168990. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lezárt orrú harisnyafélék előállítására egy-vagy többszakaszos kéthengeres körkötőgépen

MAGYAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972.1. 05. (SU-709) Olaszországi elsőbbsége: 1971.1. 05. (47527) Közzététel napja: 1972. XI. 28. Megjelent: 1977. IV. 30. 168990 Nemzetközi osztályozás: D 04 B 9/54, 9/56 /Zßz \mm\ %^v ^»e* ./ \i*y Feltalálók: Glorius Josef textilmérnök, Effelder/Eichsfeld, Reiche Günter műszerész, Höppner Alois műszerész, Diedorf/Eichsfeld, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Strumpfkombinat Esda Thalheim, Thalheim, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás és berendezés lezárt orrú harisnyafélék előállítására egy- vagy többszakaszos kéthengeres körkötőgépen 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés lezárt orrú harisnyafélék, azaz harisnyák és harisnyanad­rágok előállítására egy- vagy többszakaszos, két­hengeres, mindenkor az alsó hengeren át történő áruelvezetésű körkötőgépen, ahol a középső lábfej- 5 rész elkészítése és minden második tűnek a felső hengerre való áttolása után az alsó henger tűivel kétszeres hosszúságú jobbos-balos kötésű orr-részt készítenek, ezt önmagában legalább 180°-kai meg­csavarják, a felső henger tűin levő szemsorral össze- 10 kapcsolják és biztosítják. Egyhengeres körkötőgépen ismert már olyan eljárás, amelynek során a harisnyák orr-részét lezárása cél­jából legalább 180°-kai megcsavarják, majd ezt kö­vető legalább egy lekötősorral biztosítlak. Ehhez az 15 ismert eljárás szerint külön kettősszegélyfelvevő és -átemelő készüléket használnak, amely a henger tűiről egy szemsort átvesz, majd a megcsavarás befejeztével a szemeket a henger tűire adja vissza. Ez az eljárás konstrukciós okokból kizárólag egy- 20 hengeres körkötőgépeken alkalmazható. Az úgynevezett kéthengeres kiskörkötőgépen előállított harisnyafélék orrát általában a kötőfolya­mat után külön munkaművelettel láncolás vagy varrás beiktatásával zárják le. Ez az eljárás viszony- 25 lag időigényes, mivel a harisnyát az orrzárás mun­kaművelete előtt és után ki kell fordítani. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére ismertté vált egy eljárás, amelynél az orr- vagy a lábfejrész a gépen lezárható oly módon, hogy a harisnya a szegéllyel 30 elkezdődik, az orrig lekötik és ott az egyhengeres körkötőgépen szokásos módon második szegély is feldolgozható azáltal, hogy egy szál beiktatásával a szemeket összefűzik és a felső hengeren található tűk alsó hengerre való átvitelével biztosítósort kötve lezárják. Ez az eljárás azonban hátrányokkal jár a termék szempontjából, és a gép szerkezeti megváltoztatását is szükségessé teszi. Az összefűzés elve, azaz az összekötés a harisnyaorron jól érezhető kemény csomó képződéséhez vezet. »Azonkívül gyakran lát­ható nyílás is marad az összefűzött helyen. Az eljárás továbbá csak olyan gépen alkalmaz­ható, amelynél az árut legalább az orr-rész kötési művelete alatt a felső hengeren húzzák át, ill. ha feltételezzük, hogy az eljárást más kihúzórendszerű gépen a kihúzás jelentős szerkezeti megváltoztatá­sával, valamint a felső hengeren át alkalmazzák, akkor a belső részben az ott található platina­vezetőgyűrűn át csak kevés hely marad, és ezért a kifogástalan áruátvezetést nem lehet biztosítani. Ha az áruelvezetés viszonylag komplikáltán és szokat­lan módon felülről történik, úgy az árú balolda­lasan jön le a gépről és külön munkaművelettel kell kifordítani. Ahhoz, hogy ezt a hátrányt elkerüljük, az árut a kötési művelet alatt felfelé, elkészülte után vi­szont felülről lefelé kellene húzni, amikoris az áru kifordítása a hengereken belül megtörténik. Ez a megoldás azonban feltételezi két különálló lehúzó-168990

Next

/
Oldalképek
Tartalom