168722. lajstromszámú szabadalom • Steril sebészeti kötszer

s 168722 6 emberi bőr nedvességáteresztő-képességéhez hason­ló érték marad, a kötszer alatt fekvő élő szövetek védettek és regenerálódóképesek maradnak. A ká­ros hatásoktól védett élő szövet regenerálódási fo­lyamatai és a szövetnövekedés között - amelyet esetleg a kötszer speciális sajátságai és a környezeti tényezők idézhetnek elő - egy finom, és esetleg fel­deríthetetlen határvonal van. Anélkül, hogy a gyó­gyulás sebességének változását bármilyen speciális tényezőnek vagy tényező-kombinációnak tulajdoní­tanánk, megállapíthatjuk, hogy a találmány szerinti kötszer alkalmazásával megggyorsítható a sebek gyógyulása. A jó illeszkedés biztosítására a kötszernek egy­részt elég hajlékonynak kell lennie ahhoz, hogy fel­vegye a seb alakját, másrészt pedig elegendően ru­galmasnak kell lennie ahhoz, hogy kövesse az élő szövetek mozgását. így például az ízületek vagy hajlatok környezetében levő sebfelületek lefedésére csak olyan kötszerek alkalmazhatók, amelyek az adott testrész ki- és behajlítását és a bőr alatti élő szövetrétegek mozgását lehetővé teszik. A találmány szerinti kötszer hajlékonyabb és rugalmasabb a mi­nimálisan megkövetelt értéknél, és így igen előnyö­sen alkalmazható a hajlatok és egyéb területek élő szöveteinek lefedésére, mert megfelelően követi az élő szövetek mozgását. Amint már említettük, a találmány szerinti köt­szerekben a rugalmas külső réteghez egy belső köt­szövött textília-réteg vagy rostréteg csatlakozik. A kötszövött textíliák előállításához általában egy­befüggő, nem sodrott, nem terjedelmesített és nem szerkezetesített, körülbelül 0,5-12 denier finomsá­gú elemi szálakból álló fonalakat használunk fel. Rendkívül fontos, hogy a találmány szerinti köt­szerek belső rétegét képező kötszövött textíliát vagy rostréteget az élő szövetek által abszorbeálható anyagokból alakítsuk ki, ugyanis a sebbe tapadt, az élő szövetek által nem abszorbeálható rostok nem kívánt mellékhatások forrásai lehetnek. Élő szövetek által abszorbeálható anyagként elő­nyösen poliglikolsav-polimereket, például glikolid­homopolimereket vagy kismennyiségü idegen anya­got, például dl-tejsavat, optikailag aktív tejsavat vagy e vegyület homológjait vagy analógjait tartal­mazó glikolsav-kopolimereket használhatunk fel. Jó eredménnyel alkalmazhatunk minden olyan poli­mert, ahol az élő szövet által történő abszorpciót a glikolsavészter-kötések hidrolitikus bomlása bizto­sítja. Minthogy a rostok szilárdságával kapcsolat­ban különleges kikötések nincsenek, viszonylag nagy mennyiségű tejsavat tartalmazó kopolimerek­ből is igen jó minőségű kötszereket készíthetünk. Az élő szövetek által abszorbeálható anyagoknak a következő alapvető követelményeknek kell eleget tenniük: az anyagok nem fejthetnek ki káros hatást az élő emberi szövetekre; az anyagoknak rosttá fon­hatóknak kell lenniük; elegendő szilárdsággal kell rendelkezniük ahhoz, hogy a kötszer gyártása során megtartsák egységüket; a szövetekkel érintkezve elég hosszú ideig (körülbelül 4-10 napig) meg kell tartaniuk egységes szerkezetüket ahhoz, hogy a szö­vetek sarjadzása a kötszer eltávolítása előtt megin­dulhasson; végül megfelelően rövid idő - például körülbelül 90 nap - alatt fel kell szívódniuk, hogy az élő szövetekbe