168661. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tioxantén-, fenoxatiin- és tiantrén-származékok előállítására

45 168661 46 az elegyhez, további 48 óra hosszat forraljuk, azután a szokásos módon feldolgozzuk. így 2-(2-tiantrenil)-pro­pionsavat kapunk, op.: 130—132°. Hozam: 75%. 57. példa 1 g 2-(2-triantrenil)-propionsav-iminoetiléter-hidro­kloridot — amelyet 2-(2-tiantrenil)-propionitrilből ál­lítunk elő etanol és hidrogén-klorid elegyével, éterben, 0° hőmérsékleten történő kezelés útján — 25 ml víz hozzáadásával 1 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A reakcióelegy szokásos módon történő feldolgozása után 2-(2-tiantrenil)-propionsav etilésztert kapunk, amely 0,2 mmHg nyomáson 225— 229°-on forr. Hozam: 89%. 58. példa 2,88 g 2-(2-tiantrenil)-propionamidot — amelyet a megfelelő nitrilből állítunk elő, kénsavval 25° hőmér­sékleten történő reagáltatás útján — 5 g kálium-hidroxi hozzáadásával 100 ml etanolban, nitrogén-légkörben 3 óra hosszat forralunk. A reakcióelegyet ezután be­pároljuk és a szokásos módon feldolgozzuk, így 2-(2--tianjtrenil)-propionsavat kapunk, op.: 130—132°. Ho­zam: 90%. 59. példa 1 g 2-(2-tiantrenil)-propionamid, 2 ml tömény sósav és 2 ml ecetsav elegyét 48 óra hosszat forraljuk visszafo­lyató hűtő alkalmazásával. Víz hozzáadása után a reak­cióelegyet a szokásos módon feldolgozzuk és így 2-(2--tiantrenil)-propionsavat kapunk, op.: 130—132°. Ho­zam: 85%. 60. példa 3,18 g 2-[3-(o-hidroxi-fenilmerkapto)-4-hidroxi-fenu]­-propionsav-etilésztert 0,7 g cink-kloriddal 2 óra hosz­szat melegítünk 170° hőmérsékleten. A szokásos mó­don történő feldolgozás után 2-(2-fenoxatiinil)-propion­sav-etilésztert kapunk, fp. 0,4 mm: 175—180 °C, hozam: 38%. 61. példa 2,88 g 2-[3-(o-amino-fenilmerkapto)-4-amino-fenil]­-propionsavat híg sósavban 1,4 g nátrium-nitrittel dia­zotálunk. A reakcióelegyet 15 percig állni hagyjuk, majd vízfürdőn a nitrogénfellépés befejeződéséig melegítjük. Közbenső termékként 2-[3-(o-hidroxi-fenilmerkapto)-4--hidroxi-feniíj-propionsavat kapunk, amelyet nem külö­nítünk el a reakcióelegyből. A reakcióelegy szokásos módon történő feldolgozása után 2-(2-fenoxatiinil)­-propionsavat kapunk, op.: 116—118°. Hozam: 28%. 62. példa 3,08 g 2-[3-(o-hidroxi-fenilmerkapto)-4-klór-fenirj­-propionsav, 0,6 g kálium-hidroxid és 0,1 g rézpor ele­gyét 5 óra hosszat melegítjük 190° hőmérsékleten. Lehű­lés után a reakcióelegyet a szokásos módon feldolgoz­zuk és így 2-(2-fenoxatiinil)-propionsavat kapunk, op.: 116—118°. Hozam: 25%. A fenti eljárás során kiindulási anyagként 2-[3-(o-5 -klór-fenilmerkapto)-4-hidroxi-fenil]-propionsavat is al­kalmazhatunk; hasonló módon végbemenő reakció út­ján ugyanehhez a termékhez jutunk. 10 63. példa 1,26 g o-merkapto-fenol, 1,97 g 2-(3-klór-4-nitro­-fenil)-propionsav — amelyet 2-(m-klór-fenil)-propion­sav 0—5° hőmérsékleten történő nitrálása útján állít-15 hatunk elő — és 3 g kálium-karbonát elegyét 40 ml izopropanolban 8 óra hosszat forraljuk keverés köz­ben, visszafolyató hűtő alkalmazásával. A reakció­elegyet azután a szokásos módon feldolgozzuk és így 2-(2-fenoxatiinil)-propionsavat kapunk, amely 116— 20 118°-on olvad. A reakció folyamán közbenső termék­ként 2-[3-(o-hidroxi-fenilmerkapto)-4-nitro-fenil]-propi­onsav képződik, ezt azonban nem különítjük el a reak­cióelegyből. Hozam: 33%. 64. példa 2,58 g 2-(3-fenilmerkapto-fenil)-propionsav —, illető-30 leg más néven 3-(l-karboxietil)-difenil-szulfid —, 0,64 g kén és 0,12 g alumínium-klorid elegyét 10 óra hosszat melegítjük 200° hőmérsékleten. A reakcióelegyet azután a szokásos módon feldolgozzuk és így 2-(2-tiantrenil)­-propionsavat kapunk, op.: 130—132°. Hozam: 40%. 35 Ugyanezt a terméket kapjuk, hasonló módon végbe­menő reakció útján, ha kiindulási anyagként 2-(4--fenilmerkapto-fenil)-propionsavat alkalmazunk. 40 65. példa 3,06 g 2-(o-szulfino-fenoxi-fenil)-propionsavat 10 ml tömény kénsavban oldunk és az oldatot 25° hőmérsék­leten 2 óra hosszat állni hagyjuk. Közbenső termék-45 ként 2-(10-oxo-2-fenoxatiinil)-propionsav képződik, amelyet nem különítünk el a reakcióelegyből. A reakció­elegyet azután jeges vízbe öntjük és a szokásos módon feldolgozzuk. így 2-(2-fenoxatiinil)-propionsavat ka­punk, op.: 116—118°. Hozam: 42%. 66. példa 55 2,84 g 2-(9-oxo-2-tioxantenil)-propionsavat — ame­lyet 2-(m-benzoil-fenil)-propionsavból állíthatunk elő, kénnel és alumínium-kloriddal, tetraklór-etánban tör­ténő reagáltatás útján — 20 ml dietilénglikol-mono­metiléterben, hidrazin-hidrát feleslegének hozzáadásá-60 val 170° hőmérsékletre melegítünk, majd 1,2 g kálium -hidroxidot adunk az elegyhez és további 2 óra hosszat ezen a hőmérsékleten tartjuk. Ezután lehűtjük a reakció­elegyet, és a szokásos módon feldolgozzuk. így 2-(2--tioxantenil)-propionsavat kapunk; op.: 170—172°. Ho-65 zam: 35%. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom