168665. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített benzoilaktrilanilidek előállítására
9 168665 10 foszfor-oxikloridot, végül pedig két ekvivalens trietil-amint adunk. Ha az anilin-származékokban elektronvonzó csoportok vagy a fenti reakciót gátló csoportok vannak jelen, akkor elősegíthetjük a reakció lefolyását és növelhetjük a termelési hányadot oly módon, hogy egy reakcióképesebb helyettesített benzoil-akril-halogenidet a megfelelő helyettesített anilin feleslegével reagáltatunk. Az ilyen típusú reakciók lefolytatási módja, valamint a kiindulási anyagként felhasználásra kerülő halogenid-származékok előállítási módja a szakmabeliek számára jól ismert; a halogenidet általában valamely erre alkalmas halogénezőszer, például foszfor-pentaklorid vagy tionil-klorid segítségével állítjuk elő a megfelelő karbonsavból. A fenti előállítási eljárás másik kiindulási anyagaként felhasználásra kerülő helyettesített anilinok már ismert vegyületek. Ismert vegyület maga a benzoil-akrilsav is; a kívánt módon helyettesített benzoil-akrilsavak a megfelelően helyettesített benzolból állíthatók elő maleinsavanhidriddel való reagáltatás útján. Ezt a reakciót is önmagukban, ismert módszerekkel, a szokásos Friedel—Crafts-kondenzáció szokásos reakciófeltételei mellett, az ugyancsak szokásos Lewis-sav katalizátorok, főként alumínium-klorid alkalmazásával folytatjuk le, vö.: Papa, Journal of the American Chemical Society, 70, 3356. (1948); Cramer, Journal of the American Pharmaceutical Association, 37, 439. (1948). Ha olyan helyettesített benzoil-akrilsavakat kívánunk előállítani, amelyek a kiindulási anyagként felhasználásra kerülő benzolon az említett reakciót gátló helyettesítőket tartalmaznak, akkor a maleinsavanhidriddel való közvetlen kondenzáció helyett a következő preparatív módszert alkalmazhatjuk: A megfelelő helyettesített benzol kiindulási anyagot diklór-acetil-kloriddal reagáltatjuk, ez utóbbi vegyületet legalább ekvivalens mennyiségben alkalmazva. A rear gáló vegyületeket valamely Lewis-sav katalizátor, mint alumínium-klorid jelenlétében elegyítjük egymással. A reakciót 50 °C és 90 °C közötti hőmérsékleten 3—10 óra hosszat folytatjuk, majd a termékként kapott helyetesített acetofenon-származékot elkülönítjük. Ezt a vegyületet azután valamely alkálifém-alkoholáttal, célszerűen nátrium-metiláttal reagáltatjuk, valamely erre alkalmas oldószerben, például metanolban, szobahőmérsékleten. Alkalmas oldószeren az olyan oldószereket értjük, amelyek nem reagálnak irreverzibilis módon a kiindulási anyagokkal vagy a termékként kapott vegyülettel. Körülbelül 2 órai reagáltatás után a reakció már általában befejeződik és a képződött dialkoxi-származék elkülöníthető. Ezt a terméket azután savval kezeljük, így a megfelelő glioxál-hidrátot kapjuk, amelyet azután maionsavval kondenzálunk és a kondenzációs reakció termékét dekarboxilezzük, amikoris a kívánt helyettesített benzoil-akrilsav képződik termékként. Ha olyan helyettesített benzoil-akrilsavakat kívánunk előállítani, amelyekben a maleinsavanhidriddel való kondenzációs reakciót gátló vagy nem kívánt izomer reakciótermékek képződését előidéző helyettesítők vannak jelen, akkor előnyös az alábbi preparatív módszert alkalmazni: a megfelelően helyettesített acetofenont vizes ecetsavas közegben ekvivalens mennyiségi szelén-dioxiddal (Se02) oxidáljuk 50 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten, 1 / 2 —3 órai reakcióidővel, majd az így képződött, megfelelően helyettesített fenil-glioxál-hidrátot elkülönítjük és a fent leírt módon a kívánt helyettesített benzoil-akrilsavvá alakítjuk át. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa 4-Nitro-benzoil-akrilsav előállítása. 10 1. lépés: 4-Nitro-fenil-glioxál-hidrát előállítása. 100 g (0,60 mól) p-nitro-acetofenont 67 g (0,60 mól) szelén-dioxid 60 ml víz és 300 ml jégecet elegyével készí-15 tett oldatában 1 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A kapott oldatot lehűtjük és leszűrjük. A szűrőn maradt szilárd anyagot ecetsavval mossuk és ezt a mosófolyadékot egyesítjük a szűrlettel, majd az így kapott 20 oldatot bepároljuk. A maradékot desztilláljuk, a desztillátumot forró vízben oldjuk, az oldatot lehűtjük és a kívánt terméket szűréssel elkülönítjük. Ily módon 22,5 g 4-nitro-fenil-glioxál-hidrátot kapunk (az elméleti hozam 19%-a); amely 87—90 °C-on olvad. 25 2. lépés; 3-(4-Nitro-benzoil)-akrilsav előállítása. 28 g (0,42 mól) p-nitro-fenil-glioxál-hidrátot 75 ml 30 piridínben oldunk, ezt az oldatot 10—15 °C hőmérsékleten keverjük és közben hozzáadagolunk 15 g (0,144 mól) maionsavat. Az elegyet nitrogén-légkörben 5 óra hosszat keverjük, majd szobahőmérsékleten éjjelen át állni hagyjuk. Az elegyet a benne képződött csapadék-35 kai együtt 0,350 mól nátrium-karbonát 5%-os, vizes oldatával keverjük, majd az így kapott vizes elegyet diklór-metánnal többször mossuk, azután 6 n sósavval megsavanyítjuk. A vizes fázist dekantálással elkülönítjük a képződött csapadékról és diklór-metánnal több-40 szőr extraháljuk, majd az egyesített diklór-metános fázisban az említett módon képződött csapadékot melegítés közben feloldjuk. A forró diklór-metános oldatot leszűrjük, hexánnal hígítjuk és lehűtjük. így két kristály-generációban kapjuk a kívánt terméket 8,9 g mennyi-45 ségben (az elméleti hozam 28%-a). A kapott 3-(4-nitro-benzoil)-akrilsav olvadáspontja 165—166,5 °C. 2. példa 50 3-(4-Metiltio-benzoil)-akrilsav. 66 g (0,500 mól) alumínium-kloridot 600 ml diklór-metánban szuszpendálunk és ehhez a szuszpenzióhoz keverés közben hozzáadunk 20 g (0,20 mól) malin-55 savanhidridet. A kapott komplex oldatát dekantálással elkülönítjük és keverés közben hozzáadunk 25 g (21 mól) metil-fenil-szulfidot. A kapott oldatot 6 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával, majd éjjelen át állni hagyjuk. 60 100 ml tömény sósavat 1 liter jeges vízben oldunk, ezt az elegyet hozzáadjuk a fenti módon kapott reakcióelegyhez és az elegyet keverjük. A szerves oldószeres réteget azután elkülönítjük, vízzel mossuk és vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal extraháljuk. A kivona-65 tot elkülönítjük, éterrel mossuk, majd 6 n sósavval meg-5
