168722. lajstromszámú szabadalom • Steril sebészeti kötszer

7 168722 § a kötszer és a sebfelület között. A kötszert ragtapasszal, pplyáyal vagy sebészeti varrással rögzítjük a testfelülethez. A kötszer helyétől és a beteg állapotától függően a kötszer rögzítésére kis nyomóerőt kifejő polyák is alkalmazhatunk. A találmány szerinti kötszert ajtajában legföljebb 7 napig tartjuk a sebfelülsten. Egyes esetekben többszöri kötszerváltasra is szükség van addig, amíg a seb az autotranszplant^ciót lehetővé tevő állapotba kerül, vagy ajníg sikerül beszerezni az autotranszplantációhoz szükséges bőrt. Súlyos égések vagy nagyfokú szövetsérülések esetén viszonylag hosszadalmas kezelésre van szükség mindaddig, amíg a seb a végső transzplantációra alkalmassá nem válik. Más esetekben, ha a seb kisméretű, illetve a sérülés nem súlyos, és a találmány szerinti kötszert elvben, más, a találmány szerintinél gyengébb minőségű kötszerrel is megfelelően helyettesíthetnénk, a találmány szerinti kötszer kötszerváltás nélkül is lehetővé teszi a teljes vagy megfelelő gyógyulást. A találmány szerinti kötszert célszerűen ideiglenes, mesterséges bőrként alkalmazzuk, azaz a kötszerből védőburkolatot alakítunk ki minden olyan testtáj pn, arnelyről a bőrt eltávolították, és a bőr alatti szövetrétegek a környezet számára nyitottá váltak. A védőburkolat a sebgyógyuláshoz és az autotranszplantáció lehetővé válásához vezető normál élettani folyamatokat nem gátolja. A találmány szerinti kötszer speciális felépítése következtében megfelelően szabályozza a nedvességveszfést, ugyanakkor pedig a baktériumok behatolásával szemben is védelmet nyújt. Az elasztomer anyagból készült külső kötszer-réteg lehetővé teszi, hogy a találmány szerinti kötszer gyakorlatilag bármilyen sebalakhoz megfelelően illeszkedjék. A találmány szerinti kötszer külső elasztikus rétegeként előnyösen alkalmazhatunk a polimer lefejtését lehetővé tevő réteggel bevont papírra öntött, 25,4-50,8 \i vastagságú poliuretán-filmet. A filmek például a 3 582 423 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett poliuretánokból készíthetők. E termékek valamely, hidroxil-végcsoportot hordozó poliészter, így dietilénglikol-adipát, továbbá p,p'-metilén-dianilin és 2,4- és 2,6-toluol-diizocianát keverékének körülbelül 25% száraz anyag-tartalmú reakciótermékei. A poliészter-szegmenseket tartalmazó poliuretánt megkeményedni hagyjuk, és az így kialakult, vízgőz számára áthatolható elasztomer-rétegre ugyanabból a polimerből készített, 12,7 |i vastagságú bevonatot viszünk fel, amelyre ráhelyezzük az abszorbeálható anyagból készített kötszövött textíliát. A poliuretán-film szerkezete az (I) általános képletnek felel meg, ahol Rj (I)) képletű csoportot, R2 (III) vagy (IV) képletű csoportot, míg R3 (V), (VI) vagy (VII) képletű csoportot jelent. A poliuretán-film öntése során a gyantát oldószerben oldjuk, majd az oldatot a film lefejtését lehetővé tevő bevonattal (például szilikon-bevonattal) ellátott papírra öntjük, és a papírt hengersoron vezetjük át úgy, hogy a papíron körülbelül 101,6 u vastag, körülbelül 25% száraz anyag-tartalmú oldatréteg maradjon. Ez az oldatréteg beszáradás után körülbelül 25,4-50,8 \i vastag filmet képez. A beszáradt poliuretán-rétegre a fenti módon egy újabb polmretán-réteget viszünk fel, a papírt ismét átvezetjük a hengersoron, az így kialakított, még ragacsos rétegre (amely beszáradás után körülbelül 12,7 [x vastag filmet képez) a hurkolt oldalával rá-5 helyezzük a kötszövött textíliát, végül a textíliát a ragasztórétegbe préseljük. A találmány szerinti kötszerben alkalmazott kötszövött textília lánchurkolású (trikókötésű) szövet lehet, ami hagyományos síkkötőgépen készíthető. A 10, kötszövött textíliát előnyösen a következőképpen készítjük: Az egyik fonalrendszert egy 28 fonalszámú kötőgép valamennyi tűjén átfűzzük, és ezt a fonalrendszert 1-1/2-0 kötésminta szerint kötjük. Ugyanekkor a másik fonalrendszert is átfűzzük a 15 kötőgép összes tűjén, ezt a fonalrendszert azonban 0-1/4-3 kötésminta szerint kötjük. Az első fonalrendszerből a szomszédos hosszsorokban váltakozva elhelyezkedő hurkokat alakítunk ki. A második fonalrendszerből az oldalsó sorokban alakítunk ki hur-20 kokat; a hurkolt sorokat a közbenső sorokat metsző, tű mögött fekvő szálak kötik össze. A fonal feszültségei és a második fonalrendszer túletetése következtében a hurkok az egyes sorok mentén váltakozva jobbra és balra dőlnek. A második fonal-25 rendszer túletetésének további következményeként a hurkok kiemelkednek a felületből, és viszonylag laza, hurkolt bolyhokat képeznek. A második fonalrendszer bevezetett mennyisége az első fonalrendszer mennyiségének legalább kétszerese (azaz a túl-30 etetési fok legalább 2). Ennek következtében a kötszövött textília hurkolt oldalát teljes mértékben beborítják a kiemelkedő hurkok. A kötszövött textília természetesen a fentitől el-35 térő alakú is lehet, és más módszereket is alkalmazhatunk a kötszövött textília előállítására. A textíliát például láncfonal-kötőgép felhasználásával frottírkötéssel is előállíthatjuk, a kötőgépre más bolyhosító eszközt is szerelhetünk, vagy bolyhosítószerkezettel 40 ellátott vetülékfonal-kötőgépet is alkalmazhatunk. Elsőrendű fontosságú, hogy az egyik fonalrendszerből kiképzett, kiemelkedő hurkok vagy bolyhok lényegében teljesen befedjék a kötött alapréteget. Igen előnyösen alkalmazhatunk 28 fonalszámú, 45 két tűsor-rendszerű láncfonal-trikókötőgépen kötött textíliákat. A fonalat a tűsor-rendszer valamennyi tűjén átfűzzük. Az első tűsor 1-2/1-0, míg a hátsó tűsor 0-1/4-3 típusú öltéseket köt. A kötőgép mindkét tűsorára 25 denier finomságú, 12 elemi 50 szálból készült, nem szerkezetesített, 6,8 g/denier szakítószilárdságú poliglikolsav-fonalat viszünk fel. Az első és hátsó tűsor közötti etetési arányt 0,345 :1 értékre állítjuk be. A kötéssűrűséget 80 keresztsor értékre, a kötésfinomságot 15,24 cm értékre állít-55 juk be. A kötszövött textíliát akkor préseljük a poliuretánba, amikor az még elég oldószert tartalmaz ahhoz, hogy lágy és ragasztóképes legyen. A kötszövött textíliát hurkolt oldalával ágyazzuk be a ned-60 vességfelvételt szabályozó rétegbe. Az így kapott réteges szerkezet lefejtéssel szembeni ellenállásának el kell érnie vagy meg kell haladnia a 450 g/2,54 cm (szélesség) értéket. Használat során a lefejtési ellenállás bizonyos mértékig 65 csökkenhet, azonban minden esetben elég nagy ér-4