168763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-fenil-m-dioxan- 5-metilamin származékok előállítására
9 168763 10 forráspontot. Az adagolás befejeződése után 2 órán át visszacsepegő hűtő alatt forraljuk a reakcióelegyet, majd lehűtjük és keverés közben jégből, vízből és telített vizes nátriumhidrogénkarbonát oldatból készült szuszpenzióhoz öntjük. Az így kapott oldatot éterrel extraháljuk, az éteres extraktumot vízzel mossuk, magnéziumszulfáttal vízmentesítjük és csökkentett nyomáson desztilláljuk. A desztillációs maradékként kapott olajos terméket desztilláljuk, a 115—120 C° hőmérsékleten (0,5 Hgmm) desztillálódó frakciót összegyűjtjük. így 40 g 5-benzoil-m-dioxánt kapunk. Az előállított vegyület szerkezetét mágneses magrezonancia spektrumával bizonyítjuk. b) Az N,N-dimetiI-a-fenil-m-dioxán-5-metiIamin-hidrogénklorid előállítása 50 ml benzolhoz 2,75 ml (4,75 g, 0,025 mól) titántetrakloridot adunk, majd cseppenként, nitrogénatmoszféra alatt, keverés közben 9,5 g, 200 ml jégfürdőben lehűtött benzolban oldott (0,05 mól) 5-benzoil-m-dioxánhoz és 20 ml vízmentes dimetilaminhoz adjuk. Szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni a reakcióelegyet, majd 5 órán át visszacsepegő hűtő alatt forraljuk. Ezután lehűtjük a reakcióelegyet, szűrjük, a szűrletet csökkentett nyomáson desztilláljuk. A desztillációs maradékként kapott olajos terméket 200 ml etanolban oldjuk és 0,5 g, 5% palládiumot tartalmazó szénpor jelenlétében, 3,5 atmoszféra nyomású hidrogéngázzal hidrogénezzük. Szűréssel eltávolítjuk a katalizátort, a szűrletet csökkentett nyomáson desztilláljuk. A desztillációs maradékként kapott olajos terméket éterben oldjuk, az éteres fázist híg vizes hidrogénklorid oldattal extraháljuk és vízzel mossuk. A vizes mosófolyadékot és a savas extraktumot egyesítjük, pH-ját ammóniumhidroxiddal lúgosra állítjuk be, majd éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot elkülönítjük, vízzel mossuk és magnéziumszulfáttal vízmentesítjük, majd csökkentett nyomáson desztilláljuk. Desztillációs maradékként 6 g súlyú olajos terméket kapunk. Ezt éterben oldjuk, az oldaton gázhalmazállapotú hidrogénkloridot buborékoltatunk át. A kivált sót összegyűjtjük és metanol és etilacetát elegyéből kikristályosítjuk, amikor 3,0 g, 172 C° hőmérsékleten olvadó N,N-dimetiI-«-feniI-m-dioxán-5-metiIamin-hidrogénkloridot kapunk. Elemanalízis C13 H 19 N0 2 .HCI-ra Számított: C: 60,58; H: 7,82; N: 5,43%; Mért: C: 60,83; H: 7,90; N: 5,58%. 2. példa A dl-N,N-dimetil-«-fenil-m-dioxán-5-metilamin öszszetevőinek elválasztása a) A dibenzoil-1-borkősavas só előállítása 4 liter etilacetátban 1106,5 g (5,0 mól) dl-N,N-dimetiI-a-feniI-m-dioxán-5-metiIamint oldunk. Az oldathoz melegen 940,8 g (2,5 mól), 4 liter meleg etilacetátból oldott dibenzoil-l-borkősav-monohidrátot adunk. Az adagolást követően azonnal olajos csapadék kezdődik. 