168839. lajstromszámú szabadalom • Kisnyomású öntőberendezés

168839 3 4 gülés miatt nagyméretűre csak igen drága konstruk­cióval tervezhető. Kizárólag vastégely ezen megol­dásnál általában nem alkalmazható, mivel a vas a fémolvadékba beoldódik. A grafitbetétes vastégely esetén viszont jelentős hátrányt jelent az is, hogy a 5 vas és grafit határrétegénél nagymértékű hőátadási ellenállás lép fel. Ezen berendezések közös hátránya az igen ma­gas ár, ami a teljes tömítettség és nagy belső nyomás miatt alkalmazott költséges műszaki megöl- 10 dások okoznak. További hátrányok azok is ame­lyek abból adódnak, hogy a nyomó közeg előállí­tásához a berendezés különféle egyéb segédberen­dezéseket (kompresszor, gáztisztító és szántó be­rendezések) is tartalmaz. Hátránya még ezen eljá- 15 rásnak az öntés hosszú ciklusideje, amelyet a légüst feltöltési ideje okoz. Ismeretesek olyan kisnyomású öntőberendezések is, amelyek elektromágneses fémolvadékszivattyúval működnek. Ezen berendezéseknél a folyékony fém 20 — nehézségi erő ellenében történő — szállításához szükséges energiát közvetlenül villamos energiából nyerik, oly módon, hogy a szivattyú a szükséges nyomást indukciós vagy elektrodinamikus úton, — közvetítő közeg nélkül — az előálló elektromág- 25 neses erő felhasználásával állítja elő. így elmarad a légnemű szállítóközeg, szükségtelenné válik a lég­mentes zárás, továbbá a nyomógázt előállító segéd­berendezés. További előnyt jelent, hogy nyitott tégely esetén a tégelyes kemencében levő folyé- 3 ° kony fém bármikor — az üzemelés alatt is kezel­hető - (salakeltávolítás, nemesítés, stb...). A folyé­kony fémet szállító elektromágneses fémolvadék­szivattyú mivel mozgó alkatrészt nem tartalmaz rendkívül üzembiztos. 3S A berendezés az öntendő fémnek az öntési hőmérsékletre történő felmelegítése és az öntőté­gelybe való betöltése után azonnal üzemképes és az öntési nyomás nagyobb lehet mind kneomatikus öntési eljárásnál. Mindebből következik, hogy a 40 berendezés öntési ciklusideje jelentősen lecsökken és az öntési nyomás jól szabályozható nagyságú. Ezen berendezéseknél az elektromágneses fémolva­dékszivattyú tápfeszültségét változtatják a techno­lógia által megkövetelt nyomásfüggvénynek meg- 45 felelően. Ezen ismert megoldásnak azonban az a hátránya, hogy a kemencét állandóan fűteni kell, nehogy a folyékony fém abba bedermedjen. Ez a fűtés általában villamos úton, ellenállás fűtéssel történik. További hátránya az ismert megoldásnak 50 az is, hogy abban az esetben amikor a szivattyút az öntési ciklus végén kikapcsolják a szivattyú nyomócsövébe levő fémolvadék fűtése megszűnik és elállhat a fémolvadék bedermedése. További nehézséget jelent az öntési nyomás illetve a szi- 55 vattyú tartó feszültségének pontos beállítása is, mivel mindezekhez viszonylag nagy teljesítmény szintet kell vezérelni, amelynek pontos és precíz megvalósítása igen drága segédberendezést igényel. Az is hátrányt jelent ezen berendezésnél, hogy a 60 szivattyú, amely a fémolvadékon úszik úgy kí­vülről, mind belülről hőálló és a fémolvadék káro­sító hatását kibíró védőréteg bevonatot igényel (általában kerámia bevonatot). Ilyen megoldásokat ismertetnek a 348 2911sz. szovjet szerzői tanúsít- 65 vány és a 2 304 2571sz. NSZK közzétételi irat). Ezen megoldások hátránya még az is, hogy külön olvasztó és külön hőntartó kemencét igényelnek, ahol a tégelyes hőntartó kemencében levő fém­olvadékba merül be az elektromágneses fémolva­dékszivattyú. Ez a megoldás többletenergia fel­használással, valamint a folyékony fém átszállí­tásával jár, ami jelentős technológiai nehézséget jelent. A bemerülő elektromágneses fémolvadék szi­vattyú hátránya még a külső bevonaton kívül az is, hogy a Jobb oldalon történő hőbevitel miatt a tekercsek hűtésére jelentős mennyiségű többlet hű­tőközeget" igényel. Azon berendezéseknél, amelyeknél az elektro­mágneses fémolvadék szivattyú nyomóoldalához több öntési munkahely csatlakozik, azoknál a fel­vezető csatornákat külön-külön fűtéssel kell ellátni a folyékony fém bedermedésének megakadályo­zására. Mindezekből látható, hogy az ismert beren­dezések jelentős mennyiségű energiát igényelnek teljesen fölöslegesen amelynek jelentős részét hűtés­sel kell elvonni. Találmányunk szerinti megoldással olyan kisnyomású öntőberendezést kívánunk létre­hozni, amelyik az ismert berendezések felsorolt hátrányaitól mentes öntési ciklusideje a lehető leg­rövidebb, egyidejűleg több munkahelyen végezhető el az öntés, továbbá könnyen és egyszerűen auto­matizálható. Találmányunk szerinti megoldással to­vábbá olyan elektromágneses fémolvadékszivattyút kívánunk megvalósítani, amely egyszerűbben, ol­csóbban és precízebben vezérelhető, továbbá öntési ciklusideje is rövidebb mint az ismert berendezé­seknek. Találmányunk tárgya, olyan kisnyomású öntő­berendezés, fémekből, illetve fémötvözetekbcL. - előnyösen alumínium, magnézium, horgany, vala­mint ezek ötvözeteiből — öntött termékek előállí­tására, amely berendezésnek aknás olvasztókemen­céje és legalább egy elektromágneses fémolvadék­szivattyúja van. A megoldás lényege az, hogy az aknás olvasztó kemence legmélyebben fekvő részé­hez legalább egy hőszigeteléssel és antimágneses burkolattal ellátott kismértékű eséssel rendelkező zárt kettős csatorna csatlakozik, amely zárt kettős csatornának másik vége a függőleges helyzetben levő elektromágneses fémolvadékszivattyú nyomó csövének alsó végéhez csatlakozó öntőaknába tor­kollik és amely öntőakna legmélyebben fekvő pontjához elzárható és villamos fűtőtesttel ellátott leeresztő cső csatlakozik. A kemencének valamint a fémolvadékszivattyúnak külső előnyösen antimág­neses anyagból készült fémburkolata van. A kettős csatorna körül a két csatorna ág közé is benyúlóan egy transzformátor lemezeit vasmagja helyezkedik el, amely transzformátornak egy vagy több fázisú primer tekercse van. A tekercsek illetve a lemezeit vasmag mesterséges hűtéssel van ellátva. A találmány szerinti elektromágneses fémolva­dékszivattyúval ellátott öntőberendezés kivitelez­hető úgy is, hogy a szivattyú nyomócsövének a szivattyúból kilépő része körül villamos fűtőtest helyezkedik el. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom