168620. lajstromszámú szabadalom • Eljárás m-dioxán-5-metilamin- származékok előállítására

3 168620 4 követve neveztük el. Az olyan gyűrűs vegyületeket, amelyekben az aminocsoport a gyűrűn (dioxán) kívül, egy alifás láncon helyezkedik el, „kötőjeles" névvel definiáljuk; például m-dioxán-5-metiI-amin. Az óc görög betűt az aminocsoport után álló csoport helyzetének megjelölésére használjuk. Az előzőekben és a következőkben is „1—4 szén­atomos alkilcsoport" alatt metil-, etil-, propil-, izo­propil-, butil-, izobutil-, szek-butil- vagy terc-butil-cso­portot értünk. A „2—4 szénatomos alkenilcsoport" vi­nil-, allil-, izopropenil-, 2-butenil- vagy ezekhez hasonló csoportokat jelent. Halogénfenilcsoport alatt halogénatommal szubsztitu­ált fenilcsoportot, például 2-klórfenil-, 4-klórfeniI-, 2,4-diklórfeniI- vagy 4-fluorfenil-csoportot értünk. A me­til-fenil-csoport metilcsoporttal szubsztituált fenilcso­portot, például 2-metil-fenil-, 3-metil-fenil-, 4-metiI­-fenil-csoportot jelent. A trifluormetil-fenil-csoport olyan fenilcsoportot jelent, amely trifluormetilcsoporttal van szubsztituálva; ilyen például a 2-trifluormetil-fenil- vagy a 4-trifluormetil-fenil-csoport. A metoxi-fenil-csoporton olyan fenilcsoportot értünk, amely metoxicsoporttal van szubsztituálva, például a 3-metoxi-feniI- vagy a 4-metoxi-feniI-csoport. A hidroxifenilcsoport hidroxil­csoporttal szubsztituált fenilcsoportot, például 3-hidroxi­-fenil- vagy 4-hidroxi-fenil-csoportot, vagy ezek egy származékát, például 4-acetoxi-fenil-, 3-benziloxi-feniI-vagy 4-benziloxi-fenil-csoportot jelent. A találmány szerinti eljárás előnyös kivitelezési vál­tozata szerint olyan gyógyászati szempontból elfogad­ható savaddíciós sókat állítunk elő, amelyek egészséges, szelídített melegvérű állatokkal vizsgált toxicitása nem nagyobb a kiindulási bázis toxicitásánál. Más szempont­ból a sóképző csoport minősége nem lényeges, bár egyes esetekben egy adott anion jelenléte előnyös lehet, pél­dául növekszik az oldékonyság, könnyebb a kristályo­sítás stb. Sóképző savként előnyösen például ásványi savakat, mint például hidrogénkloridot, hidrogénbromi­dot, hidrogénjodidot, kénsavat, foszforsavat, salétrom­savat, vagy karbonsavat, mint például ecetsavat, citrom­savat, maleinsavat, borkősavat stb. használunk. Az I általános képletű m-dioxán-5-metilaminok elő­állítására a találmány szerinti eljárás értelmében az A, B és C reakcióegyenletek szerint járunk el. Az A reak­cióegyenlet szerint egy Michael-addícióval a-amino­benzilmalonsav-dietilésztert állítunk elő. A B reakció­egyenlet szerint ezt redukcióval 1,3-propándiolIá alakít­juk, amit a C reakcióegyenlet szerint aldehidkondenzá­cióval az I általános képletű m-dioxán-5-metilaminná alakítunk. A reakcióegyenletben R, R1, R 4 és Ar az előzőekben megadott jelentésűek. Az I általános képletű vegyületek alkil-benzilamin­-származékainak reduktív benzilhasítását ismert el­járással (Wagner és Zook, „Synthetic Organic Synthesis", John Wiley, New York, N. Y. 1965, 665. oldal), egy amfiprotikus oldószerben, például 95%-os etanolban, 1 atmoszféra és 4 atmoszféra közötti nyomású hidrogén­atmoszféra alatt egy katalizátor, például szénporos palládium vagy palládium jelenlétében foganatosítjuk, amiután olyan I általános képletű vegyületet kapunk, ahol R 1—4 szénatomos alkilcsoport és R1 hidrogén­atom. Az előállított, benzilcsoportot már nem tartalma­zó vegyületet ismert módon egy RX X általános képletű, ahol X halogénatom, alkil- vagy alkenilhaldgeniddel al­kilezzük, amikor olyan I általános képletű vegyületet kapunk, ahol R és R1 hasonló vagy különböző alkil­vagy alkenilcsoport. