-piridil)-bután (A-A), az l,3-di-(l-izokinolil)-2,4--di-(2-piridil)-bután (A-B) ésaz l,4-di-(l-izokinolil)- 20 -2,3-di-(2-piridil)-bután (B-B). A találmány a fenti vegyületek keverékeinek előállítására terjed ki. A találmány szerinti eljárással előállítható keve­réket alkotó vegyületek tiszta állapotban szilárd, kristályos, jói-definiált olvadásponttal rendelkező 25 anyagok. E vegyületek vízben kevésbbé oldódnak, kis szénatomszámú alkanolokban (pl. metanolban és etanolban), kis szénatomszámú alifás ketonokban (pl. acetonban és etil-metil-ketonban), kis szénatomszámú alkilészterekben (pl. metilacetátban és etilacetátban) 30 azonban oldódnak, különösen melegítés közben. A termékek aromás szénhidrogénekben (pl. benzolban, toluolban stb.) és halogénezett szénhidrogénekben (pl. kloroformban, széntetrakloridban, 1,2-diklóretán­ban, klórbenzolban stb.) viszonylag könnyen oldód­nak. A találmány szerinti eljárással előállítható keveré­ket alkotó új vegyületek a molekulában levő négy nitrogénatom révén négyértékű bázisok és 1 mól bázis 4 ekvivalens savval sót képez. A sóképzéshez savként szervetlen savakat (pl. sósavat, hidrogén­bromidot, kénsavat és foszforsavat) vagy szerves savakat (pl. ecetsavat, benzoesavat, borostyánkősavat, maleinsavat, fumársavat, almasavat, borkősavat, me­tánszulfonsavat vagy benzolszulfonsavat) alkalmaz­hatunk. Előnyösek az erős savakkal képezett sók, melyek vízben és vizes oldószerekben könnyen oldódnak. A találmány tárgya eljárás (A) és (B) részképletek­ből álló, (A-A), (A-B) és (B-B) képleteknek megfelelő C32 H 26 N 4 összegképletű, 466,56 mole­kulasúlyú 2,3-di<l -izokinolil)-l ,4-di-(2-piridii)-bután, l,3-di-(l-izokinolil)-2,4-di<2-piridil)-bután és 1,4-di­-(l-izokinolil)-2,3-di-(2-piridil)-bután keverékeinek és szerves vagy szervetlen savakkal képezett sóinak előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely (I) képletű vinil-vegyületet vagy sóját szobahőmérsék­leten vagy 20-30 C°-on és normál nyomáson vagy 1-2 att. nyomáson katalitikusan hidrogénezzük, majd a kapott hidrogénezett termékből a 160 C°-nál 169130

Next

/
Oldalképek
Tartalom