169117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés (viharágyú) látható felhőalakulatok belső szerkezetének átalakítására
3 169117 4 után, a gáz áramlásának vezérlése szeleppel, a gáz elégetése égőben, valamint az égéstermékek kiömlése az ég felé. A lökéshullámokkal keltett perturbációs jelenségek, amelyeket a jégesőt elhárító találmány szerinti viharágyú vált ki és amelyek a felhő magasságában lépnek föl, az említett végső működési mozzanattal függnek össze. A perturbációs jelenségek azonban csak akkor hatásosak, ha a gyújtások gyorsan ismétlődnek, mégpedig a később részletezett időközökben. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti eljárás foganatosításához való viharágyú néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük föl. Nevezetesen: Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete. A 2. ábra más példakénti kiviteli alak hasonló metszete. A 3. ábra a 2. ábra bekarikázott részét tünteti föl nagyobb léptékben. A 4—6. ábrák egy-egy szelephelyzetet föltüntető vázlatok. A 7. és 8. ábra két további példakénti kiviteli alak egy-egy részletének kapcsolási vázlata. Az 1. ábrán látható 1 gázgenerátor vizet és kalciumkarbidot tartalmaz acetiléngáz előállítására. Az 1 gázgenerátorban a következő vegyi reakció megy végbe: C2 Ca + 2H 2 CKO-C 2 H 2 + Ca(OH) 2 A keletkezett acetiléngázt ürítő la szelepen át időnként eltávolítjuk, mielőtt töltő lb szelepen át újratöltünk. Az 1 gázgenerátort 2 csővezeték 3 mosóberendezéssel köti össze, amelyen át a keletkezett nyers állapotú acetilén gáz az 1 gázgenerátorból a 3 mosóberendezésbe távozik. A 2 csővezeték hajlékony 2a karmantyú útján csatlakozik az 1 gázgenerátorhoz. A 3 mosóberendezésen belül 4 szifon a gázt vízfürdőn át irányuló áramlásra kényszeríti. A gáz mosás után 5 csővezetéken át távozik. 3a állásmutató csövön át megfigyelhetjük, hogy a víz a gáz nyomásának hatása alatt milyen magasra emelkedett. Amint a 3 mosóberendezés alsó részének metszetéből megállapítható, a 4 szifon fenekénél 4a ürítő dugó van, amelynek eltávolítása után a 3 mosóberendezés időről-időre kiöblíthető és hulladéktermékek, például ammónia, hidrogénszulfid, és mészpor eltávolíthatók. A 4 szifonból távozó gáz az 5 csővezetéken át 6 tisztító tartályba jut. Ebben víz és mosott gáz van. 6a garat lehetővé teszi, hogy a 6 tartályban a vízmennyiséget állandó értéken tartsuk. 6b víztelenítő csappal szabályozhatjuk a vízszintet és megállapíthatjuk, hogy a kívánt vízszint beállt-e. A gáz tehát vizén át bugyborékol, mielőtt 7 csővezetékbe távoznék. A 7 csővezeték áramlásvezérlő 8 szelep bemenetére csatlakozik. A 8 szelep útján a gázt 9 csővezetéken át 10 gáztartályba, 11 csővezetéken át 13 égő őrlángjának fúvókájához, 12 csőveze-5 téken át pedig a 13 égő hirtelen és bőséges gázellátását biztosító fúvókához juttathatjuk. Szelep helyett természetesen vezérelt beömlésű és kiömlésű forgó szivattyút is alkalmazhatunk, ami összhangban van a jelenlegi irányzattal. Termokémiai, 10 mechanikus, villamos, fotovillamos vagy elektronikus vezérlést egyaránt alkalmazhatunk. A 9 csővezetéken át a 8 szelepből a 10 gáztartályba érkező gáz a 10 gáztartály fölső részét 15 alkotó dómban nyomás alatt gyülemlik össze. Minél nagyobb a gáz nyomása, a dóm annál jobban fölemelkedik a 10 gáztartály alsó részéről. A 9 csövön át a gáz a 8 szeleppel úgy van összekötve, hogy a gáz bármelyik irányban áramolhatik, tehát 20 a 10 gáztartályból a 8 szelep felé is fölléphet gázáramlás. A 10 gáztartály egyébként éghető gázt tároló edénynek is tekinthető. A gázégési folyamatot a 8 szelep működtetésével indítjuk meg. A 11 csővezeték végén az 25 őrláng gyújt. A 12 csővezetéken át pedig gáz áramlik a 13 égőbe. A gáz alakú égéstermékek kipuffogása alkotja az eljárás keresett és ismételt mozzanatait. A 11 csővezeték elvékonyodó része az őrláng 30 fúvókája. Az őrlángot minden közelgő vihar alkalmával egyszer meggyújtjuk. A hirtelen és bőséges gázellátás a 8 szelepből a 12 csővezetéken át jut rendeltetési helyére. 35 A 13 égő fenekénél, önmagában ismert módon, friss levegőt bevezető 13a beömlés van, fölső végéhez viszont 14 kémény csatlakozik. Az égőt durva lemezből készítjük, amely alkalmas arra, hogy az égés következtében az ég felé irányuló időnkénti 40 va gy i sm ételt robbanásokkal járó igénybevételeknek ellenálljon. A 14 kémény a 13 égő folytatását alkotja. Alakja csonkakúp, amely az ég felé tágul és diffúzor hatást biztosít. 45 Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 13 égőből és a diffúzor hatású 14 kéményből álló szerelvény célszerűen igen robusztus kivitelű szerkezet, amelyet például acélból készült horgonycsavarokkal a talajban rögzítünk. A berendezés 50 eredményes működésének feltétele, hogy az égőben bekövetkező heves robbanások meghatározott frekvenciával ismétlődjenek, amikor is a fölszabadult energia igen nagy erővel jut nagy magasságba, amit a 13 égő robbanó terének fölső részére helyezett 55 csonkakúp alakú 14 kémény biztosít. A találmány szerinti eljárás foganatosításának egyik módja tehát, hogy acetilén és levegő keverékének elégetésével robbanásokat idézünk elő. 60 Az eljárás eredményességének feltétele, hogy optimális lökéshullám keletkezzék. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy a robbanások ismétlődése megfelelő frekvencián történjék. Ez az alapvető feltétele annak, hogy a rend-65 szer hatásos legyen. 2
