168783. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges dohánypótló anyag, valamint eljárás előállítására
5 168783 6 /. táblázat szádad R X Y negatív vegyérték Z citrát 1 2 3 3/2 citrát 1 2 6 3 citrát 1 3 6 3 citrát 2 3 6 3 tartarát 1 1 1 1/2 tartarát 1 2 3 3/2 tartarát 1 3 3 3/2 tartarát 2 3 4 2 oxalát 1 2 1 1/2 oxalát 1 3 3 3/2 oxalát 1 4 4 2 glikolát 1 2 1 1/2 glikolát 1 3 3 3/2 galaktarát 1 1 1 1/2 galaktarát 1 1 2 1 galaktarát 1 2 3 3/2 galaktarát 1 3 3 3/2" Kelátképzőként különösen előnyösnek bizonyult a borkősav, a citromsav és a galaktársav (nyál kasav). A felsorolt kelátok közül különösen előnyösnek bizonyult a magnézium-vas(III)-tartarát, a magnézium-vas(Ill)-citrát, a magnézium-alumínium-tartarát, a magnézium-alumínium-citrát, a mangán-vas(III)-galaktarát és a mangán-vas(III)-citrát. A találmány szerinti dohánypótló anyagok gyártásánál használt kelátok ismert módon vizes közegben állíthatók elő, például az érintett kelátképző karbonsav vas(III)- vagy alumíniumsója és kalcium-, magnéziumvagy mangánsók reagáltatása útján, amikoris az utóbbiak lehetnek hidroxidok, karbonátok vagy a megfelelő kelátképző karbonsavval alkotott sók {(lásd az 514 504 számú német szabadalmi leírást; Hanus és Quadrat: Z. Anorg. Chem. 63, 314 (1909) és Franke, W.: Liebig Ann. Chem. 486, 248 (1931)]. A találmány szerinti dohánypótló anyagok gyártásánál használt cellulózbázisú éghető anyag lehet például a dohány, a dohányfeldolgozás melléktermékei, így például a dohány szára, levélerei vagy törmelékjei, továbbá feltárt, cellulóztartalmú növényi eredetű anyagok, így a széna, a szalma, a csillagfürt, páfrányok, valamint a cellulóz, a cellulózszármazékok, és ezek keverékei. Cellulózszármazékokként például a karboximetil-cellulóz, a hidroxietil-cellulóz vagy a metil-cellulóz. Éghető anyagokként használhatók továbbá a cellulóz hőbontása útján kapott polimerhomotóg alacsonyabb molekulasúlyú cellulóz-származékok, különösen bázikus vagy savas oxidáció útján kapott cellulóz-származékok. Különösen előnyös a dohányból, valamint dohányhulladékokból vagy cellulózból, illetve cellulózszerű anyagokból előállított papírszerű szalagok használata. A találmány szerinti dohánypótló anyagok általában a használt éghető anyag összsúlyára vonatkoztatva mintegy 0,5—70 súly% kelátot tartalmaznak. Előnyösnek bizonyult, ha a kelát mennyiségét a felhasznált éghető anyag cellulóztartalmára vonatkoztatva határoztuk meg. Például ha az éghető anyag cellulóztartalma mintegy 10 súly/o, akkor az éghető anyag összsúlyára vonatkoztatva előnyösen mintegy 1—15 súly%, különösen előnyösen 5—10 súly% kelátot használunk. Ha az éghető anyag több mint 70 súly% cellulózt tartalmaz, akkor az éghető anyag összsúlyára vonatkoztatva elő-5 nyösen mintegy 10—70 súly%, különösen előnyösen 25—50 súly% kelátot használunk. A találmány szerinti dohánypótló anyagok egy előnyös kiviteli alakjuk értelmében töltőanyagot tartalmaznak. Töltőanyagok alatt a dohányzás körülményei 10 között az íz szempontjából közömbös hatású ásványi anyagokat, szervetlen sókat és oxidokat, így például kovaföldet, szilikátokat, csillámokat, timföldet, dolomitot, megnezitet és krétát, illetve az alumínium, a vas, a magnézium és a kalcium karbonátjait, foszfátjait 15 és oxidjait értjük. Továbbá használhatók olyan inert töltőanyagok, melyek a dohányzás körülményei kőzött vizet adnak le. A víz lehasadása történhet egyrészt a töltőanyag magas kristályvíztartalma következtében, vagy kémiai lehasadása útján, például a fémhidroxidok 20 esetén. Töltőanyagként különösen előnyösnek bizonyultak az alumínium és a vas hidroxidjai és oxidhidrátjai, továbbá természetes eredetű szilikátok, így a vermikulit és a kaolin, valamint szilikátok oldatából kicsapott kovasav, kovasav-gél, kovasav-szól, alkáli-25 földfém-szilikátok, melyek közül a legelőnyösebben az alumínium oxidhidrátjai és/vagy a kovasav használhatók. A töltőanyagokat célszerűen a dohánypótló anyagok összsúlyára vonatkoztatva általában mintegy 1—70 súly%, előnyösen mintegy 15—50 súly% nieny-30 nyiségben használjuk. Különösen előnyösnek bizonyult, ha a töltőanyagot 9: 1—1: 9 súlyarányban használjuk az alkalmazott keláthoz viszonyítva. A találmány szerinti dohánypótló anyagok egy előnyös kiviteli alakjuk értelmében a dohányzás körülmé-35 nyei között ammóniát leadó vegyületet tartalmaznak. A dohányzás körülményei között ammóniát leadó vegyületként használhatók különösen szervetlen savak és szerves karbonsavak ammóniumsói, valamint aminosavak sói és savamidok. Ezek közül a vegyületek közül 40 különösen előnyösnek bizonyultak a szervetlen savak, így például a szénsav, a salétromsav és a foszforsav savanyú és semleges ammóniumsói, különösen a foszforsav ammóniumsói. Jó eredményekhez vezet olyan szerves karbonsavak 45 savanyú és semleges ammóniumsóinak használata, amelyekben a szénatom és az oxigénatom aránya 2: 1 és 1:2 között, előnyösen 1:1 és 1; 2 között van. így használhatók monokarbonsavak, például a hangyasav és az ecetsav ammóniumsói, dikarbonsavak, például az oxál-S0 sav, maionsav és a borostyánkősav ammóniumsói, faidroximono-, hidroxidi- és hidroxitrikarbonsavak, például a glikolsav, a tejsav, a ß-hklroxi-propionsav, glicerinsav, az almasav, a borkősav és a citromsav ammóniumsói, valamint pentózból és hexózból leszármaztatható 55 mono- és dikarbonsavak, például a glükuronsav, a galaktűronsav, a mannuronsav, a cukorsav és az izomer nyálkasavak ammóniumsói. Ezek közül előnyös az ammónium-tartarát és az ammónium-citrát használata. Különösen előnyösen használhatók ammóniát leadó 60 vegyületekként a kelátoknak megfelelő ammóniumsók (amikoris az I általános képletben K ammónium-iont jelent). Ezek közül az alábbi ammónium-kelát-vegyületek bizonyultak előnyösnek: ammónium-vas(III)-glikolát, ammónium-vas(III)-oxalát, ammönium-vas-65 (Ill)-citrát, ammónium-vas(III)-tartarát, ammónium-3