168940. lajstromszámú szabadalom • Pirimidin-6-il- foszfor-vegyületeket tartalmazó rovarirtószerek

5 168940 6 mint káliumkarbonát) jelenlétében végezhetjük el. Q jelentése előnyösen klór- vagy brómatom. Amennyiben a (II) általános képletű hidroxi-piri­midint alkálifémsója alakjában alkalmazzuk, elő­nyösen a nátriumsót használhatjuk. Oldószerként előnyösen észtereket (pl., etilacetátot), ketonokat (pl. acetont, metilizobutil-ketont vagy ciklohexa­nont) alkalmazhatunk. Amennyiben a (II) általános képletű hidroxi-pirimidin alkálifémsóját alkalmaz­zuk, adott esetben a sót hígítószerben (pl. toluol­ban) szuszpendálhatjuk. A reakciót 0-150 C°-on, előnyösen 15—lOOCf-on hajthatjuk végre. Az (I) általános képletű vegyületek általában viszkózus folyadékok vagy alacsonyabb olvadáspontú szilárd anyagok. A kiindulási anyagként felhasznált (II) általános képletű hidroxi-pirimidineket (ahol R1 és R 2 je­lentése az előzőkben megadott) a megfelelő (IV) általános képletű pirimidin-ecetsav-származékok ész­terezésével vagy amidálásával állíthatjuk elő. Ezek előállítása a 964/73 sz. függő brit szabadalmi beje­lentésünkben került ismertetésre. Az észterezési és amidálási eljárásokat szokásos módszerekkel végez­hetjük el, melyekre példákat a leírás további ré­szében közlünk. A II. táblázatban felsorolt (II) általános képletű vegyületek az I. táblázat vegyületei előállításánál kiindulási anyagként alkalmazhatók. A II. táblá­zatban R1 és R 2 jelentését, valamint a vegyületek olvadáspontját adjuk meg. II. táblázat R1 R2 Op.: C° A CH3 OC2 H 5 127 B 4-Q-C6 C 5 OC2 H s 170 C CH(CH3 ) 2 OC2 H s 107 D N(C2 H 5 ) 2 OCH3 113 E N(C2 H S ) 2 OC2 H 5 101 F NHC2 H 5 OC2 H s 109 G NC2 H 5 i COCH3 OC2 H 5 75 H N(C2 H 5 ) 2 NH2 229 I N(C2 H 5 ) 2 NHCH2 CH=CH 2 194 J N(C2 H 5 ) 2 NHC4 H 9 (n) 189 K NHC2 H 5 NHC4 H 9 (n) 191 L N(C2 H 5 ) 2 NHC2 H 5 210 E vegyületeket különösen előnyösen alkalmazhatjuk a mezőgazdaságban és kertészetben különböző me­zőgazdasági és kertészeti szempontból alkalmas hí­gító- vagy hordozóanyagokkal alkotott készít-5 menyek alakjában. A találmányunk szerinti készítményeket pl. be­porzó készítmények alakjában formulázhatjuk, me­lyek előállítása során a hatóanyagot szilárd hígító­in vagy hordozóanyaggal (pl. kaolin, bentonit, kiesel­guhr vagy talkum) keverjük össze. Szemcsés készít­ményt is előállíthatunk, melynek gyártása oly mó­don történik, hogy a hatóanyagot porózus szem­csés szerkezetű anyagon (pl. horzsakövön) abszor-15 beáljuk. Találmányunk másik kiviteli alakja szerint fo­lyékony készítményeket (pl. merítőfürdők vagy permetlevek) állítunk elő, melyek általában a ható-20 anyagnak egy vagy több ismert nedvesítőszer, disz­pergáló- vagy emulgeálószer jelenlétében képezett vizes diszperziói vagy emulziói. E készítményeket oly módon állítjuk elő, hogy a hatóanyagot meg­felelő oldószerben (pl. ketonos oldószer, mint pl. 25 diacetonalkohol) oldjuk és a kapott elegyet vízhez adjuk, mely adott esetben egy vagy több ismert nedvesítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószert tartal­mazhat. 30 A vizes diszperzió vagy emulzió alakjában fel­használásra kerülő készítményeket általában nagy hatóanyagtartalmú koncentrátumok alakjában tárol­hatjuk és szállíthatjuk, e koncentrátumokat fel­használás előtt vízzel a megfelelő hatóanyagtarta-35 lomra hígítjuk. A koncentrátumokkal szemben azt a követelményt támasztjuk, hogy hosszabb időn át történő tárolás alatt stabilak maradjanak, majd felhasználás előtt vízzel a szokásos permetező be­rendezésekben történő alkalmazáshoz megfelelő 40 ideig homogén vizes készítményeket szolgáltas­sanak. A koncentrátumok hatóanyagtartalma álta­lában 1Ó—85 súly%. A felhígított vizes készít­mények hatóanyagtartalma a felhasználás céljától és körülményeitől függően változhat. 45 A mezőgazdasági és kertészeti célokra felhasz­nálásra kerülő vizes készítmények hatóanyag­tartalma általában 0,0001-0,1 súly%. 50 A találmányunk szerinti kártevőirtószerek az (I) általános képletű hatóanyagon kívül adott esetben egy vagy több további biológiailag aktív vegyületet (pl. inszekticid vagy fungicid szert) is tartalmaz­hatnak. 55 A találmányunk szerinti kártevőirtószereket fel­használásuk során a kártevőkre, környezetükre, búvóhelyükre vagy a kártevő-fertőzés veszélyének kitett növényekre juttathatjuk a szokásos kártevő­irtó módszerekkel és berendezésekkel (pl. bepor-60 zással vagy permetezéssel). Az (I) általános képletű vegyületek kártevőirtó hatást fejtenek ki, különösen inszekticid tulajdon­ságokkal rendelkeznek és növények, tárolt termé­kek stb. rovarkártevőinek irtására alkalmazhatók. 65 A találmányunk szerinti kártevőirtószerek a ro­var és más gerinctelen kártevők széles skálája ellen rendkívül mérgezőek, így pl. a következő kártevők ellen hatásosak: 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom