168722. lajstromszámú szabadalom • Steril sebészeti kötszer
168722 főtömegükben körülbelül 90°-ot zárnak be az elasztomer réteggel. A rostokat, illetve a kötszövött textíliát úgy alakítjuk ki, hogy a sarjadzó élő szövetek kismértékben behatolhassanak a rostok, illetve a kötszövött textília térközeibe, ugyanakkor viszont a kötszer könnyen eltávolítható legyen a sarjadzó szÖYetekről anélkül, hogy letépné a sarjadzó szöveteket vagy észrevehetően károsítaná az autotranszplantációt vagy más további kezelést lehetővé tevő, sarjadzó szövet-ágyat. Minthogy a kötszer az élő szövetek által abszorbeálható rostokat tartalmaz, a sebbe tapadt rostok a legcsekélyebb kóros jelenség fellépése nélkül felszívódnak az élő szövetekben. A találmány szerinti sebészeti kötszereket csaknem minden olyan sebtípus befedésére felhasználhatjuk, ahol a bőr megsérült, és ahol a seb testnedveket - elsősorban vért és vérszérumot - bocsát ki. A találmány szerinti sebészeti kötszereket különösen előnyösen alkalmazhatjuk a humán gyógyászatban olyan égési sebek lefedésére, ahol a bőr nagy része megsérült, a bőrrel nem fedett szövetek szennyezetlek vagy bakteriális fertőzésnek vagy más szennyezésveszélynek vannak kitéve, és a seben - méreténél fogva - a bőrréteg spontán úton nem alakulhat ki, vagy ahol a seb azonnali védelmére és lefedésére van szükség. A találmány szerinti kötszer előnyösen alkalmazható felfekvéses fekélyek lefedésére is. A fehérjeveszteségek minimumra csökkentése, a párolgás okozta hő- és folyadékveszteség szabályozása, valamint a további szennyeződés megakadályozása érdekében sok esetben elengedhetetlenül szükséges, hogy a nyílt, szennyezett sebeket a lehető legrövidebb időn belül zárt, tiszta sebekké alakítsuk, és ilyen állapotban tartsuk mindaddig, amíg a bőr alatti szövetek el nem érik a bőr-autotranszplantációt lehetővé tevő sarjadzási állapotot. A „bőr-autotranszplantáció" megjelölésen azt értjük, hogy a sérült személy más testrészéről ép, élő bőrt választunk le, és ezt helyezzük a bőr alatti sarjadzó szövetre. Ebben az esetben a sarjadzó szövetekre ojtott bőr tovább növekszik, és ép bőrréteget alakít ki a sebfelületen. Az idegen donoroktól származó élő bőrök - ritka kivételektől eltekintve -nem ojthatok át a sérült sebfelületre, és nem képeznek maradandó bőrréteget a sebfelületen. Nagyfokú égési sérülések esetén a sérült bőre igen nagy területeken roncsolódhat el, és ekkor az autotranszplantációhoz donor-bőrfelületek csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. Ebben az esetben az égett bőrfelületeket elegendően hosszú ideig kell kötszerrel lefedni ahhoz, hogy a donor-bőrfelületeken újra kialakuljanak a további autotranszplantációkhoz felhasználható bőrrétegek. Az égési sérülések fent ismertetett kezelésmódja általánosan elterjedt, és közismert a felhasználható kötszerekkel szemben támasztott követelmények nagy része is. A gyakorló orvosok egyöntetű véleménye az, hogy az égett testfelületek kezelésére felhasználható, jelenleg ismert kötszerek tökéletesítésre szorulnak. A találmány szerinti, tökéletesített kötszerek alkalmazásával nagymértékben fokozódik a túlélés valószínűsége súlyos égési sérülések után. Az élő szövetek által abszorbeálható, szintetikus kötszerek alkalmazásával kiküszöbölhetjük az ismert kötszerek számos hátrányát, elősorban az ismert kötszerek beszerezhetőségével és méretével kapcsolatos problémákat. Ennek megfelelően a találmány az égési sérülések kezelésmódjában igen 5 nagy haladást jelent. A kötszernek az élő szövet felületéhez kell illeszkednie. Ezen azt értjük, hogy a kötszernek megfelelően hajlékonynak és rugalmasnak kell lennie, továbbá úgy kell illeszkednie a sebfelülethez, hogy az 10 élő szövetek és a kötszer közötti rés mérete a lehető legkisebb legyen. Így a sebfelület és a kötszer közötti levegőréteg vastagsága minimálissá csökkenthető, és a testnedv-ömlenyek kialakulása is visszaszorítható. Ismert, hogy az élő szövetek és a 15 kötszer között felgyülemlett testnedv-cseppekben (például vér- vagy vérszérum-cseppekben) káros mikroorganizmusok szaporodhatnak el. Ha a kötszer megfelelően illeszkedik a seb felületéhez, a baktériumok elszaporodását elősegítő ömlenyek nem ala-20 kulnak ki, és az emberi szervezet saját immunmechanizmusa már elegendő ahhoz, hogy a baktériumok elszaporodását még a szennyezett sebekben is megakadályozza vagy visszaszorítsa. A modern kórházi gyakorlat szerint a bizonyitot-25 tan sebészetileg tiszta felületek kivételével minden sebfelületet szennyezettnek vagy legalábbis szennyezésgyanúsnak kell tekinteni, és úgy kell kezelni, mint ha bizonyítottan szennyezett volna. Az élő szövetfelület megfelelő védelme céljából a 30 seb lefedésével meg kell akadályozni a testnedvveszteségeket (például vér- vagy vérszérum-veszteségeket) . Figyelembe véve azonban azt a tényt, hogy a sértetlen bőr a légnedvesség számára áthatolható, a kötszernek legalább bizonyos mennyiségű nedves-35 ség eltávozását lehetővé kell tennie annak érdekében, hogy megakadályozzuk a testnedvek felhalmozódását a sebfelületen. Amint már közöltük, a sebfelületen felhalmozódott testnedvek fertőző gócokat képezhetnek. Ha a nedvességvesztés sebessége túl 40 nagy, a folyadék elpárolgása következtében hűtőhatás lép fel. Ha a nedvességveszteséget nem csökkentjük a seb befedésével, az elektrolitok, fehérjék és egyéb anyagok a sebfelületen betöményedve és bekérgesedve égési vart képeznek. Előnyös, ha a 45 kötszer nedvességáteresztő képessége legalább körülbelül azonos a sértetlen emberi bőrével (azaz legalább körülbelül 2,2 mg/cm2 X óra), azonban ezt az értéket többszörösen meg is haladhatja. Sok esetben igen előnyösnek bizonyultak a körülbelül 50 4,7 mg/cm2 X óra nedvességáteresztő-képességgel rendelkező kötszerek. A körülbelül 0,4-6 mg/cm2 X óra nedvességáteresztőképesség-tartományban jól szabályozhatjuk a vízgőz-veszteséget. A megadott értékek csak közelítő adatoknak tekintendők, mert 55 a különböző bőrfelületek különböző sebességgel veszítenek nedvességet, és - a sérült testhőmérsékletétől, a környezet hőmérsékletétől, a környező levegő mozgásától és egyéb tényezőktől függően - a természetes, ép bőr nedvességvesztése is viszonylag tág 60 határok között változhat. A természetes bőr igen széles határok között képes alkalmazkodni a környezeti körülményekhez, így ha a kötszer nedvességáteresztő-képessége körülbelül azonos a sértetlen emberi bőrével, és változó, azonban az emberi szer-65 vezet számára elviselhető körülmények között az 2
