168743. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-fenoxi-ecetsav-származékok előállítására
3 168743 4 Előnyösen úgy járunk el, hogy a) egy IV általános képletű fenolt, ahol R a fent megadott jelentésű, vagy sóját egy V általános képletű vegyülettel vagy sójával reagáltatjuk, ahol Xx halogénatomot jelent, és Rx és XQ a fent megadott. Halogénatom például egy klór- vagy mindenekelőtt brómatom. A fenolt előnyösen só formájában, különösen fémsó, elsősorban alkálifémsó, például nátriumvagy káliumsó formájában alkalmazhatjuk. Az eljárás egyik előnyös kiviteli alakja például, ha a megfelelő a-brómésztert a megfelelő fenolnátrium sóval reagáltatjuk. A reakciót a szokásos módon folytatjuk le, célszerűen inert oldószerben, előnyösen vízmentes körülmények között és/vagy magasabb hőmérsékleten és/vagy erős bázis jelenlétében, például alkanolát, elsősorban alkáli-alkanolát, mint nátrium- vagy káliumalkanolát, például nátriumetanolát vagy metanolát jelenlétében. Az új vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy b) egy VI általános képletű vegyes szénsavésztert — ahol R, Rx és X 0 a fent megadott — hevítünk. Az új vegyületek további előállítási módja, hogy c) egy VII általános képletű vegyületet, ahol R, és Rx a fentiekben megadott jelentésű és X2 egy funkcionálisan átalakított karboxilcsoport — kivéve az észterezett vagy amidált karboxilcsoportot — mint amilyen előnyösen a savhalogenidcsoport, például savkloridcsoport, továbbá a ciáncsoport, hidrolizálunk, alkoholizálunk vagy aminolizálunk. A ciáncsoportból kiinduló, valamint az amidált karboxilcsoport szabad karboxilcsoporttá való hidrolízise az ismert módon, például erős bázis, mint alkálihidroxid, például nátrium- vagy káliumhidroxid, valamint erős ásványi sav, például sósav vagy kénsav jelenlétében folytatható le. Az észterezett karboxilcsoporttá történő alkoholízis a szokásos módon, például a megfelelő alkohol reakciójával, célszerűen savas vagy bázikus szer jelenlétében folytatható le. Cián-vegyületből kiindulva a reakció például ásványi sav, mint kénsav jelenlétében és előnyösen ammóniumklorid jelenlétében megy végbe. Savhalogenidből kiindulva elsősorban bázikus kondenzálószereket, erős bázisokat, például az említett bázisokat, vagy az alkálikarbonátot, mint nátrium- vagy káliumkarbonátot, vagy szerves bázist, például piridint vagy trietilamint alkalmazunk. Savanhidridből is kiindulhatunk például savas katalizátorokat, mint kénsavat használva. Aminolízishez az eljárás elsősorban savhalogenidből indul ki és a reakciót ammóniával, vagy a nitrogénatomon legalább egy hidrogénatomot tartalmazó aminnal, mint például hidrazinnal vagy hidroxilaminnal végzi. A reakció a szokásos módon megy végbe, amennyiben szükséges, savmegkötőszer, mint az előbb említett szerves vagy szervetlen bázisok jelenlétében. Az új vegyületek oly módon is előállíthatók, hogy d) egy VIII általános képletű vegyületet — melyben R, X0 és R 1 a fent megadott és Y' karboxilcsoportot jelent — dekarboxilezünk. A dekarboxilezést a szokásos módon, például melegítéssel, adott esetben inert oldószerekben, például difeniléterben vagy piridinben végezzük. Az új vegyületek úgy is előállíthatók, hogy e) egy IX általános képletű vegyületet vagy annak «-fémsóját — ahol R és X„ a fent megadott — valamely Rx—OH általános