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivitelezési változata szerint grammegyenértéksúlynyi mennyiségű 5 benzaldehidet és malonsav-dietilésztert, továbbá kata­litikus mennyiségű piperidint benzolban, visszacsepegő hűtő alatt, az eltávozó víz mennyiségétől függő időn át, a vízre nézve azeotrop desztillációnak vetünk alá. Le­hűtjük a reakcióelegyet, vízbe öntjük, a vizes elegyet 10 éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot telített vizes nátriumhidrogénkarbonát oldattal, majd vízzel mossuk, vízmentesítjük és csökkentett nyomáson desztilláljuk. Desztillációs maradékként olajos terméket kapunk. Az olaj desztillációja után dietil-benzálmalonátot ka-15 punk. A dietil-benzálmalonátot éterben, egy éjszakán át, szobahőmérsékleten vízmentes dimetilaminnal reagál­tatjuk. Ezután csökkentett nyomáson desztilláljuk a reakcióelegyet, amikor nyers a-(dimetüamino)-benzil­-malonsav-dietilésztert kapunk. A nyers «-(dimetilami-20 no)-benzil-malonsav-dietilésztert benzolban oldjuk, az oldatot két grammegyenértéknyi mennyiségű, hideg benzolban oldott nátrium-bisz-(2-metoxi-etoxi)-aIumí­niumhidridhez adjuk. Egy éjszakán át keverjük a reakció­elegyet, miközben szobahőmérsékletre hagyjuk mele-25 gedni. Ezután keverés közben jégből és híg nátrium­hidroxid oldatból álló szuszpenzióhoz adjuk a reakció­elegyet. Az ezután kapott oldatot éterrel extraháljuk, az extraktumot mossuk, vízmentesítjük és csökkentett nyomáson desztilláljuk. Desztillációs maradékként ola-30 jos terméket kapunk. Ezt etilacetáthoz adjuk, az oldat­hoz petrolétert adunk. Gőzfürdőben kivitelezett desz­tillációval töményítjük az oldatot. Ezután lehűtjük, majd addig adunk hozzá petrolétert, míg az oldat zavaros nem lesz. Továbbhűtve a szuszpenziót, 2-(oc-dimetilamino)-35 -benzil-l,3-propándiol kristályosodik ki. Acetonitrilhez adjuk a terméket, 1,5 grammegyenértéknyi mennyiségű paraformaldehiddel és 3 grammegyenértéknyi mennyi­ségű éterben oldott bórtrifluoriddal egészítjük ki az oldatot, majd több órán át visszacsepegő hűtő alatt 40 desztilláljuk a reakcióelegyet. Ezután lehűtjük, telített vizes nátriumhidrogénkarbonát oldathoz öntjük, a vizes oldatot pedig éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot elkülönítjük, mossuk, vízmentesítjük és desztilláljuk, amikor desztillációs maradékként olajos terméket ka-45 punk. Ezt éterben oldjuk, az oldaton gázhalmazállapotú hidrogénkloridot buborékoltatunk át, amikor megkap­juk az N,N-dimetil-a-feniI-m-dioxán-5-metiIamin hidro­génkloridos sóját. A találmány szerinti eljárás egy másik kivitelezési 50 változata szerint egy olyan I általános képletű vegyület előállítására, ahol R metilcsoport és R1 allilcsoport, úgy járunk el, hogy egy olyan I általános képletű vegyü­letet, ahol R metilcsoport és R1 benzilcsoport, reduktíve benzilhasítunk. 55 Az N-benziI-N-metil-a-fenil-m-dioxán-5-metilamin előállítására az N-metil-benzilamint addíciós reakcióval benzálmalonsav-dietilészterré alakítjuk, ezt 2-(<x-N,N­-metilbenzilamino)-benzil-l,3-propándiollá redukáljuk, a terméket pedig az előzőekben ismertetett eljárás sze-60 rint paraformaldehiddel reagáltatjuk. Az előállított benzilamin-származékot etanollal készített reakcióelegy­ben 5% palládiumot tartalmazó szénpor jelenlétében hidrogénezzük, amikor N-metil-a-fenil-m-dioxán-5-me­tilamint kapunk. Az N-metil-a-fenil-m-dioxán-5-metil-65 amin előállítására úgy is eljárhatunk, hogy az N,N-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom