168978. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőkezeléssel habosítható rezol-típusú fenoplaszt gyantakompozició előállítására

5 168978 6 Ezekre a vegyületekre a következő példákat említjük meg: polioxietilszorbit-laureát, polioxietilénezett nonilfenol, dialkilszilikonok és alkilénoxidok kopolimerizációjával előállított szilikonolajok. Előnyösen az utóbbi vegyületeket alkalmaz- 5 zuk. A felületaktív anyagokat a kompozíció teljes súlyára vonatkoztatva 0,1—5 súly%, előnyösen 0,2—2 súly% mennyiségben használjuk fel. Adott esetben előnyös lehet, ha a keverékbe csúsztatóanyagokat adagolunk. Ilyen anyagokként 10 például sztearinsavat, nehézfémek, így cink sztearátját vagy hosszúláncú zsírsavakat alkalmazhatunk. A csúsztatóanyagokat a kompozíció teljes súlyára vonatkoztatva 0-5 súly%, előnyösen 0,5-2 súly% mennyiségben alkalmazzuk. 15 A gyanta és a habosítószer — továbbá adott esetben a többi adalékanyag — alapos összekeverése igen lényeges a találmány szermpontjából. Megfelelő minőségű terméket csak egyenletesen eloszlatott komponenseket tartalmazó keverékből lehet 20 előállítani. A keverés műveletét a találmány szerinti eljárásban például a következő berendezésekben valósíthatjuk meg: - Zárt forgólapátos keverő (forgódobos keverős, „Y" alakú lapátot tartalmazó keverő stb.). Ebbe a 25 keverőbe a gyantát gyöngypolimer vagy a gyöngypolimerből készített por formájában adagoljuk be, majd az adalékanyagok bevitele után a komponenseket szobahőmérsékleten keverjük össze. - A keverést ugyanilyen körülmények között 30 megvalósíthatjuk az ellenáramú „Ribbon-blender" készülékben is. - Megtehetjük azt is, hogy a gyantát és az adalékanyagokat szobahőmérsékleten összetörjük, és így porkeveréket állítunk elő. A műveletet kala- 35 pácsos berendezésben végezhetjük el. A zúzóművet adott esetben hűthetjük. - A találmány szerinti eljárás további foganatosítási módja szerint a gyantát forgölapátos keverőberendezésben, így Wemer-féle keverőben megöl- 40 vaszíjuk, és az olvadt masszába beadagoljuk az adalékanyagokat. A műveletet 50—80 C° hőmér- . sékleten valósíthatjuk meg. A kapott homogén viszkózus masszát expandáltatás előtt formázzuk, lehűtjük vagy adott esetben aprítjuk. Az így készí- 45 tett kompozíciót nagyobb darabokban vagy aprított formában több hétig tárolhatjuk enélkül, hogy annak tulajdonságai megváltoznának. - A keverést megvalósíthatjuk gyorskeverőkben, így Henschel- vagy Papenmaier-féle gyorskeverőben. 50 Ezek egyszeres vagy kétszeres köpennyel ellátott függőleges tengelyű, forgólapátos keverőberendezések, és általában hőre meglágyítható por alakú gyanták sűrítésére használják őket. A keverési művelet során a gyöngypolimer formájú gyantát be- 55 adagoljuk a készülékbe, és a keverőt üzembe helyezzük. Az adalékanyagokat keverés közben adjuk a készülékbe, megtehetjük azonban azt is, hogy az adalékanyagok hozzáadása előtt leállítjuk a keverést, majd az adagolás befejeztével ismét megindít- 60 juk a keverőberendezést. A keverést 15—35C°-on végezhetjük, a keverési idő mindössze néhány perc. így olyan gyöngypolimert kapunk, amelynek szemcséi szabályosan be vannak vonva a habosítószerrel és az alkalmazott egyéb adalékanyagokkal. 65 Különösen előnyös a találmány szerinti eljárásnak az a foganatosítási módja, amely során az adalékanyagokat felmelegített Wemer-féle keverőberendezésben keverjük be a megolvasztott gyantába. Az így készített keveréket ezután hőkezeléssel expandáltathatjuk. Ezt a műveletet öntőformában vagy extruderben valósíthatjuk meg, ez utóbbi esetben az extrudált anyagot a csigában történő továbbítás során melegítjük. Ha az expandáltatást öntőformában végezzük, akkor előnyösen úgy járunk el, hogy a por alakú, darabokra tört vagy lemezekből álló keveréket 120—200 C°-ra melegített öntőformába visszük be. Az öntőformát szabályozható hőmérsékletű kemencében melegíthetjük fel a kívánt hőmérsékletre, vagy az öntés céljára elektromos úton vagy hőátadó közeggel melegíthető formát alkalmazhatunk. Ez utóbbi esetben a hőátadó közeg az öntőforma kettős fala között kering. Extrudálással történő feldolgozás esetén a keveréket folyamatosan extruderen vezetjük keresztül, ahol szalaggá vagy idommá alakítjuk. A feldolgozott termék kemencében elhelyezett szállítószalagra kerül, itt megy végbe az expanzió. Az eljárás végén az expandáltatott terméket kívánt méretű darabokra vágjuk szét. Ilyen módon sokféle terméket állíthatunk elő, így például csőszigetelésre alkalmas idomokat. A fenti művelet megvalósítására egy csigás extrudert, egymással szemben elhelyezkedő két csigával rendelkező extrudert vagy Weissenberg-hatással működő, rögzített és forgó lapáttal rendelkező extrudert alkalmazhatunk. Különösen jó eredményeket érhetünk el olyan extruderekkel, amelyek kétféle mozgást végeznek: az egyik ütemben forgás, majd álló helyzet, a másik ütemben központosított váltakozó irányú mozgás, majd álló helyzet következik be. Az ilyen extruderek belül spirális lapátokkal ellátott hengeres külső testből és úgyszintén spirális lapátokkal rendelkező tengelyből állnak. Ilyen berendezés például a Buss-féle extruder. Ez a készülék azért előnyös, mert a szobahőmérsékleten egyéb keverőberendezésben homogenizált gyanta-adalékanyag keveréket egyidejűleg tovább homogenizálja és idomokká alakítja. A keveréket az extruderben az extruder vagy a Buss-féle berendezés kivezető nyílása elé helyezett formázóidommal alakíthatjuk át szalaggá. Az ömledékből egyidejűleg egy vagy több szalagot állíthatunk elő, majd ezeket egy kalanderen vezethetjük át, mely egy vagy több hűtött hengerpárból áll. A találmány szerinti eljárás során a keverékben célszerűen egyenletesen diszpergáljuk a felületaktív anyagot és — kívánság szerint — a csúsztatóanyagot. Azt tapasztaltuk, hogy különösen előnyös, ha az eljárás során a habosítószert por formájában alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban — az oltalmi kör korlátozása nélkül — példák segítségével mutatjuk be. 3