168971. lajstromszámú szabadalom • Eljárás munkadarabok felületi megmunkálásához

3 168971 4 nomság a munkadarabok többségénél erős szórást mutat. Az anyagkifolyás ellenére természetesen elkerülhetetlen a vályú időszakos kiürítése és öblítése. A munkadarabnak vibrohatásnak kitett, vályúszerű tartályokban való kezelése előkezelést (pl. pácolást), sok esetben pedig a felület utókezelését teszi szükségessé ezen túl pedig csak nagy költségekkel megoldható szennyvízprobléma is jelentkezik. A találmány szerinti eljárás célja, hogy a gyártás gazdaságosságát a munkadarabok gyors és intenzív megmunkálásával - a kívánt felületi minőség kialakításával - érjük el, és azonos minőség mellett a folyamatos gyártást, ill. tulajdonképpen a teljesen automatizált üzemet valósítsuk meg. Az eljárásnál csökkenteni kell a gépi ráfordítást továbbá el kell kerülni minden körülményes és időtrabló manipulációt az eljárás lefolytatásához szükséges berendezésnél. Ez azáltal érhető el, hogy a lapos és/vagy koptatóképességű részecskék szabad esésben egy súrlódáscsökkentő közeg hozzáadásával ütköznek a munkadarab felületével. Míg a homokszórásnál és a golyószórásnál a részecskék mesterségesen növelt sebességgel ütköznek a munkadarab felületéhez, amelyről azok nagyrésze ismét visszapattan, a szabad esésben a munkadarabra kerülő részecskék az ütközés után is érintkezésben maradnak a munkadarab felületével, tekintve, hogy a hozzákevert közeg tovább csökkenti az esési sebességnél amúgyis csekélyméretű visszacsapódási hajlamot. Ilyen körülmények mellett a részecskék esőmozgása a felület mentén elsikló mozgássá alakul át. Ebben az esetben is bekövetkezik ugyan - ugyanúgy, mint a homokszórásnál, vagy a golyószórásnál — a felület tömítettsége, de a részecskék által kifejtett hatás nem egyedül erre korlátozódik, sokkal inkább — mint ahogy már említettük —, egy csúszójellegű megmunkálóelmozdulásról van szó. Bár ez a folyamat összehasonlítható a forgómozgást végző hordókban vagy a vibrohatásnak kitett tartályokban végbemenő folyamatokkal, de ezektől abban különbözik, hogy a részecskék — a massza nyomásától mentesen — az ún. csúszó munkafázis alatt egyenként is hatnak a munkadarab felületére. Annak ellenére, hogy az első munkafázisban csökken az ütközési sebesség, és a második (csúszó) munkafázisban csökken az odaszorító nyomás, sajátságos módon jobb felületi minőség érhető el, és lényegesen csökkenthető a megmunkáláshoz szükséges idő. Ezen túlmenően nemcsak a selejtet lehet teljesen elkerülni, hanem a felület minősége tömegtermelés esetén is — igen szűk, eddig el nem ért toleranciákon belül — egyenletes marad. Előkezelés nem szükséges, sőt olyan darabokat is alá lehet vetni az ismertetett eljárásnak, amelyekre vékony olajréteg tapadt (pl. présöntésből kikerülő munkadarabokon a rátapadt formaolaj), anélkül, hogy a munkadarabokat előzőleg meg kellene tisztítani. A részecskék által kifejtett — az ütközési — és csúszófázisból adódó — kombinált hatás folytán igen csekély mennyiségű, részecskéket tartalmazó masszára van szükség. Ennek magyarázata az, hogy az egyes részecskék - ellentétben a puszta ütközéssel - huzamosabb ideig hatnak, mert még az ütközést követő csúszófázisba is kifejtik hatásukat. Ez utóbbi fázisban a szükséges munkanyomást nem az egymáshoz súrlódó, de egyébként inaktív részecskéket tartalmazó massza segítségével kell létre-5 hozni, hanem az (az esési mozgás és az alkalmazott közeg következtében) a visszapattanásmentes ütközés következtében jön létre. Valójában az esési mozgás (visszapattanásmentes) átalakításakor jön létre a csúszófázisban szükséges felületi nyomás. 10 Az ismertetett eljárás lefolytatásához alkalmas berendezés, amely megfelelő eszközökkel rendelkezik a részecskéknek egy ejtőpályára való felemeléséhez, a munkadarabnak a részecskék ejtési 15 területén belüli tartásához és elforgatásához, valamint a közeg hozzákeveréséhez. Értelemszerűen alkalmazható a részecskékhez egy emelőmű kieresztőnyüása és az emelőmű bemenőnyílása a munkadarabok tartására és elforgatására szolgáló hordozó-20 készülék felett ill. alatt. Célszerű egy legalább megközelítőleg vízszintes tengely körül futó, csőszerű palást alkalmazása, amely belső felületén megfelelő eszközökkel rendelkezik a részecskék továbbítására és amely egyidejűleg a közeg, pl. egy 25 kenőfolyadék felvételére kádat alkot. A palást által folyamatosan felemelt részecskék — miután egy megfelelő forgásszöget írnak le — lefele hullnak a munkadarabra vagy munkadarabokra, amelyek a palást alsó részén helyezkednek el, és amelyek a 30 palást forgómozgása következtében állandóan forognak, amikoris a munkadarabok felületének benedvesítése az ugyanezen területen belül elhelyezett kenőanyag útján történik. A palást tengelyének a vízszintestől való hajlása vagy a későbbiekben is-35 mertetendő hornyok vonalvezetése következtében, a köpeny belső felületén, annak alsó részében forgó munkadarabokra előtolási elmozdulás hat, úgyhogy azok a paláston keresztülhaladnak és annak legmélyebben fekvő pontján lépnek ki. 40 Az előtolási sebesség és ezáltal a megmunkálási idő a dőlésszög függvénye. Ily módon folyamatos gyártás történik, amely gyakorlatilag megszakítás nélkül folytatható. Természetesen minden munka-45 nap vagy munkahét végén egyszerű módon a berendezés megtisztítható. Tekintettel arra, hogy a részecskék a palást egész hosszában megoszlanak, természetesen a köpeny alsó végénél bizonyos mennyiségű részecske is eltávozik, de az így ki-50 kerülő mennyiség, olyan csekély, hogy azoknak a palást felső végéhez való visszavezetése igen csekély ráfordítást igényel. Az ugyancsak a szabadalom tárgyát képező, bevezetőnkben ismertetett eljárásnak a munka-55 darabok csiszolására való előnyös felhasználásnál golyóalakú részecskéket használunk fel. A találmány szerinti eljárás egy példaszerinti foganatosítási módját rajzok segítségével kívánjuk részletesebben ismertetni, ahol a rajzok a találmány 60 szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezést ábrázolják, ahol az 1. ábra a hengeralakú palástnak a beömlőszerkezet eltávolítása következtében szabaddá váll 65 homlokzati végét mutatja 2