168978. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőkezeléssel habosítható rezol-típusú fenoplaszt gyantakompozició előállítására

3 168978 4 savas katalizátor-maradékok még akkor is barnás-ibolya elszíneződést idéznek elő, ha a hab nem érintkezik fémmel. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként alkalmazott szilárd, reakcióképes és olvasztható fenoplaszt-típusú gyantát 1,2-3,1 mól formaldehid és 1 mól fenol koadenzálásával állítják elő. A polikondenzációban lúgos kémhatású katalizátort alkalmaznak. A találmány szerinti eljárásban előnyösen a 70 27010. lajstromszámú francia szabadalmi leírásban közölt eljárással készített gyöngyformájú gyantát alkalmazzuk kiindulási anyagként. A találmány szerinti eljárásban a szóban forgó gyöngypolimer közvetlenül alkalmazható, de adott esetben használhatjuk a gyöngypolimer összetörésével előállított terméket is. A találmány szerinti eljárással előállított kompozíció gyakorlatilag nem tartalmaz vizet, ezért az abból készített habot sem szükséges megszárítani. Ez a találmány szerinti eljárás további előnye, mivel az ismert eljárásokkal készített fenoplaszt-habok mind viszonylag nagy mennyiségű vizet tartalmaznak és ezért szárításuk elkerülhetetlen. A szárítás az ismert eljárások szerint a hab melegítésével történik, ennek során a víz a polimerizáció során képződött cellákból gőz formájában távozik el. Ha a szárítást túlságosan erélyes körülmények között végzik, a cellák szétrepednek és így károsodnak az anyag tulajdonságait hordozó szerkezeti elemek. Ha a szárítást enyhe körülmények között valósítják meg, akkor a szárítási művelet időtartama túlságosan megnövekszik, így például a termék több napi szárítás után is jelentős mennyiségű vizet tartalmazhat. A találmány szerinti eljárással előállított kompozíció expandáltatását és keményítését adalékanyag nélkül, pusztán a gyöngy vagy por alakú kompozíció melegítésével végezhetjük. E művelethez a kompozíciót 100C°-nál nagyobb hőmérsékletű légfürdőbe helyezett öntőformába adagoljuk be. Ilyen körülmények között a kompozíció szemcséi megolvadnak, majd összeolvadnak, a keletkező viszkózus paszta pedig lassanként megduzzad és kitölti az öntőformát. Az így készített hab azonban igen heterogén, látszólagos sűrűségét nehéz szabályozni, a pórusok méretei is jelentősen különböznek egymástól. Mindezek következtében a kapott termékek hővezetőképessége viszonylag nagy, ugyanakkor a mechanikai jellemzők kevésbé kedvezőek. A fenti problémák habosítószer alkalmazásával kerülhetők el. A habosítószert a kompozíció teljes súlyára vonatkoztatva általában előnyösen 0,5—5 súly% mennyiségben alkalmazzuk a habosítószer tulajdonságaitól és a gyanta biztosítani kívánt látszólagos sűrűségétől függően. Habosítószerként az alábbi termékeket alkalmazhatjuk: Olyan szerves folyadékokat, amelyek az alkalmazott gyantával kompatibilisek és 100—170 C°, előnyösen 120— 150 C° közötti forrásponttal rendelkeznek. Ilyen szerves folyadékok az alkoholok és ketonok. A találmány szerinti eljárásban például az alábbi alkoholokat és ketonokat alkalmazhatjuk: Forráspont, C° 1-pentanol 138 2-pentanol 119 3-pentanol 115 3-metil-l -bután ol 130 1-hexanol 157 2-hexanol 140 2-metil-2-hexanol 139 2-heptanol 160 2-metil-2-butanol 114 2-pentanon 101 2,4-dimetil-3-pentanon 123,7 5-metil-hexanon 144 3-heptanon 148,5 4-metil-2-pentanon 119 35 Nitrogén- és/vagy kéntartalmú szilárd szerves anyagokat, így azo-, nitrozo- vagy szulfonilhidrazid-csoportot tartalmazó olyan származékokat, amelyek 100C°-nál nagyobb hőmérsékleten nitrogént adnak le. A találmány szerinti eljárásban ezek 40 közül a vegyületek közül például az alábbiakat alkalmazhatjuk: dinitrozopentametiléntetramin azoizobutironitril 45 1,1 '-azo-1 -ciano-ciklohexán benzolszulfonilhidrazid azodikarbonamid p,p'-oxi-bisz-(benzolszulfonil)-hidrazid diizopropil-azodikarboxilát 50 5-tiomorfolil-l,2,3,4-triazol Azt tapasztaltuk, hogy különösen jó eredményeket lehet elérni szilárd, célszerűen porított formájú habosítószerek alkalmazásával. 55 A találmány szerinti eljárással előállított kompozíció szabályosabb expanzióját felületaktív anyaggal biztosítjuk. A felületaktív anyag adagolása azért is előnyös, mert elősegíti a kompozíció alkotóré-60 szeinek tökéletesebb elkeveredősét. Felületaktív anyagokként olyan vegyületeket alkalmazhatunk, amelyek molekulájukban vízoldható polialkoxalkilén-láncokat és vízben nem oldható alifás szénhidrogén-csoportokat vagy szerves szili-65 kon-csoportokat tartalmaznak. 2