169067. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés szinkrongépek gerjesztési rendszerére
í69067 5 tor áramkorlátozó, a R.Á.K. rotor áramkorlátozó és a R.Á.K.K. késleltetett rotor áramkorlátozó kiegészítő kör hat az Lo. logikai kapcsoláson keresztül az automatikus szabályozóra, míg egyszerűség kedvéért csak az R.Á.K.t rotor áramkorlátozó kiegészítő kört rajzoltuk csak be a tartalékszabályozó esetében. Megjegyezzük azonban, hogy az alkalmazott Lo. ill. Lo.t logikai kapcsolás nem korlátozza az alkalmazható kiegészítő körök számát. Az Lo. logikai kapcsolás dönti el, hogy a ráható bemeneti jelek közül melyiket kell tovább engedni az Er. erősítő bemenetére. így automatikus üzemben attól függően, hogy az Lo. logikai kapcsolás melyik jelet engedi tovább, lehet feszültségszabályozási, M.K. meddő korlátozási, S.Á.K. sztátor áramkorlátozási, R.Á.K. rotor áramkorlátozási és R.Á.K.K. késleltetett rotor áramkorlátozási üzem. Az egyes kiegészítő körök feladata a következő: Az M.K. meddő korlátozó megakadályozza, hogy a generátor a statikus stabilitását veszélyeztető mértékű alágerjesztett üzemben dolgozzék. Az S.Á.K. sztátor áramkorlátozó meggátolja, hogy a sztátor áram a sztátor tekercsek melegedése szempontjából még megengedhető maximális értékét meghaladja. Az R.Á.K. és R.Á.K.K. rotor áramkorlátozók feladata a rotor áram maximális értékének a behatárolása. A gyors működésű R.Á.K. rotor áramkorlátozó feladata elsősorban a Ti tirisztoros konverter tirisztorainak a túláram védelme, míg a R.Á.K.K. késletetett rotor áramkorlátozó a rotor gerjesztő tekercsek termikus túláram védelmét látja el. A 2. ábra az automatikus feszültségszabályozási kör találmány szempontjából fontos részét, nevezetesen a Kü. különbségképzőt, a Lo. logikai kapcsolást, az Er. erősítőt és az S.Ko. soros kompenzáló tagot a működés és a találmány lényegének a megértéséhez szükséges mélységben részletezi. Áttekinthetőség kedvéért blokkszerűen feltünteti még a csatlakozó kiegészítő köröket és szaggatott vonallal a 3. ábrán megjelenő I3-as arányos erősítőt is. A kü. különbségképző az E + Sz egyenirányító és szűrőkörből, az RÍ és az R2 ellenállásokból, a Pl potenciométerből és a Zí Zener diódából áll. Az RÍ ellenállás sarkain az Ü generátor kapocsfeszültséggel arányos feszültség egyenirányítóit és szűrt értéke jelenik meg. A Pl potenciométer csúszkájáról az U+ tápfeszültség hatására az U a alapjel vehető le. Az alapjel képzésnek ez a megoldása biztosítja, hogy az alapjel változtatása a szabályozás hurokerősítését ne befolyásolja. A feszültségszabályozó Ue hibafeszültsége a 01 ponton lép fel. A feszültségszabályozó az 01 pont feszültségét zérus értéken törekszik tartani. Az Ua feszültség növelésével, ill. csökkentésével a szabályozó kisebb, ill. nagyobb generátor kapocsfeszültséget tart fenn. A logikai kapcsolás a Dl, D2, D3, D4, D5 és D6 diódákból és az Ie egyenáramú áramgenerátorból áll. A logikai kapcsolás kiválasztja, hogy egyrészt, a 01 és a 02 pontok feszültsége közül melyik jusson rá a 03-as pontra, másrészt a 03, 04, 05 és 06 pontok feszültsége közül melyik kapcsolódjék a 07-es pontra. Az első esetben a kisebb feszültség jut el a 03-as pontra, míg a másodikban a 03, 04, 05 és 06 pontok feszültsége közül a legnagyobb feszültség kapcsolódik a 07-es pontra. Az Ie áram előfeszíti a Dl és a D2 diódák közül azt, amelynek katódjára kisebb feszültség csatlakozik. Ily módon válik lehetségessé, hogy a 01 vagy a 02 pont feszültsége eljusson a 03-as ,o pontig. A kiegészítő körök közül mindazokat, amelyek megszólalása után a szinkrongép gerjesztésének növekednie kell, a D2 diódához hasonló módon bekötött diódákon keresztül kell az áramkörhöz csatlakoztatni (ld. pl. a D8 diódát), míg azokat a 15 kiegészítő köröket, amelyek megszólalása esetén a szinkrongép gerjesztésének csökkennie kell a D4, D5 és D6 diódákhoz hasonló módon bekötött diódákon keresztül kell az áramkörhöz csatlakoztatni (ld. pl. a D7 diódát). Megszólalás után a :c szinkrongép gerjesztésének a növekedését előidéző kiegészítő áramkörök kimenő feszültsége megszólalás előtt nagyobb, mint a megszólalási érték. Megszólalás után a szinkrongép gerjesztésének a csökkenését kiváltó kiegészítő áramkörök kimenő >5 feszültsége viszont éppen megfordítva, megszólalás előtt kisebb, mint a megszólalási érték. A 07-es pont feszültségének az erősítésére és formálására szolgáló Er. erősítőt, P2 potenciométert és S.Ko. soros kompenzáló tagot az 1. ábra is feltünteti. 30 A 3. ábra bemutatja a már említett két szervorendszer találmány szempontjából lényeges részét. A REG.ajelű blokk az automatikus szabályozási körnek az R2 ellenállás, Zl Zener dióda és Pl 35 potenciométer, továbbá a kiegészítő körök kivételével a 2. ábrán bemutatott részét jelképezi. Bemenő jelei az Ua alapjel feszültség és az U p feszültség, míg a kimenő jele a k ponton megjelenő Uka feszültség. A REG.t jelű blokk a tar-40 talékszabályozási körnek ugyanazt a( részét jelképezi, mint amit a REG.a az automatikus szabályozási körben. Bemenő jelei az Uat alapjel feszültség és az Upt feszültség, míg a kimenő jele az U kt feszültség. 4:" A KI és K2 kapcsoló állapota határozza meg azt, hogy a gerjesztési rendszer automatikus vagy tartalék üzemmódban dolgozik-e. Mind a két kapcsolónak négy érintkezője van. Automatikus üzemmódban a KI kapcsoló valamennyi érintkezője 50 zárt, a K2 kapcsoló valamennyi érintkezője nyitott. Tartalék üzemmódban a kapcsolók állapota az előző fordítottja. Automatikus szabályozási üzemmódban .a REG.t, II, I2t, I3t és St elemekből álló szervo-55 rendszer biztosítja az U^t = Uka és U at = Ua egyenlőség teljesülését. Ilyenkor a gyújtókört vezérlő Uk feszültség az Uka feszültséggel egyenlő. Tartalék szabályozási üzemmódban a REG.all, 12, 13 és S elemekből álló szervorendszer kényszeríti ki az 60 Uka= Ukt és U a = Uat egyenlőségeket. Most Uk = Ukt- Az II, 12 stb. erősítők célszerűen integrált áramkörös műveleti erősítők, amelyek az erősítés beállításához szükséges ellenállásokon kívül a szabályozási kör megfelelő dinamikus viselkedését 65 biztosító kondenzátorokat is tartalmazzák. így cél-3