300 ml metanolt adunk az elegyhez, az olajos termék kristályosodását gőzfürdőben való melegítéssel segítjük elő. Egy éjszakán át állni hagyjuk a szuszpenziót, mialatt a kristályosodás teljessé válik. Összegyűjtjük a kivált sót és 5 liter etilacetátból, az oldódást elősegítő kevés metanol jelenlétében kikristályosítjuk. Összegyűjtjük a terméket és újra megismételjük a kristályosítást, amikor 548 g l-N,N-dimetil-a-fenil-m-dioxán-5-metilamin-dibenzoil-l-borkősavas sót kapunk; olvadáspont: 5 132—133 C°; [ocfö C° = + 61,40° (konc.: 1, etanolban). b) Az I-N,N-dimetiI-a-fenil-m-dioxán-5-metiIamin-hidrogénklorid előállítása Desztillált vízben 543 g I-N,N-dimetil-«-fenil-m-dioxán-5-metilamin-dibenzoil-I-borkősavas sót szuszpen-10 dalunk és ammóniumhidroxiddal lúgosra állítjuk be a szuszpenzió pH-ját, majd éterrel extraháljuk. Az elkülönített éteres extraktumot vízzel mossuk, magnéziumszulfáttal vízmentesítjük és desztilláljuk. A desztillációs maradékként kapott 210 g súlyú szilárd halmazállapotú 15 terméket éterben oldjuk, az oldaton gázhalmazállapotú hidrogénkloridot vezetünk át. A keletkezett sót összegyűjtjük és metanol és etilacetát elegyéből kikristályosítjuk, amikor 156 g l-N,N-dimetil-ac-feniI-m-dioxán-5--metilamin-hidrogénkloridot kapunk; olvadáspont 202— 20 203 C°; [<z]%5 C°=-92,6° (konc: 51,825 mg/5 ml, vízben). Elemanalízis C13 H 19 N0 2 .HCl-ra Számított: C: 60,58; H: 7,82; N: 5,43 Cl: 13,75%; 25 Mért: C: 60,83; H: 7,58; N: 5,51; Cl: 13,67%. 3. példa 30 Az N,N,4-trimetil-«-feniI-m-dioxán-5-metiIamin-hidrogénklorid előállítása a) Az 5-benzoiI-4-metil-m-dioxán előállítása 35 300 ml kloroformhoz 30 g (0,2 mól) fenil-propenilketont és 18 g (0,20 mól) szek-trioxánt adunk, majd visszacsepegő hűtő alatt forraljuk a reakcióelegyet. 20 ml éteres bórtrifiuoridot adunk hozzá, amikor azonnal egy exoterm reakció következik be. A melegítést a reakció 40 lezajlásáig szüneteltetjük. Ezután további 15 percen át folytatjuk a visszacsepegő hűtő alatti forralást. Jégből és telített vizes nátriumhidrogénkarbonátból álló szuszpenzióhoz öntjük az elegyet, a kapott oldatot éterrel extraháljuk, vízzel mossuk, majd magnéziumszulfáttal 45 vízmentesítjük az éteres extraktumot és desztilláljuk. A desztillációs maradékként kapott olajos terméket desztilláljuk, a 100 C° és 110 C° közötti hőmérsékleten (0,50 Hgmm) desztillálódó frakciót összegyűjtve 16 g 5-benzoil-4-metiI-m-dioxánt kapunk. 50 b) Az N,N,4-trimetiI-«-fenil-m-dioxán-5-metiIamin-hidrogénklorid előállítása 200 ml benzolban 16 g (0,08 mól) 5-benzoiI-4-metil-m-dioxánt oldunk, az oldathoz 40 ml vízmentes dimetilamint adunk, majd jégfürdőben lehűtjük az oldatot és 55 keverés közben 7,6 g (0,04 mól), 50 ml benzolban oldott titántetrakloridot adunk hozzá. 1 órán át 0 C° hőmérsékleten keverjük a reakcióelegyet, majd egy éjszakán át állni hagyjuk, miközben szobahőmérsékletre melegszik fel. Ezután etanolt adunk hozzá és a titándioxid eltávo-60 lítására szűrjük. A szűrletet desztilláljuk, a desztillációs maradékként kapott olajos terméket 100 ml etanolban oldjuk, az oldatot 0,5 g, 5% palládiumot, mint katalizátort tartalmazó szénpor jelenlétében 4,0 atmoszféra nyomású hidrogénnel hidrogénezzük. Szűréssel elkülö-65 nítjük a katalizátort, a szűrletet desztilláljuk. A desztil-5
