169067. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés szinkrongépek gerjesztési rendszerére
169067 3 4 rendszer stabilizálását a gerjesztő feszültségről vett negatív, frekvenciafüggő visszacsatolás nélkül kell megoldani. A gerjesztő rendszernek a gépegység teljesen automatikus indulásához ki kell elégítenie még a következő két követelményt: Csatlakoztatható legyen hozzá egy feszültségoldali automatikus szinkronozást biztosító szinronozó egység és a generátor automatikus terhelés növekedését vezérlő egység. Az utóbbi célszerűen a terhelés növelése alatt állandó teljesítménytényezőre szabályoz. A találmány lényege egy szinkrongépek gerjesztés-szabályozására szolgáló kapcsolás, amelynek analóg logikai kapcsolási része lehetővé teszi, hogy egyenként a kiegészítő köröket (pl. sztátor vagy rotor áramkorlátozókat, meddő korlátozókat stb.) anélkül lehessen csatlakoztatni a feszültségszabályozóhoz, ül. leválasztani a feszültségszabályozóról, hogy a többi kiegészítő kör és a feszültségszabályozó statikus és dinamikus beállítását meg kellene változtatni. Ugyancsak a találmány lényegéhez tartozik egy automatikus feszültségszabályozóról tartalék szabályozóra és vissza történő áttérést lehetővé tevő szervorendszer, amelyik az automatikus és a tartalékszabályozó kimenő feszültségének egyenlőségét biztosítja, végül a kiegészítő körök, amelynél a megszólalási pont és a kör erősítése egymástól függetlenül és folyamatosan állítható. A találmány lényegének a megértése végett először bemutatjuk az 1. ábra kapcsán a gerjesztési rendszert. A szinkrongép kapocsfeszültségét előnyösen V kapcsolásban kapcsolt FI és F2 feszültségváltók érzékelik. A gerjesztési rendszer két hasonló felépítésű feszültségszabályozót tartalmaz. Az egyik az automatikus, a másik a tartalék szabályozó. Egyidőben csak az egyik szabályozó szabályozza a G szinkron gépet, a másik tartalék. A vezénylő pultban elhelyezett Aut. és Tart. nyomógombokkal választhatunk a két szabályozó, ill. a két üzemmód között, vagy a védelem az automatikus szabályozó meghibásodása, hibás működése esetén automatikusan átkapcsol automatikus szabályozóról tartalék szabályozóra. Az automatikus szabályozó a következő fő egységekből áll: a Kü. különbségképző fogadja az FI és az F2 feszültségváltók Ü szekunder feszültségét és az S egyenáramú szervmotor által hajtott Pl potenciométer Ua csúszkafeszültségét. (Itt és a következőkben a felülvonással jelölt betűk váltakozó mennyiséget jelölnek.) Az előbbi a szabályozó ellenőrző jele, az utóbbi az alapjele. A Kü. különbségképző Ue kimenő feszültsége a szabályozó hibajele. A Lo. logikai egység fogadja az Ue hibafeszültséget és a kiegészítő körök kimenő feszültségeit. A Lo. logikai kapcsolás kimenő feszültsége az integrált áramkörös analóg Er. erősítő egyik bemenő kapcsára jut, ennek kimenő feszültsége pedig az erősítés folyamatos állítására szolgáló P2 potenciométerre van kapcsolva. A P2 potenciométer csúszka feszültsége vezérli a szabályozás stabilitását biztosító S.Ko. soros kompenzáló tagot, amelynek Uka kimenő feszültsége a K üzemmód választó kapcsolón és a Gy gyújtókörön keresztül a G szinkrongép gerjesztését adó Ti tirisztoros konverter gyújtásszögét szabja meg. Vegyük észre, hogy a tartalék szabályozó St 5 egyenáramú szervmotorból, Pit potenciométerből, Kü.t különbségképzőből, Lo.t logikai kapcsolásból, Er.t erősítőből, P2t potenciométerből és S.Ko.t soros kompenzáló tagból álló kapcsolási elrendezése hasonló az automatikus szabályozó elrendezéséhez. 10 A Kü.t különbségképzőbe az U ellenőrző jel és az Uat alapjel megy be, kimenő jele pedig az U et hibajel. A tartalék szabályozó kimenő jele az Ukt feszültség. A t betű mindenütt a tartalék szabályozóra utal. 15 A tartalék szabályozó az automatikus szabályozótól a logikai kapcsolásban eltérhet. Az eltérés mindössze annyi, hogy a tartalék szabályozó esetében a kiegészítő körök száma kevesebb lehet és ezért a logikai kapcsolás bemenő jeleinek a száma 20 csökkenhet, s ennyivel egyszerűbb lehet. A vezénylő pulton elhelyezett „Nő" vagy „Csök." nyomógombbal automatikus szabályozás esetén az S szervmotorral és a Pl potenciométerrel, tartalék szabályozás esetén pedig az St szerv-25 motorral és a Pit potenciométerrel tudjuk az Ua, ill. Uat alapjel feszültséget a növekvő vagy csökkenő alapjel irányában távműködtetéssel változtatni oly módon, hogy megfelelő irányú, állandó egyenfeszültséget kapcsolunk a szervmotor armatúra kap-30 csaira. Automatikus szabályozás esetén a tartalékszabályozás St szervmotorból, Kü.t különbségképzőből, Lo.t logikai kapcsolásból, Er.t erősítőből, S.Ko.t soros kompenzáló tagból, továbbá az S.E. 35 szervoerősítőből és Átk. átkapcsolóból álló zárt hurkú szervorendszere automatikusan biztosítja, hogy egyrészt a tartalék csatorna U^, kimenő feszültsége egyenlő legyen az automatikus csatorna Uka kimenő feszültségével, másrészt az St szervo-40 motor által beállított Uat alapjel lekövesse az automatikus szabályozó mindenkori Ua feszültségét. A későbbiekben kifejtett okok miatt szükség van még a Prt proporcionális erősítőre is, amely bemenő jelét az S.E. szervoerősítőből kapja, Upt kimenő 45 jele pedig az Er.t erősítő bemenetére hat. Tartalék szabályozás esetén az automatikus szabályozás S szervmotorból, Kü. különbségképzőből, 50 Lo. logikai kapcsolásból, Er. erősítőből, S.Ko. soros kompenzáló tagból, továbbá az S.E. szervoerősítőből és Átk. átkapcsolóból álló zárthurkú szervorendszere automatikusana kikényszeríti az Ukt = Uka és U at = ,Ua feszültségek egyenlőségét. 55 Hasonlóképpen itt is szükség van Pr. proporcionális erősítőre, amelynek Up kimenő feszültsége az Er. erősítő bemenetére hat. A két szervorendszer tehát automatikusan megteremti azt a két feltételt, amely szükséges ahhoz, 60 hogy az Aut. és Tart. nyomógombokkal akármikor át lehessen térni automatikus üzemről tartalék üzemre és megfordítva. Az automatikus és a tartalék szabályozó kiegészítő körökkel bővíthető. Az 1. ábrán bemutatott 65 esetben az M.K. meddő korlátozó, az S.Á.K. sztá-Z
