168873. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szálasanyagok rostfinomítására

3 168873 4 rostok szálhosszúsága erősen lecsökken, illetve nagymértékben növekszik a fonodái célokra alkalmatlan rövid szálak részaránya. Ez azért kedvezőtlen, mert a rövid szálak részarányának növekedésével egyre erősebben csökken a termék szakítószilárdsága. Ez a szilárdságveszteség a 60%-ot is elérheti. Általában a textiliparban a szálfinomítás és izolálás folyamatát leggyakrabban tűmezők bontó, illetve tépő mechanikai igénybevételt kifejtő hatásával szokták létrehozni. Ezek az anyagot ./árasztják", tehát rugalmas munkavégző képességét csökkentik, amelyet még hosszabb pihentetéssel (relaxációval) sem lehet teljes mértékben ellensúlyozni. A fennálló nehézségeken kíván segíteni az 1435 518 lajstromszámú NSZK közzétételi iratban szereplő megoldás, ahol a szálhalmaz filamenseinek szeparálása céljából az anyagot torlasztásos hullámosító berendezésbe vezetik, és abban ún. terjedelmesített fonalat állítanak elő. A berendezés lehúzó fölcsévélő szervvel és olyan szabályozó szerkezettel rendelkezik, amely a lehúzási sebesség módosítására alkalmas, továbbá olyan mérőérzékelővel van ellátva, amelynek fényforrása, fényérzékeny felfogó ernyője és fénykamrája van. A berendezés hibája, hogy a fonal áthaladása itt is fogazott kerék mentén történik, amely a szálakat roncsolhatja, ugyanakkor a mérőérzékelő megoldása rendkívül drága és bonyolult. Emellett a berendezéssel csak vékony fonalat lehet kezelni, vastag szálfolyamok esetében hasznavehetetlen. Más elveken működik az 1835 382 lajstromszámú NSZK közzétételi iratban szereplő megoldás, ahol a szálkábeleket nyílásokkal ellátott csatornán keresztül vezetik el az ún. torlasztókamrától. A nyílásokkal ellátott csatorna légritkított térrel áll összeköttetésben, amely valamilyen vákuumot létrehozó berendezéssel van kapcsolatban. Ennek fő célja a torlasztás után megmaradt többletnedvesség eltávolítása. Magát a torlasztást a berendezés a szálfolyamot vezető torlasztó csatorna iránytörése segítségével valósítja meg. A tapasztalat szerint azonban ez nem elégséges ahhoz, hogy a terjedelmesítésen túlmenően tényleges rostfinomítást végezzen, másrészt az iránytörés eltömődéses üzemzavart okozhat. Hátrányos az is, hogy a torlasztás mértéke nem szabályozható. Az említett berendezések fogyatékosságait kívánták kiküszöbölni az 514 005 lajstromszámú szabadalmi leírásban ismertetett megoldással, amely főleg hőre lágyuló szálak torlasztásos hullámosítására alkalmas. A torlasztás előtt a szálakat egy injektorban fölgyorsított gőzáram szállítja a torlasztókamrába, ahol az csavarvonalban lerakódik. A szálkötegek a torlasztókamrában nemcsak hullámosítódnak, hanem szét is bontódnak. A berendezés, illetve a vele végrehajtott bontás ugyancsak költséges, mert nem csupán gőz előállításáról és folyamatos befúvatásáról kell gondoskodni, hanem annak egyik részét már a torlasztókamra előtt el kell szívni, a fönnmaradó többi részét magából a torlasztókamrából kell eltávolítani. Ez a berendezés is csak fonalhoz használható, a nagytömegű rostanyagok esetében azonban nem. Az említett valamennyi berendezésre jellemző egyébként, hogy kizárólag szintetikus, hőre lágyuló szálak izolálására, illetve terjedelmesítésére használhatók, háncsrostok 5 kezelésére azonban nem alkalmasak. A fentiekben említetteknél fejlettebb részmegoldások találhatók meg az 1 195 901, valamint az 1 238 223 lajstromszámú angol szabadalmi leírások-10 ban. Az 1 195 901 lajstromszámú leírásból egy ún. dekortikáló gép ismerhető meg, amely kenderkóró és más növényi rostok, pl. pálmalevél megtörésére szolgál. A berendezés lényeges szerkezeti része a torlasztó tér, amelybe hengerpár továbbítja az 15 anyagot. A szóban forgó dekortikáló berendezés durva növényi anyagok megtörésére használható, textilipari termék vagy féltermék földolgozására azonban nem alkalmas. Kedvezőtlen e megoldásnál, hogy a tor-20 lasztó tér kilépő résének szabályozását egy pengeszerű szerkezeti elém végzi, amely az anyagáramlást „mereven" elrekeszti. Textilipari termékek, illetve féltermékek földolgozása szempontjából, továbbá azért is előny-25 telén, mert a torlasztó tér átbocsátó képességének változtatása a kilépő rés nagyságának szabályozásával történik. A rövid résben ui. csupán zúzás következik be, mivel a hengerek mindegyike meghajtott, és ezért az egymással szemben elhelyez-30 kedő hengeralkotók a közöttük elhelyezkedő anyag mindkét szélső szálára azonos értelmű erőhatást fejtenek ki. Az 1 238 223 lajstromszámú angol szabadalmi leírás egy speciális módszerrel az ún. „open-end" 35 technológiával működő fonásra alkalmas gépet ismertet. A berendezés egy fordított működésű centrifugál szivattyúhoz hasonlít, melynek házába annak kerülete mentén jut be az anyag, és a tengely közelében fonál formájában távozik. 40 A berendezés egyedi szálakból álló szálköteget bont szét, és azáltal rendezi őket, hogy azok a ház fala mentén lerakódnak, majd onnan légáramlat segítségével továbbítódnak. A már eleve izolált szá-45 lakat a gép a bontás után összesodorja. A bontás fűrészfogakkal történik, a fonást pedig a geometriai kényszer és a légáram együttes hatása hozza létre. Ez utóbbi berendezés sem alkalmas azonban 50 rostnyalábszerkezetű természetes szálasanyagok rostfinomítására, emellett pedig pneumatikus rendszert is igényel, amely a műveletet megdrágítja. Kedvezőtlen a fűrészfogakkal történő bontás is, mert a szálasanyagok szerkezetét károsítja, és ez-55 által a szálasanyag kifonhatósága, valamint szilárdsága egyaránt csökken. A találmány célja olyan módszer kifejlesztése, amely megszünteti a kémiai műveletekkel végrehajtott kezeléseknek a nem kellő fölbontható-60 ságban megnyilvánuló hiányosságát, a mechanikai módszerek kifonhatóságot és szilárdságot csökkentő hatását, ugyanakkor rostfinomítást végez a vákuummal, illetve gőzzel végrehajtott gépi terjedelmesítés helyett, amellett pedig az ismert módszereknél egy-65 szerűbb és olcsób.. 2