képletű 5—12 szénatomos alkohol reakcióképes észterével reagáltatunk, ahol Rx jelentése a fent megadott. Az «-fémsót szokásos módon állítjuk elő, például erős bázis reakciójával, mint alkálifém-amid, -hidrid vagy -szénhidrogén-vegyület, mint nátriumamid, nátriumhidrid, diizopropilamin-, fenil- vagy 5 butillítium reakciójával, melyet ezután előnyösen elkülönítés nélkül a reakcióképes észterrel reagáltatunk. Reakcióképes észterek különösen az erős szervetlen vagy szerves savak észterei, előnyösen halogénhidrogénsavak, mint klór-, bróm- vagy jódhidrogénsav, kénsav, vagy 10 rövidszénláncú alkán- vagy arilszulfonsavak, mint metán-, etán-, benzol-, p-brómbenzol- vagy p-toluolszulfonsav észterei. A kapott vegyületbe, a végtermék keretében, helyettesítőket lehet bevezetni, átalakítani és lehasítani. 15 így például a kapott vegyületekben a szabad, észterezett és amidált karboxilcsoportok egymásba átalakíthatók. Az X0 észterezett karboxilcsoportok és amidált karboxilcsoportok, vagyis karbamilcsoportok a szokásos 20 módon, például hidrolízissel, előnyösen például a fent említett erős bázisok vagy erős savak jelenlétében szabad karboxilcsoportokká alakíthatók. Amennyiben szükséges, a szabad karbamilcsoportok hidrolízisénél a reakcióelegyhez oxidálószer, mint salétromossav is hozzá-25 adható. A szabad karboxilcsoportok például a szokásos módon savhalogenid- vagy savanhidridcsoporttá is átalakíthatók, például foszfor vagy kén halogenidjeinek, mint tionilklorid, foszforpentaklorid vagy foszfortribromid, 30 vagy savhalogenidek, mint klórhangyasavészterek vagy oxalilklorid reakciójával. A savanhidrid- vagy savhalogenidcsoport a szokásos módon a megfelelő alkohollal — amennyiben szükséges savmegkötőszer, mint szerves vagy szervetlen bázis jelenlétében —, valamint ammóniá-35 val vagy a megfelelő aminnal reagáltatva észterezett karboxilcsoporttá, illetőleg karbamilcsoporttá alakítható. Az említett reakciók a szokásos módon hígítószerek, kondenzálószerek és/vagy katalizátorok jelenlétében, 40 vagy ezek nélkül, alacsonyabb hőmérsékleten, szobahőmérsékleten, vagy magasabb hőmérsékleten, adott esetben zárt rendszerben és/vagy inert gázatmoszférában mennek végbe. Az eljárás körülményeitől és a kiindulási anyagtól 45 függően a sóképző végterméket adott esetben szabad formában, vagy sói formájában kapjuk, melyek a szokásos módon egymásba, vagy más sóvá alakíthatók át. így savas végterméket, vagyis olyan vegyületet kapunk, melyben szabad karboxilcsoport van, szabad vagy bá-50 zissal képzett só formájában. A kapott szabad savvegyületek a szokásos módon például a megfelelő bázikus szerekkel a bázisok sóivá, elsősorban gyógyászatilag alkalmazható bázisok sóivá, például szerves aminők vagy fémek sóivá alakíthatók. Mint fémsók elsősorban 55 alkálifémsók vagy földalkálifémsók, mint nátrium-, kálium-, magnézium- vagy kalcium- vagy alumíniumsók jönnek tekintetbe. A sókból a szabad savak a szokásos módon, például savakkal reagáltatva, felszabadíthatók. 60 Ezek és más sók az új vegyületek tisztítására is felhasználhatók, például a szabad vegyületeket sókká, majd ezeket elkülönítve ismét szabad vegyületekké alakítjuk. Az új vegyületek szabad- és só-formája között fennálló szoros összefüggés értelmében — az előbb 65 megadottak és a következők szerint — a szabad vegyü-2
