169000. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biciklusos pirokatechinamin- származékok előállítására
3 169000 4 ben R2 és R 3 hidrogénatomot vagy 1—5 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelentenek, és jelentésük eltérő vagy azonos lehet, továbbá R2 és R3 összesen legfeljebb 5 szénatomot tartalmaz -, azzal a megkötéssel, hogy ha X jelentése V képletű csoport, abban az esetben Q jelentése tVI általános képletű csoporttól eltérő — reduálunk, és kívánt esetben egy kapott I általános képletű vegyületet megfelelő savval vagy bázissal végzett kezelés útján gyógyászatilag elfogadható sójává alakítunk. Az I és II általános képletű vegyületek vonatkozásában a Z vagy R betűkkel jelzett alkilcsoport-helyettesítő egyenes vagy elágazó szénláncú lehet, és legfeljebb 6 szénatomot tartalmazhat. Ilyen alkilcsoportként megemlíthetjük a metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, izobutil-, szek-butil-, terc-butil-, n-pentil-, izopentil-, 2-metil-butil-, 1-metil-butil-, neőpentil-, 1,2-dimetil-propil-, terc-pentil-, 1-etil-propil-, n-hexil-, izohexil-, 3-metil-pentil-, 2-metil-pentil-, 1-metil-pentil-, 3,3-dimetil-butil-, 2,3-dimetil-butil-, 1,3-dimetil-butil-, 2,2-dimetil-butil-, 2-etil-butil-, 1,2-dimetil-butil-, 1-etil-butil-, 1,2,2-trimetil-propil-, 1,1,2-trimetil-propil- és 1-etil-2-metilpropilcsoportot. Az Rj jelzéssel (abban az esetben, ha a II általános képletben Q jelentése VII általános képletű csoport), illetve az R2 és R 3 jelzéssel (abban az esetben, ha a II általános képletben Q. jelentése VIII általános képletű csoport) jelölt alkilcsoport-helyettesítők jelentései közül megemlítjük a metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, izobutil-, szek-butil-, terc-butil-, n-pentil-, izopentil-, 2-metil-butil-, 1-metil-butil-, neőpentil-, 1,2-dimetil-propil-, terc-pentil- és 1-etil-propilcsoportot. A II általános képletű vegyületek redukálását a konkrét esetben alkalmazott kiindulási anyag jellegétől függően az alábbiakban felsorolt, önmagukban ismert redukálási módszerek valamelyikével végezzük: 1. katalitikus redukció például platina vagy palládium mint katalizátor jelenlétében, 2. fém-hidriddei, például lítium-alumínium-hidriddel, Htium-bór-hidriddel vagy lítium-ciano-bór-hidriddel végzett redukció, 3. alumínium-alkoholáttal, azaz alumínium-izopropiláttal végzett Meerwein-Ponndorf—Verley-féle redukció, 4. fémnátriummal, fémmagnéziummal stb. végzett redukció például valamilyen alkoholban, 5. cinkporral nátrium-hidroxidban végzett redukció, 6. valamilyen fémmel, például vassal vagy cinkkel savban, például hidrogén-bromidban vagy ecetsavban végzett redukció, 7. elektrolitikus redukció, és 8. redukáló hatású enzim felhasználásával végzett redukció. Szakember számára nyilvánvaló, hogy a fentiekben felsorolt módszereken kívül bármely olyan módszer alkalmazható, amely képes karbonilcsoport oxigénatomját hidroxilcsoporttá redukálni vagy a VIII általános képletű alkilidénaminocsoport kettőskötését telíteni. Bár az alkalmazott különböző redukciós módszerektől függően a redukálás során a reakcióelegy hőmérsékletét különböző értékekre vá-5 laszthatjuk meg, a redukálást általában célszerűen -20 C° és 100 C° hőmérsékleten foganatosítjuk. Ugyanakkor a redukálást rendszerint atmoszférikus nyomáson végezzük, de adott körülmények között dolgozhatunk csökkentett vagy megemelt nyomain son is. A redukálást rendszerint valamilyen alkalmas oldószerben foganatosítjuk. Oldószerként olyan oldószereket használunk, amelyek többé-kevésbé oldják a kiindulási vegyületet, ugyanakkor pedig a reakció lefutását nem gátolják. Alkalmazható oldó-15 szerként megemlítjük a vizet, alkoholokat (például metanolt, etanolt vagy a propanolt), étereket (például a dimetil-étert, dietil-étert, metil-etil- étert, tetrahidrofuránt vagy a dioxánt), észtereket (például az etil-acetátot vagy a butil-acetátot), keto-20 nokat (például az acetont vagy a metil-etil-ketont), aromás szénhidrogéneket (például a benzolt, toluolt vagy a xilolt), szerves savakat (például az ecetsavat vagy a propionsavat), vagy ezek közül az oldószerek közül kettő vagy több elegyét. 25 A találmány szerinti eljárás esetében a II általános képlettel jelölt vegyületcsoportba különböző típusú vegyületek tartoznak, amelyek redukálása során a megfelelő célvegyületek képződnek. így a kiindulási vegyülettől és az előállítani kívánt cél-30 vegyülettől függően a fentiekben említett redukciós módszerek közül az alkalmas módszert és körülményeket választjuk ki, illetve választjuk meg. így például ha kiindulási vegyületként egy olyan 35 II általános képletű vegyületet használunk, ahol X IV képletű csoportot, Z alkilcsoportot és Q. VI általános képletű csoportot jelent, vagyis az A reakcióvázlat szerinti lefutású a reakció (az A reakcióvázlatban R' hidrogénatomot vagy 1—6 40 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelent), akkor a redukció módszerét és a körülményeket a fentiekben ismertetettek közül választjuk meg, míg ha kiindulási vegyületként egy olyan II általános képletű vegyületet használunk, amelyben X IV képletű 45 csoportot, Z hidrogénatomot és Q VI általános képletű csoportot jelent, akkor előnyösen a katalitikus redukciós módszert alkalmazzuk. Ha viszont kiindulási vegyületként valamely 50 olyan II általános képletű vegyületet használunk, amelyben Q jelentése VII általános képletű csoport, vagyis a reakció a B reakcióvázlat szerinti lefutású, akkor viszonylag erőteljes redukciós körülmények szükségesek. E célra a legtipikusabb mód-55 szer a 2. pont alatt említett redukálási módszer, amelyet mintegy 40 C° és mintegy 100 C° közötti hőmérsékleten foganatosítunk. Ha az előző bekezdésben említett esetben egy, X helyettesítőként IV képletű csoportot tartalmazó 60 II általános képletű vegyületet alkalmazunk, kiindulási anyagként, akkor feltételezéseink szerint egy, X helyettesítőként V képletű csoportot tartalmazó II általános képletű vegyület képződik köztitermékként, illetve a teljes redukció ebben az esetben is a 65 B reakcióvázlat szerint megy végbe. 2