tapadt kötszer-részekből a seb be­gyógyulása után ne képződjenek betokosodott ide­gen testek. A kötszert 24 óra, vagy még rövidebb idő elteltével is cserélni lehet, érett, sarjadzó szöve­tek azonban ilyen rövid idő alatt nem alakulnak ki. A kiindulási rostokat általában körülbelül 0,5-12 denier finomságú elemi szálakból álló, egybefüggő, nem szerkezetesített fonallá alakítjuk, és az így ka­pott fonalból a későbbiekben ismertetésre kerülő módon készítünk kötszövött textíliát. A kötszövött textíliát segédanyag alkalmazása nélkül, kizárólag a tapadási erő kihasználásával is rögzíthetjük az elasztomer réteghez, általában azonban úgy járunk el, hogy az elasztomer rétegre helyezzük a kötszö­vött textíliát. A poliuretán-rétegben jelenlevő oldó­szer elpárologtatásakor az élő szövetek által abszor­beálható textília a nedvességfelvételt szabályozó po­liuretán réteghez tapad. Elasztomer rétegként minden olyan anyagot fel­használhatunk, amely vízgőz számára áthatolható és kis Young-modulussal rendelkezik, következéskép­pen könnyen hozzáilleszthető a seb felületéhez. A körülbelül 14-2800 kg/cm2 Young-modulussal ren­delkező elasztomerek alkalmazásával igen jó eredményeket érhetünk el. Különösen alkalmas anyagnak bizonyult a poliuretán. A poliuretánból ki­alakított lágy, hajlítható elasztomer-réteg, amelynek vastagsága körülbelül 25,4 \i nagyságrendű (2,5-128 u), megakadályozza a túlzott vízveszteséget és a sértetlen emberi bőrével azonos nagyságrendű (kö­rülbelül 2,2 mg/cm2 X óra vagy az előbbi érték 2-4-szerese) nedvességáteresztő-képességgel rendelke­zik, így a kötszer külső oldalán elegendő nedvesség halad át ahhoz, hogy a kötszer alatt minimálisra csökkenjen a felgyülemlett folyadékmennyiség, ugyanakkor pedig a vízveszteség - a hőveszteséget és a kötszer alatti szövetekben levő testnedvek ol­dott komponenseinek koncentrációját figyelembevé­ve - a kívánatos értéktartományban marad. Rostréteget tartalmazó kötszer előállításakor a rostokat általában körülbelül 1-12 denier finomsá­gúra fonjuk, majd vágjuk, és a vágott rostokat az elasztomer réteghez tapasztjuk. Ha e műveletet - a rostrétegek kialakításának szokásos módszere sze­rint - elektrosztatikus töltés fenntartásával végez­zük, a rostok végeikkel (azaz álló helyzetben) ta­padnak az elasztomer réteghez, és főtömegükben derékszöget zárnak be az elasztomer réteggel. A rostokat az elasztomer réteg saját ragasztóképessé­gének kihasználásával is az elasztomer réteghez ta­paszthatjuk, általában azonban úgy járunk el, hogy a kész elasztomer rétegre egy különálló ragasztóré­teget viszünk fel, a rostokat a ragasztórétegre he­lyezzük, és elektrosztatikus töltés alkalmazásával ál­ló helyzetben tapasztjuk össze a ragasztóréteggel. A kötszeres lefedés előtt a sebet szokásos orvosi módszerekkel kötözésre elő kell készíteni. Egyes se­bészek a seb előkészítése során előszeretettel alkal­maznak antimikrobás hatású anyagokat, így ezüst­nitrátot vagy a-amino-p-toluol-szulfon- amid-acetátot. A sebet lefedés előtt célszerű lényegében teljesen megszárítani, hogy ne maradjon folyadékréteg a seb felületén. Ezután a kötszert a seb felületére helyez­zük, és ellenőrizzük, hogy a kötszer megfelelően il­leszkedik-e a sebhez, azaz nincs-e hézag vagy rés-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom