168801. lajstromszámú szabadalom • Vetítő ernyő
í 168801 6 4 esetén, áthaladna az ernyőn. A találmány szerinti ernyőre meghatározott szögben vetített fény a nézőtér felé olyan szögtartományok sokaságában verődik vissza, mely a 14 és 15 oldalak görbültségének mértékével szabályozható azért, hogy egy nagyobb, nemcsak az ernyő előtt közvetlenül levő nézőteret lehessen biztosítani. Bár ez a görbület növeli azt a szögtartományt, melyből a fény visszaverődik, de a kijelző rendszerekhez szükséges nézőterek keskeny volta megfelelő kompromisszumot biztosít a gyakorlat számára. A 10 vetítőből a 11 ernyőre eső olyan fénysugár, amely a 14 vagy 15 oldalakat az oldalaknak az ernyővel való metszésvonalához közel éri el, az oldalra közelítőleg 45°-ban fog beesni. Ilyen fénysugár teljes visszaverődés után átlép a szemközti oldalra és a beeső sugárral párhuzamosan verődik vissza a vetítő felé. Itt meg kell említenünk, hogy a vetített kép keskeny szeletei tulajdonképpen megfordulnak (a jobb- és baloldaluk felcserélődik), amikor a fénysugarak a prizma-szerű 13 barázdákon áthaladnak. Ha most a fénysugár beesési pontjának helye változik valamely 13 barázda 14 vagy 15 oldala mentén, akkor a fénysugár beesési szöge a 11 ernyő hátsó oldalán is változni fog, mivel a beeső fénysugarak egymással párhuzamosak. A beesési pontnak a 13 barázda oldalán az él felé történő elmozdulása során a fénysugár 45°-nál egyre kisebb dőlésű felülettel találkozik, és ennek megfelelően az irány melybe a fénysugár a nézők felé visszaverődik szintén változik. Azt is figyelembe kell venni, hogy minden fénysugár kétszer verődik vissza (egyszer a 14, egyszer pedig a 15 oldalon), ás mindegyik visszaverődés után a fénysugárnak a 45 fokos dőléstől való szögeltérése kétszereződik. Ennek megfelelően a kihasználható nézőtér szögtartománya egy, az ernyőre merőleges középvonal mindkét oldalán egyenlő 45° és azon szög közötti különbség négyszeresével, melyet az egyes oldalak az élvonalban az ernyő síkjával bezárnak. így például, ha a 13 barázdák 14 és 15 oldalait 6 fokos görbülettel alakítjuk ki, akkor az ernyőre merőleges középvonal mindkét oldalán 24 fokos (vagyis összesen 48 fokos) szétterítést kapunk. Ehhez még hozzá kell számítanunk, hogy a fénytörés miatt is további szétterülés lép fel, amikor a fénysugarak visszafelé kilépnek all ernyő első felületén, azaz egy kevés görbület a hátsó oldalon a vetített fény lényeges mértékű szétterülését eredményezi. Ezzel szemben, ha a 14 és 15 oldalak sík felületűek lennének, akkor sem a görbült felületek által okozott szétterülés sem fénytörés nem lépne fel, mivel a 11 ernyő első felületén merőlegesen belépő fénysugarak a visszaverődés után onnan szintén merőlegesen és zavartalanul lépnének ki. Ennél a pontnál lényeges megértenünk, hogy az említett görbe oldalaknak a barázdák tövében legalább 45 fokos vagy még meredekebb dőléssel kell kezdődniök, mert ha nem lenne legalább 45°-os szög a fény nem verődnék vissza a nézőtér felé. A 45 fokos szög a teljes visszaverődés kezdő pontját jelzi. Egy 45 foknál nagyobb dőlésű felület viszont a jelen körülmények között egyáltalán nem verne vissza, mert a 14 ill. 15 oldalak valamelyike vagy teljesen átengedi a fényt, vagy nem megfelelő irányba veri vissza. Ennek ellenére még mindig célszerűbb hagyni, hogy a fény egy része veszendőbe menjen, mint olyan megoldást választani, 5 amelynek következtében a nézőtér közepén holttér" alakul ki. A találmány szerinti vetítő ernyő javasolt kiviteli alakjánál az ernyőt alkotó anyag kritikus szöge annyival kevesebb a 45 foknál, ahány fokos a 14 ill. 15 oldalak kívánt görbülete. 10 így például 6 fokos görbüleíet véve alapul, az ernyőt 39 í'okos kritikus szöggel rendelkező anyagból kell készítenünk, ilyenkor a 14 és 15 oldalakat kezdetben 45 fokosnál valamivel meredekebbre alakítjuk annak érdekében, hogy a visszavert fény-15 sugárnyaláb a nézőtér közepét is befedje, majd az élek felé haladva a meredekségét folyamatosan 39 fokosra csökkentjük. Végeredményben az ilyen kivitelű vetítő ernyő a rávetített fény teljes mennyiségét a nézőtér kívánt részére veri vissza, ugyan-20 akkor viszont minimálisra csökkenti azt a teljes szögtartományt, amelyből a környező háttérből beeső fények visszaverődhetnek. Több olyan anyag létezik, amelynek a levegőre vonatkoztatott kritikus belső visszaverődési szöge 25 közelítőleg 39 fokos. Például a polisztirol kritikus szöge ilyen körülmények között 38, 93 fok, a poli (N—2 fenetil) metakrilát kritikus szöge 39, 01 fok, és a poli (O-butil) metakrilát kritikus szöge pedig 39, 54 fok. Az alábbi táblázatban további olyan 30 anyagok vannak 20—25 C°-os levegőre vonatkoztatott kritikus szogértékükkel felsorolva, amelyek alkalmasak a 11 ernyő készítésére. 35 Anyag Kritikus szög polimetilakrilát ' 42,53 polietilakrilát 42,92 polibutilakrilát 43,01 polietoxietilakrilát 42,83 poli (2 metoxietil) akrilát 43,12 poli (2 bróm-szekunderbutil) akrilát 40,43 poli (2 brómfenil) akrilát 38,34 poli (2 klórmetil) akrilát 41,23 poliakrilnitnl 41,47 polimetilmetakrilát 42,16 polietilmetakrilát 42,33 polibutilmetakrilát 42,4 poli(t-butil) metakrilát 43,09 policiklohexilmetakrilát 41,59 poli(2-hidroxietil) metakrilát 41,41 poli(2-fenoxietil)metakrilát 39,96 polifenilmet akrilát 34,82 poli(0-klor)sztirol 38,4 poli(2,6 diklor)sztirol 37,99 poli(0-metoxi)sztirol 38,87 poliacetal 41,47 poli(n-benzil)metakrilamid 38,78 poli(N-butil)metakrilamid 41,36 polivinilklorid 40,53 polivinilfluorid 38,68 polivin ilidénklorid 38,68 polivinilacetát 42,97 3
