169042. lajstromszámú szabadalom • Nagy kopásállóságú csúszó felületpár

11 169042 12 mozdulnak el. Ugyanilyen jellegű kapcsolat van a két vagy három lapátos forgólapátos szivattyúknál az ívelt szivattyúház és a forgó részek érintkező felületei között. Ilyen szivattyúkat gyártanak két lapátos vagy három lapátos szerelési egységekkel, 5 szembeforgó lapátokkal. A találmány szerint kiala­kított csúszó felületpár alkalmazható ilyen szivaty­tyúkban -mind levegő mind folyadékszivattyúk­ban - illetve folyadék- vagy gázáramlást energiává alakító generátorokban. Az ilyen rendszerekben a JQ találmány szerinti megoldással alternatív lehető­ségek valósíthatók meg az eddig alkalmazott ném berágódó anyagok alkalmazása helyett. A találmány szerint alumíniumötvözetből kialakított csúszó fe­lületpárok biztosítják a megfelelő tömítést anélkül, 15 hogy berágódás vagy gyors elhasználódás jelent­kezne. Az ilyen felületek alkalmazása jelentősen leegyszerűsíti például a szivattyú csoportok terve­zését és bővíti az alkalmazható anyagok válasz­tékát főként a könnyű anyagok közül, amelyek 20 alkalmazásával a berendezés költségei is csökkenthe­tők. Természetesen ilyen felületpárok alkalmazhatók nem kenhető felületekként is, például ahol a mű­ködés vízben, gőzben, szilikonolajban vagy más 25 folyékony közegben történik. Ilyen felületek lehetnek például forróvíz szállító szivattyú, vagy ilyen rendszerekben működő tá­nyérszelepek szelepszárának csapágyazásai. Az ötvözetek jő csúszási viszonyokat biztosi- 30 tanak rossz kenési viszonyok mellett is. Hidraulikus működtetésű rendszerek csúszó felületei, például dugattyúk, dugattyúrudak vagy vegyipari berende­zések visszacsapó golyós vagy egyéb szelepei, ame­lyek záráskor és nyitáskor csúszó felületekkel mű- 35 ködnek. Hasonló alkalmazási terület a fogaskerék­szivattyúk, ahol az egymással kapcsolódó fogak, valamint a fogak és a fogaskerékház között fellépő súrlódás a szokásos, anyagok gyors tönkremenetelét okozza. 40 További jellemző alkalmazási területe a talál­mány szerinti csúszó felületpároknak az olyan be­rendezések, amelyekben csak határréteg súrlódást létrehozó kenés valósítható meg. A találmány sze­rint kialakított felületekhez itt is lényegesen na- 45 gyobb élettartam érhető el mint a szokásos anya­gokkal. Jellemző alkalmazási helyek, ahol határ­réteg súrlódás léphet fel például a tengelyre merő­leges irányban terhelt csúszó csapágyak, talpcsapá­gyak, valamint a különböző homlok-, ferde-, nyü- 50 fogazású fogaskerekek, kúpkerekek, csigakerekek /agy hipoid kúpkerekek, továbbá mozgásátalakító mechanizmusok, például bütykös mechanizmusok. Természetesen a találmány szerinti csúszó felület­pár alkalmazható hidrodinamikus kenés lehetősége 55 esetén is és az alkatrészek élettartama itt is jóval meghaladja a szokásos alkatrészek élettartamát. A találmány szerint kialakított felületpárok ne­hézség nélkül üzemelnek 200-1100 C° hőmérsék­leten is, 35-211 kg/cm2 felületi nyomás mellett. 60 Ha a kötőanyagot és az ötvözetet külön szilárd fázisként lehet tartani, azaz oldódási hőmérsékletük alatt akkor a felületek akár 1100C° felett is működőképesek. Az így kialakított csúszó felület­pár kenése nem szükséges, minthogy a felületek 65 önkenők. A külső levegővel történő érintkezés so­rán fellépő oxidáció biztosítja az önkenést. A felület durvulása ilyen működési körülmények kö­zött tulajdonképpen előbb következik be az oxi­dáció, mint a felületi károsodás hatására. A jól alkalmazható szilícium-tartalmú ötvöze­teket az alkotó elemek, illetve vegyületek keveré­kének megfelelő hőmérsékleten (például 1250-1850 C°) történő olvasztásával, majd lehűté­sével lehet előállítani. Az előállított, nikkelt vagy kobaltot, molibdént, krómot és szilíciumot tartal­mazó ötvözetek lényegében kobaltból vagy nikkel­ből álló mátrixot tartalmaznak, amelyet az inter­metallikus vegyületek beötvöződése szilárdít meg. Az ötvözet jellemzője, hogy két főbb, metallográ­fiailag, vegyi úton és röntgen diffrakcióval egyaránt kimutatható fázisból áll. Az egyik fázis az ötvözet legalább 10%-át alkotó kemény fázis, amelynek legalább 10%-a Laves-fázis, a másik pedig a legfel­jebb 90 térfogat%-nyi viszonylag lágy mátrix. A mátrixot ugyanazok az elemek alkotják mint a kemény fázist, azaz lehet lényegében az alapanyag, lehet szilárd oldat, a Laves-fázistól eltérő inter­metallikus vegyület vagy szilárd oldat és inter­metallikus vegyület keveréke. A mátrixban az ötvö­zet alkotóinak szilicidjei is jelen lehetnek. Lényeges, hogy az ötvözet kemény fázisát dön­tően a már ismertetett Laves-fázis alkossa. A talál­mány szerinti ötvözet legalább három fémes elem­ből áll. Az ötvözetben jelen lehetnek egyéb anya­gok is, feltéve, hogy nem befolyásolják hátrá­nyosan az anyag kopás- és korrózióállóságát. Ilyen elemek lehetnek például a mangán vagy a vas. A mangán legfeljebb 0,6%-ban a vas pedig legfeljebb 2%-ban lehet jelen az ötvözetben. A kobalt bázisú ötvözetek általában tartalmaznak körülbelül 0,5% nikkelt, a nikkel bázisú ötvözetek pedig 0,5% kobaltot. Ezek az elemek általában összességükben mintegy 3%-ban lehetnek jelen a találmány szerinti ötvözetben. Természetesen az alapelemeket meg­határozó százalék-értékek, amelyeket a fentiekben megadtunk, arra az esetre értendők, ha az ötvözet csupán az említett négy elemből áll. A találmány szerinti ötvözetben a kemény fázis szinte kizárólag 8% króm-tartalmú Laves-fázis. 12-25% króm-tartalomnál további fázis jelenhet meg. Ez a járulékos fázis körülveheti a Laves-fázis részecskéit és a kemény fázis jelentős, mindazon­által kisebb részét képviseli. Ez a járulékos kemény fázis általában keményebb, mint az eloszlott mát­rix fázis, és mennyiségben az ötvözetnek legfeljebb 10%-át teheti ki. Az olyan ötvözeteknél, amelyek kemény fázisa döntően Laves-fázisból és az azt körülvevő fázisból áll, a Laves-fázis mennyisége legalább 50térfogat% és általában a kemény fázis­nak több mint 75%-a. Magának az ötvözetnek minden esetben 10%-nál nagyobb mennyiségű La­ves-fázist kell tartalmazni. A 4. táblázatban a találmány szerinti ötvözet jellemző összetételeinek metallográfiai adatai talál­hatók. A táblázatban feltüntettük a fázisok tér­fogat%-ban kifejezett mennyiségét, a Rockwell C keménységet és a kemény fázis, valamint a mátrix mikrokeménységét. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom