169090. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rákgyanús citológikus preparátumok felismerésére
13 16909° 14 A 7 reverzibilis számláló előjel-triggeráramkörének kimenete 9 dekódoló áramkör ÉS-kapujának első bemenetére van kötve, amelynek második bemenetére a 25 számláló (2. ábra) hetedik dinamikus kimenetéről jövő letapogató jel jut. Ez az impulzus a mérés befejezése után akkor jelenik meg, amikor a mérést mind a hat (4. ábra), 43, 45, 47, 49 és 51 szinten befejeztük. Eközben, amikor 6 SÍ 2 52X)-értékű a felület, a letapogató impuli=l a i zus nem tud áthaladni a 9 dekódoló áramkör ÉS-kapuján, azaz a sejtet normálisként osztályoz-6 SÍ zuk, míg ha a felületek összege 2 52<0, i=l a i akkor a letapogató impulzus az ÉS-kapun keresztül a 26 csatorna bemenetére jut, amelyben a nem-tipikus sejteket számláljuk. Ezenkívül a 25 számláló (2. ábra) hetedik kimenetéről a letapogató impulzust a 27 csatorna (l.ábra) bemenetére adjuk, amelyben az összes mért sejtek számát számláljuk. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az illető preparátumok sejtjeinek mérése előtt a 26 és 27 csatornákat az első 5 vezérlőegységről érkező jel segítségével nullázzuk. Ezáltal a 27 és 26 csatornákban mindenkor az illető preparátum összes mért sejtjeinek számát és teljes sejtszámból adódó nem-tipikus sejtek számát regisztráljuk. Amint már említettük, a nem-tipikus sejtek Z2 = 6 alsó határértékének és a nem-tipikus sejtek Zi = 7 felső határértékének megválasztásánál az összes mért sejtek mennyiségéből az I. és II. fajtájú hibák száma minimális. Azon preparátumot, amelyben a nem-tipikus sejtek száma 6, illetve 7, fel nem ismertként osztályozzuk, úgy, hogy ennél a preparátumnál a sejt mérését meg kell ismételni. A preparátum ezen Zi és Z2 határértékek szerinti osztályozása a citológikus preparátumok osztályozására szolgáló 3 egység segítségével (3. ábra) történik. Ezen egység működésmódja a következő. A 26 csatorna 0-dik, első, második, harmadik, negyedik és ötödik kimenetei a 28 VAGY-kapu bemeneteire vannak kötve. Itt abban az esetben, ha a nem-tipikus sejtek száma 0, a 26 csatornának csak a nulladik kimenetén jelenik meg felszabadító jel, amennyiben 1 nem tipikus sejt van, úgy az első kimeneten jelenik meg jel, és így tovább. Ha tehát a nem-tipikus sejtek száma a 0-tól 5-ig terjedő tartományban van, úgy a 28 VAGY-kapu kimenetén felszabadító jel jelenik meg. Hasonló módon felszabadító jel jelenik meg a 29 VAGY-kapu kimenetén, amennyiben a nem tipikus sejtek száma hat, Sietve hét, továbbá a 26 csatorna kimenetén, ha ezen sejtek száma nyolc. Amikor a preparátumban mért sejtek száma eléri a százat, a 27 csatorna századik dinamikus kimenetén impulzus jelenik meg, amelyet a 30 VAGY-kapu és a 32, 33 és 34 ÉS-kapuk bemeneteire vezetünk. A 30 VAGY-kapun keresztül ezt az impulzust az első 5 vezérlőegységre juttatjuk a sejtmérés megszül tetése érdekében. Továbbá a nem-tipikus sejtek számától függően ez az impulzus a 32, 33, illetve 5 34 ÉS-kapuk egyikén (a 34 ÉS-kapun és a 31 VAGY-kapun keresztül) a B, C, illetve D kimenetek egyikére jut és a preparátum osztályozására szolgáló jelet képez. Amennyiben ez az impulzus a B kimenetre érkezik, a preparátumot normálisként, 10 a C kimenetre érkező jelnél fel nem ismertként (amikor újabb megismételt mérés szükséges), és a D kimenetre érkező jelnél patologikusként osztályozzuk. Ezenkívül ha az összszámban 100-nál kisebb számú mért sejtből nyolc nem-tipikus sejt 15 van, akkor impulzus jut a 26 csatorna nyolcadik dinamikus kimenetéről a 31 VAGY-kapun keresztül a D kimenetre (patologikus preparátum), valamint a 30 VAGY-kapun keresztül az 5 vezérlőegység bemenetére, amely utóbbi jel az illető preparátum 20 sejtjeinek mérését leállítja. A találmány szerinti berendezést, amely rákgyanús citológikus ^preparátumok felismerésére szolgál, klinikai vizsgálatnak vetettük alá és ennek 25 során a továbbiakban az 1. táblázatban összefoglalt eredményeket kaptuk. összesen 389 preparátumot vizsgáltunk meg, amelyeket a lakosság megelőző vizsgálatából kap-30 tunk. Az 1. táblázatban az első felismerés preparátumainak eredményeit adjuk. Amint látható, 317 preparátum gépi diagnosztizálásánál a „Norm" orvosi diagnózis szerint 273 vagy 86% bizonyult 35 normálisnak, 31 preparátum (10%) patalógikusnak és 13 preparátum (4%) volt fel nem ismert (amelynél ismételt mérés szükséges). A 31 preparátumból, amely „Ca" orvosi diagnózisú volt (főleg korai stádiumban), egyetlen preparátumot sem találtak 40 normálisnak, 27 preparátumot (87%) patologikusnak osztályoztak, és 4 preparátumot (13%) ismételt mérésre utaltak. Különösen ki kell emelnünk a preparátumok 45 azon csoportját, amelynek orvosi diagnózisa „gyanús" volt. Ehhez a csoporthoz tartoznak azok a preparátumok, amelyekre a „Ca" diagnózis nem állapítható meg, amelyeket azonban a megelőző vizsgálatok gyakorlatában onkológikusnak állapí-50 tanak meg, hogy azután bizonyos idő elteltével ismét megvizsgálják. Ezen csoportból 7 preparátumot (17%) normálisnak, 30 preparátumot (73%) patologikusnak osztályoztak és négy preparátumot (10%) ismételt vizsgálatra utaltak. 55 A 2. táblázatban a preparátumok ismételt vizsgálatának eredményei vannak feltüntetve. A 13 preparátum közül, amelyeknek orvosi diagnózisa „Norm" volt, és amelyek a nem-felismertek cso-60 portjába jutottak, önkényes választás szerint 9 preparátumot felülvizsgáltak és mindannyit normálisnak ismerték el. A „Ca" orvosi diagnózisú négy preparátumot az ismételt mérésnél is patologikusnak találtak és a négy gyanús preparátumot ugyan-55 csak patologikusként osztályozták. 7
