168781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás androsztánvázas szteroidok előállítására

3 168781 4 Korábban megállapítottuk, hogy a Mycobacterium phlei (MNG 29) törzs a természetes szterineket előnyös termeléssel l,4-androsztadién-3,17-dionná alakítja át fémkomplex-képzők jelenlétében (Wix Gy., Büki K., Tömörkény E. és Ambrus G.: Steroids 11, 401 (1968); Ambrus G., Tömörkény E. és Büki K.: Experientia 24, 432 (1968)]. A törzs szteroidátalakító képességének további vizsgálata során azt a felismerést tettük, hogy ez a mikroorganizmus nemcsak a természetes szterinek oldalláncát képes lebontani, hanem a természetes szte­rinek rövidszénláncú alifás alkoholokkal képzett éterei­nek oldalláncát is. Megvizsgáltuk a koleszterin metil-, etil-, n-propil-, i-propil-, n-butil-, hexadecil-, ciklopentil-, ciklohexil- és 2-hidroxi-etil-éterének átalakíthatóságát és meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a koleszterin metil-, etil-, n-propil- és i-propil-étere a megfelelő de­hidroepiandroszteron-éterré alakult át, míg a többi vizsgált koleszterin-éter oldallánca nem, vagy csak na­gyon kis mértékben bomlott le. Hasonló megfigyeléseket tettünk egyéb szterinek kü­lönböző étereinek átalakításakor is. A dehidroepiandroszteron-alkil-éterek közvetlenül nem használhatók szteroidhormonok szintézisének ki­indulási anyagául. Az alkil-éter védőcsoport eltávolí­tására irányuló kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy perklórsav jelenlétében, ecetsavanhidrides közegben a dehidroepiandroszteron alkil-éterei előnyös termelés­sel dehidroepiandroszteron-3-acetáttá alakulnak át, melyből ismert módon hidrolízissel dehidroepiandro­szteron nyerhető. A fentiek alapján a találmány tárgya eljárás az I ál­talános képletü vegyületek előállítására —• ahol X jelentése hidrogénatom vagy acetil-csoport vagy 1—-3 szénatomszámú egyenes vagy elágazó szénláncú alkil­-csoport. Az eljárás abban áll, hogy a) olyan I általános képletü vegyületek előállítása esetén, ahol X jelentése 1—3 szénatomszámú alkil­-csoport, a kiindulási vegyületként használt II általános képletü szterin-vegyületet — ahol Rí 1—3 szénatom­számú alkil-csoportot, R2 hidrogénatomot, 1—-2 szén­atomszámú alkil-csoportot, a—b pedig egyes vagy ket­tős kötést jelent — aerob körülmények között Myco­bacterium phlei (MNG 29) törzzsel fermentáljuk, vagy b) olyan I általános képletü vegyületek előállítása esetén, ahol X jelentése acetil-csoport, a kiindulási vegyületként használt II általános képletü szterin-vegyü­letet — ahol Rt 1—3 szénatomszámú alkil-csoportot, R2 hidrogénatomot, 1—2 szénatomszámú alkil-cso­portot, a—b pedig egyes vagy kettős kötést jelent — aerob körülmények között Mycobacterium phlei (MNG 29) törzzsel fermentáljuk, majd a kapott ter­méket perklórsav jelenlétében ecetsavanhidriddel ke­zeljük, vagy c) olyan I általános képletü vegyületek előállítása esetén, ahol X jelentése hidrogénatom, a kiindulási vegyületként használt II általános képletü szterin-vegyü­letet — ahol Rt 1—3 szénatomszámú alkil-csoportot, R 2 hidrogénatomot, 1—2 szénatomszámú alkil-csoportot, a—b pedig egyes vagy kettős kötést jelent — aerob körülmények között Mycobacterium phlei (MNG 29) törzzsel fermentáljuk, majd a kapott terméket perklór­sav jelenlétében ecetsavanhidriddel kezeljük, és az így kapott vegyületet hidrolizáló ágenssel hidrolizáljuk. A mikrobiológiai átalakításhoz használt Mycobac­terium phlei (MNG 29) törzset agart, növényi eredetű fehérjét, pl. burgonyakivonatot és szénforrásként vala­milyen szénhidrátot, pl. glükózt tartalmazó szilárd 5 táptalajon tenyészthetjük. A mikroorganizmus 4—20 napig 20—40 C°-on végzett inkubálása után a kinőtt tenyészet 4—6 hétig használható oltóanyagként. A mik­roorganizmus tömegtenyésztését aerob süllyesztett kul­túrában rázott lombikban vagy fermentorban 30—45 C° 10 hőmérsékleten végezhetjük. A levegőztetés és keverés mértékét széles határok között lehet változtatni. A fel­használt táptalajban nitrogén-forrásként előnyösen ku­koricalekvárt alkalmazhatunk (1—5%). Más nitrogén­források is alkalmasak a növesztésre, mint pl. glu-15 taminsav, aszparagin vagy természetes anyagok nitro­géndús kivonatai, mint pl. élesztőkivonat, pepton, ka­zein-hidrolizátum, felfőzött szójaliszt leve stb. A tápta­lajba szénforrásként előnyösen használhatunk glicerint (0,5—-2,5%), de magas biokémiai aktivitású tenyészete-20 ket nyerhetünk egyéb könnyen metabolizálható szén­hidrátok, pl. glükóz, fruktóz és mannit alkalmazásával is. A 121 C°-on gőzzel sterilezett folyékony táptalajt a szilárd táptalajról lemosott Mycobacterium phlei 25 (MNG 29) törzs sejtjeinek szuszpenziójával oltjuk. Az 1 liternél nagyobb térfogatú táptalajokat a beoltandó táptalaj-térfogat 1—10%-ának megfelelő mennyiségű süllyesztett kultúrával célszerű inokulálni. A tenyészet növekedését a fermentléből kiülepíthető 30 sejt-szárazanyag tartalom meghatározásával követjük. 20—40 órán át 37 C°-on végzett növesztés után a tenyészet szárazanyagtartalma 0,3—0,7%, és a sejtek elérik maximális biokémiai aktivitásukat. Ezután a sej­teket elválasztjuk a növesztő táptalajtól és desztillált 35 vízben vagy híg konyhasó-oldatban vagy pufferben (pH 6—8) szuszpendáljuk. Az így nyert sejtszuszpenzió­hoz adagoljuk az átalakítandó szterin-alkil-étert vízzel elegyedő szerves oldószerben, célszerűen acetonban oldva. 40 A szterin-alkil-éterek átalakítását aerob körülmények között a növesztés hőmérsékletén, célszerűen 37 C°-on, intenzív keverés mellett 2—3 napig végezzük. A szterin­-alkil-éterek dehidroepiandroszteron-alkil-éterekké való átalakulását a fermentációs folyadék 1,2-diklóretános 45 extraktumának vékonyréteg-kromatográfiás analízisé­vel követjük nyomon. Az átalakulás befejeződése után a fermentációs folya­dékot vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel, előnyösen 1,2-diklóretánnal extraháljuk. Az extrakcióval kinyert 50 dehidroepiandroszteron-alkil-éter tisztítására oszlop­kromatográfiás és vékonyréteg-kromatográfiás eljárások egyaránt alkalmazhatók. Vizsgálataink szerint a mikrobiológiai oldallánc­lebontás eredményeként kapott dehidroepiandroszteron-55 -3-alkil-éterek perklórsav jelenlétében savanhidridekkel reagáltatva dehidroepiandroszteron-3-észterekké ala­kíthatók át. A vizsgált savanhidridek közül az ecetsav­anhidrid alkalmazása bizonyult a legelőnyösebbnek. A dehidroepiandroszteron észterei és a belőlük hidro-60 lízissel előállítható dehidroepiandroszteron számos szin­tetikus eljárás alapanyagai. A dehidroepiandroszteron­-észterek hidrolízisét ismert módon, pl. alkáli-hidroxid­dal végezzük. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi 65 kiviteli példákat adjuk meg: 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom