168742. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-(aminofenil) alkánkarbonsav-származékok előállítására

11 168742 12 ritte! kezelve, valamilyen sav, pl. ecetsav vagy sósav jelenlétében, mely utóbbit az olyan vegyületek előállítá­sára használjuk, melyekben R2 klóratom. Az eljárások során előnyösen olyan kiindulási anya­gokat használunk, melyen olyan, a találmány szerinti vegyületekhez vezetnek, melyeket külön is kiemeltünk. A kiindulási anyagok ismertek, vagy amennyiben újak, az önmagában ismert módszerrel előállíthatók, így a II általános képletű kiindulási anyagokat általában a b) eljárási változattal megegyezően, azaz egy AN-csoport bevitelével vagy felépítésével állíthatunk elő. Ha X1 pl. reakcióképes észterezett hidroxilcsoport, ezt halogénezéssel vagy nitrálással, majd ezt követően re­dukcióval, diazotálással és Sandmeyer reakcióval vihet­jük be. A keletkezett kiindulási anyagot ezután fémes vegyületté alakíthatjuk át, pl. egy alkáli- vagy alkáli­földfémmel, pl. lítiummal vagy magnéziummal, vagy egy rövidszénláncú cink- vagy -kadmiumvegyülettel rea­gáltatva. Az Y2 csoportként fématomot tartalmazó csoportot tartalmazó kiindulási anyagokat hasonló módon állít­hatjuk elő, pl. egy megfelelő benzilalkoholvegyület reak­cióképes észterét alkáli- vagy alkáliföldfémmel, vagy rövidszénláncú cink- vagy kadmiumvegyülettel reagál­tatva. Másrészt pl. a Friedel—Crafts-reakcióval egy­szerűen előállítható lik általános képletű vegyületeket lítiumalumíniumhidriddel vagy ha Rx hidrogénatom, szerves magnéziumhalogenidvegyülettel, melyben a szer­ves csoport valamilyen megfelelő Rx gyök, redukálhat­juk, vagy III általános képletű gyököt tartalmazó Grignard-vegyületeket (Hm) általános képletű aldehid­del reagáltathatunk, és így kapjuk a megfelelő benzilal­koholvegyületeket. A hidroxilcsoportot az önmagában ismert módon, pl. foszforhalogeniddel vagy szulfonilhalogeniddel, illetve egy alkáli- vagy alkáliföldfémhalogeniddel kezelve reak­cióképes észterezett, illetve sóformájú hidroxilcsoporttá alakíthatjuk át. A keletkezett észtert vagy sókat alko­holokkal vagy alkoholátokkal, illetve alkoholok reak­cióképes észtereivel kezelve éterré alakíthatjuk át. Az olyan kiindulási anyagokat, melyekben Y2 ammóni­umcsoportot jelent, a fenti reakcióképes észterekből tercier aminokkal, vagy ezenkívül szekunder aminokkal reagáltatva, majd ezt követően a keletkezett tercier aminokat a szokásos módon kvaternerizálva, pl. rövid­szénláncú alkil- vagy aril-(rövidszénIáncú)-alkilhaloge­nidekkel reagáltatva állíthatjuk elő. Az Y3 csoportot tartalmazó kiindulási anyagokat az Y2 fémes csoporttal rendelkező kiindulási anyagokból metilhalogeniddel, formaldehiddel, valamilyen formiha-Iogeniddel, rövidszénláncú alkanollal, rövidszénláncú alkenallal vagy hidroxi-(rövidszénláncú)-alkanallal, illet­ve egy rövidszénláncú akanoil-, rövidszénláncú alke­noil- vagy oxalilhalogeniddel, főleg -kloriddal kezelve állíthatjuk elő, mikoris, ha szükséges, a keletkezett alko­holokat savas szerekkel, pl. kénsavval vagy foszforpent­oxiddal kezelve, dehidratáljuk és így a megfelelő telítet­len vegyületekké alakíthatjuk át. Ez utóbbi, pl. metil­vegyületeket boránokkal boriimetilvegyületekké alakít­hatjuk át, míg az aldehidek hidroxilaminos kezelése a megfelelő hidroxiiminometil-, azaz oximvegyületeket eredményezi. Az Y3 csoportként formilcsoportot tartal­mazó aldehid-kiindulási vegyületeket lik általános kép­letű ketonokból is előállíthatjuk, dimetilszulfonium­tnetiliddel vagy dimetiloxiszulfoniummetiliddel (melye­ket a megfelelő trimetilszulfoniumsókból nyerünk) rea­gáltatva, és a keletkezett etilénoxidot a megfelelő alde­hidekké átalakítva Lewis-savakkal, pl. p-toluolszulfon­savval vagy bórtrifiuoriddal. Előállíthatjuk ezeket 5 Darzens-kondenzációval is, lik általános képletű keto­nokat oc-halogén-alkán- vagy a-halogén-alkénkarbon­savészterekkel kezelve, megfelelő alkálifémalkoholátok, pl. kálium-terc-butiloxid jelenlétében, a keletkezett gli­cidsavésztert elszappanosítva, a keletkezett savat átren-10 dezve és a közbenső terméket előnyösen savas, pl. kén­savas közegben dekarboxilezve. Az Y4 szabad, észterezett vagy éterezett hidroxil- vagy merkapto-csoportokkal rendelkező kiindulási anyago­kat a ciánhidrin-módszerrel vagy más hasonló módsze-15 rekkel, pl. valamilyen lik általános képletű vegyületnek vagy annak tioanalógjának vizes alkálifém-, pl. kálium­cianiddal történő reakciójával, savas körülmények kö­zött állíthatjuk elő és ha szükséges, egy keletkezett nitrilt egy másik savszármazékká, és/vagy egy keletkezett hid-20 roxilvegyületet a megfelelő merkaptovegyületté, vagy egy megfelelő reakcióképes észterré vagy éterré alakítunk át, vagy dehidratálunk egy megfelelő telítetlen vegyület képzése közben. Azokat a kiindulási anyagokat, melyek­ben Y4 diszubsztituált amino-, pl. dimetilaminocsoport, 25 II általános képletű kiindulási anyagokból állíthatjuk elő, ahol a II általános képletben X1 acetilgyök, pl. vala­milyen alkálifémcianiddal és ammóniumkarbonáttal, majd egy savval vagy bázissal kezelve, és a szabad ami­nocsoportot pl. formaldehiddel vagy hangyasavval di-30 szubsztituálva. Az Y5 csoportként oxo- vagy tionocsoportot tartal­mazó vegyületeket pl. Friedel—Crafts reakcióval, Un általános képletű vegyületek és oxalilhalogenidek, pl. -klorid felhasználásával állíthatjuk elő. Egy keletkezett 35 feniloxiglikolsavésztert Rj-Grignard-vegyülettel kezelve redukálhatunk, és ha szükséges, dehidratálhatunk. Ugyancsak ilyen vegyületeket kapunk Ando-szintézissel, pl. Un általános képletű vegyületet Lewis-sav jelenlété­ben mezoxálsavészterrel kezelve; a keletkezett adduktból 40 a hidroxilcsoportot reduktív úton eltávolíthatjuk, és a keletkezett maionsavésztervegyületet metallizálhatjuk, majd egy Rj^—OH általános képletű alkohol reakcióké­pes észterével reagáltatunk, vagy elszappanosítunk és dekarboxilezünk. 45 Ezenkívül a-diazoketonvegyületeket állíthatunk elő, ha egy megfelelő benzoesavhalogenidet Rx -diazovegyü­lettel kezelünk, a-halogén vegyületeket pl. úgy kapunk, hogy egy megfelelő rövidszénláncú alkanoilbenzolvegyü­letet halogénezünk, vagy egy a-diazoketonvegyületet ha-50 logénhidrogénsavval reagáltatunk. A III általános képletű kiindulási anyagokat az a) el­járási változathoz hasonló módon állítjuk elő, ha olyan kiindulási anyagot alkalmazunk, melyben az AN-cso­port X2 csoporttá, vagy valamilyen ilyen, egyszerű eljá-55 rással, pl. redukcióval ilyen csoporttá átalakítható cso­port, pl. nitrocsoport. IV általános képletű kiindulási anyagokat, melyekben az adott esetben csak részben telített fenilcsoport ciklo­hexil-, ciklohexenil- vagy ciklohexadienilcsoport, pl. úgy 60 állíthatunk elő, hogy az előzőkben említett kvaterner o- vagy p-kinon-vegyületeket továbbredukáljuk. Az V általános képletű kiindulási anyagokat pl. az a) eljárási változat szerint állíthatjuk elő, melynek során olyan kiindulási anyagokat és közbenső termékeket 65 használunk, melyekben R2 R° csoport, vagy előnyösen 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom