168801. lajstromszámú szabadalom • Vetítő ernyő

3 168801 4 prizma egyik vagy másik oldalára 45 foknál kisebb szög alatt esik be az illető oldal beesési merőlegeséhez képest, tehát inkább áthalad rajta, mint visszaverődik. A Cawley rendszerű ernyő kereskedelmileg nem 5 terjedt el, miután az összes visszavert fényt csak egyetlen irányba gyűjti, tehát a nézőközönségnek közvetlenül az ernyővel szemben kell elhelyezkednie. Ha az ernyőt a belső vetítő fényhez képest egy kis szöggel, például 1 fokkal elfordítjuk, akkor 10 a nézők felé visszavert kép majdnem teljesen elhalványul, mert a vetítőgépből a vetítőernyőre beeső fény nagy része inkább áthalad az ernyőn, mint visszaverődik. Továbbá, ha a nézők nem ülnek pontos szöghelyzetben az ernyőhöz képest, 15 akkor is igen keveset látnak, mivel a Cawley-ernyő a fényt a beeső sugarakkal párhuzamosan veri vissza, vagyis nincs szétterítő hatása a fényvisszaverődésre. A találmány szerinti elölről történő vetítéshez 20 használt ernyőre jellemző, hogy az olyan fényt átbocsátó anyagból készült lemez, amelynek előre meghatározott kritikus belső visszaverődési szöge 45°-nál kisebb, a lemeznek első és hátsó felülete van, a lemez hátsó oldalát párhuzamos barázdák 25 sokasága borítja, mindegyik barázdát görbült felületek határolják, amelyek egy élben találkoznak, a görbült felületek a barázdák tövében legalább 45 fokos vagy még nagyobb dőléssel kezdődnek, a görbült felületek érintővonala és a lemez síkja 30 közti hajlásszög az él felé haladva folytonosan csökken, továbbá az említett oldalak érintővonala és a lemez közötti hajlásszög még az élvonalon is nagyobb vagy egyenlő az említett kritikus belső visszaverődési szögnél, de a 45 fokot nem éri el. 35 Ilyen vetítő ernyő használata azt eredményezi, hogy a vetítőgépből kibocsátott rendelkezésre álló fényenergia egy megkívánt nézőtérrészre koncentrálódik és egyúttal a környezeti fény zavaró hatása minimálisra csökken. 40 A tökéletesebb megértés kedvéért a találmányt a továbbiakban a kísérő ábrákra történő hivatkozásokkal írjuk le. 1. ábra a találmány szernti ernyőt alkalmazó 45 elölről vetítő vetítőrendszer távlati nézete. 2. ábra az 1. ábrán bemutatott ernyő egy metszetének távlati nézete. 3. ábra az 1. ábrán bemutatott ernyő hátsó távlati nézete. 50 Az 1. ábrán egy elölről történő vetítéshez használt vetítő rendszert láthatunk, amely egy, a jelen találmány szerinti vetítő ernyőt alkalmaz. Egy 10 vetítőgép egy 11 ernyőtől meghatározott távolságra 55 van felszerelve. A 11 ernyő egy olyan gömbfelület-darabot képez, amelynek görbületi sugara egyenlő a 11 ernyő és a 10 vetítőgép közötti távolsággal. Magától értetődő, hogy ha a 10 vetítőgép és a 11 ernyő közötti távolság nagyobb, akkor 60 a 11 ernyő pontos görbülete kevésbé lényeges, elegendően nagy vetítési távolság esetén a 11 ernyőt lényegében sík felületűre készíthetjük. Ali ernyő görbült felülete azért indokolt, mert így lehet csak biztosítani, hogy a 10 vetítőgép által 65 kibocsátott all ernyőre belső fénysugarak a 11 ernyő egy 12 első felületét minden ponton merőlegesen érjék el. Az ernyő teljes terjedelmében azonos felépítésű, tehát a 2. és a 3. ábrákon bemutatott metszetek kielégítően jellemzik a 11 ernyőt. A 11 ernyő olyan átlátszó anyagból van készítve, amelynek kritikus belső visszaverődési szöge 45 fokosnál kisebb. A kritikus belső visszaverődés szöge úgy van definiálva, mint az a legkisebb szög, mely alatt a fénynek egy anyagban az anyag felületére belülről be kell esnie egy második előremeghatározott anyagba történő olyan átlépéskor, amikor a fény inkább teljesen visszaverődik, mint behatol a második közegbe. Az említett kritikus beesési szöget, a fénysugár és a beesési pontban a felületre emelt merőleges között mérjük. A belső visszaverődés kritikus szöge a teljes visszaverődés határa oly képpen, hogy bármely beeső fény, melynek beesési szöge nagyobb mint a kritikus szög, teljesen visszaverődik. Amint a 2. és 3. ábrákon látható, a 11 ernyő hátsó oldalát prizma-szerű elemeket képező 13 barázdák sokasága borítja. A 13 barázdák párhuzamosak egymással, és a 14 és 15 oldalaik görbültek. A 14 és 15 oldalak mindegyike páronként egy-egy élben találkozik, amely élek a 3. ábrán egyenes vonalaknak látszanak. A 14 ill. 15 oldalaknak a 11 ernyő síkjával bezárt szöge a metszéspontokban 45 fokos vagy még nagyobb. Az említett sík felől a 14. ill. 15 oldalak mentén az élek felé haladva azonban az oldalaknak a síkhoz viszonyított dőlési szöge állandóan csökken. Az éleknél a 14 és/vagy 15 oldalaknak ezen szöge már kisebb mint 45 fok, de még mindig nagyobb, vagy legalábbis ugyanakkora, mint a 11 ernyőt alkotó anyag kritikus belső visszaverődési szöge. A 14 és 15 oldalak görbültsége a találmány szerinti ernyő egyik lényeges jellemzője. Tekintet nélkül további megfontolásokra a 14 és 15 oldalaknak ez a görbülete teszi lehetővé, hogy a 10 vetítőgép és a 11 ernyő állványának egymáshoz viszonyított szöghelyzetét valamivel kötetlenebbül lehet megválasztani. Mint már említettük, ha a vetítőgép és az ernyő előre meghatározott szöghelyzetét 1 fokos vagy még szűkebb tűréssel kellene betartani, akkor a 10 vetítő vagy 11 ernyő legcsekélyebb elmozdulása lényegesen csökkentené a rendszer működőképességét, tehát kereskedelmi forgalmától el kellene tekinteni. Ha azonban a 14 és 15 oldalakat enyhe (pl. 6-10 fokos) görbülettel látjuk el, akkor az említett szöghelyzetre vonatkozóan lényegesen nagyobb tűrést kapunk anélkül, hogy számottevően megnövelnénk azt a térszöget, amelyből a zavaró környezeti fények visszaverődnek a nézők felé. A 14 és 15 oldalak görbületéből származó további előnyök miatt a találmány szerinti 11 ernyő kereskedelmileg keresett árúvá válik. Az oldalak görbült volta miatt azt az irányt, amelyben a 11 ernyőre eső fény a nézők felé visszaverődik, a 14 vagy 15 oldalak azon része határozza meg, amelyre beesik. Ha a 14 és 15 oldalak egyenesek lennének, akkor a teljes beeső fénymennyiség vagy a vetítőgép felé verődne vissza, vagy pedig, helytelen beesési szög 2