168595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomtatott áramköri lap előállítására és az eljárással előállított áramköri lap
168595 3 4 a fémből készült tartólap - amely előnyösen vörösréz - használatának eredményeként a lyukakat nem fúrással, hanem maratással lehet elkészíteni. Ezen megoldás gazdasági előnye nyilvánvaló, mivel az összes lyukat egyetlen maratási lépésben lehet kiképezni, míg ugyanezt eddig csak hosszadalmas fúrással rendszerint több fokozatban tudták elvégezni. A találmány egy másik lényegesen előnyös tulajdonságát az képezi, hogy az elkészített vezető lapot - feltételezve, hogy a bevonó anyagnak hosszú idő alatt is megfelelő elaszticitása van - bármilyen háromdimenziós alakra kiképezhetjük, és ezáltal lehetőséget biztosítunk az adott peremfeltételekhez történő optimális alkalmazkodásra, és a költséges dugaszos szerkezeti megoldásokat elkerülhetjük. A találmány egy másik ismérve szerint nyomtatott áramköri lap-elemet hozunk létre, amelyet dominánsan fémes jellegű tartólap alkot, és ennek legalább egyik felületén szigetelő rétegű bevonat van kiképezve, a lapokon keresztül adott helyeken lyukakat hozunk létre, a lyukak belső felületét szigetelő bevonattal látjuk el, és a lyukak legalább egy részéhez villamosan vezető réteget vezetünk. A fémből készült tartólapok előnyös módon árnyékoló hatást is kifejtenek, és az áramköri lapok felülete ilyen módon védett a nemkívánatos induktív vagy kapacitív kölcsönhatásokkal szemben. Ennek a tulajdonságnak különösen nagyfrekvenciás áramkörökhöz használt lapok esetében döntő jelentősége lehet. A fémből készült tartólapot egyidejűleg tápvonalként is használhatjuk, azaz például földelt vagy „meleg" vezetőként. A tartólapot lemezeit kivitelben is elkészíthetjük, azaz olyan módon, hogy egymás felett és egymástól elszigetelten kettő vagy több vezető fóliát képezünk ki, és minden egyes fólia külön vonalat alkot. Az egyes fóliák közötti szigetelést például bevonat létesítésével is létrehozhatjuk, ahol a bevonás során egyszerre két fóliát egymáshoz illesztünk, és közöttük kellő adhéziót biztosítunk. Ezzel a megoldással az egyedi fóliákból funkcionálisan kielégítő és tartós szerkezetet hozunk létre, amelynek dominánsan fémes jellegű tartólapja van, és mindezt műszakilag egyszerű gyártási folyamattal érjük el. A fémes tartólap ilyen szerkezeti kialakításának használatával olyan felhasználási területekre is be lehet törni, amelyeket előzőleg csupán a többrétegű nyomtatott áramköri lapok számára tartottak fenn, ugyanekkor pedig az ilyen megoldásokkal járó jelentős gyártási nehézségeket elkerülhetjük, azaz az egyes rétegeknek polimerizáció révén megvalósított és nélkülözhetetlen összekötését. A dominánsan fémes jellegű tartólapnak az áramköri vezetőelrendezéssel összhangban történő nyomtatásához természetesen arra van szükség, hogy a tartólap felülete szigetelt legyen. Ebből a célból a tartólapot előnyösen a lyukak belső felületével együtt szigetelő bevonattal kell ellátni. Az áramköri lapokon létrehozott lyukak átfémezését, amelynek most nagy jelentősége van, a találmány szerint úgy végezhetjük el (perforált nyomtatott áramköri lapok gyártása esetében), hogy az áramköri lapok villamosan vezető külső felületét az áramköri rajzolattal összhangban nyomtatással vezető anyaggal vonjuk be, amellyel a lyukak belsejét legaláb részben megtöltjük, végül pedig az áramköri rajzolatot a lyukak belsejével együtt fémezzük. A lyukak belsejének a vezető anyaggal végzett legalább részleges megtöltését, amelyet a találmány szerint végzünk el, a bevont külső felületnek az áramköri rajzolattal történő nyomtatása során hajtjuk végre. Ezt a műveletet egy előnyös változat szerint az áramköri lap két külső felülete között létesített nyomáskülönbség hatására a lyukakba húzott vagy továbbított vezető rétegen keresztül végezzük el. A nyomáskülönbség kifejezést jelen esetben statikus és dinamikus üzemmódban egyaránt értelmezzük, amikoris az áramköri lap nyomás szempontjából egymástól elszigetelt felső és alsó része felett, illetve alatt egyéb műveleteket még végezhetünk, de ebből a célból folyadékáramoltatási módszereket is alkalmazhatunk. Ebben az esetben különösen előnyösnek tűnik az a megoldás, amely szerint a lyukak fémezése során levegőáramot vezetünk a lyukakon keresztül úgy, hogy a nyomtatás ideje alatt a lyukak belső területét többé-kevésbé fedő vezetőket a légáramlással a lyukakba tereljük. A találmány egy további előnyös foganatosítási módja szerint az egyes lyukak különböző átmérőjű zónákkal rendelkeznek, például tölcséres kiképzésűek, és így miután a lyukak belső területét az egyik irányból fedő vezetőket a nyomtatás alatt a lyukakba tereltük, ezek a vezetők a lyukak belsejében fedésbe, illetve átlapolásba kerülnek az ellentétes felülethez tartozó vezetőkből ugyanezen lyukakba terelt vezetőkkel. Ez a megoldás jobb és megbízhatóbb átmeneti illeszkedést teremt, mintha a két vezető csak vonal mentén illeszkedne egymáshoz. Ezt a megoldást egyaránt alkalmazhatjuk szigetelő jellegű kiindulóanyágok és bevont fémes tartólapok esetében. Ezáltal az ismert megoldások alábbi eljárási lépéseinek mellőzését tesszük lehetővé: fúrást, maratásgátlást és galvanizálás-gátlást, nyomtatást és annak eltávolítását, galvanizálást és marást. A szokásos eljárásoknál mindezen lépések elvégzésére szükség van. A lyukaknak vezető anyagokkal való megtöltését azonban egyéb úton is el lehet végezni. így például a lyukakat teljesen be is tölthetjük és a kívánt átmérőt csak ezt követően fúrhatjuk ki a kívánt átmérőre. A találmány ezenkívül lehetővé teszi az áramköri vezetőelrendezés utólagos fémezését is, amelyet galvanikus vagy egyéb úton végzünk el. Ezen műveletek közül a tiszta kémiai kiválasztás a kiválasztott anyag megfelelő homogenitása miatt az egyéb módszerekkel szemben előnyösebbnek bizonyul. A találmány megértésének megkönnyítése céljából a továbbiakban példákat ismertetünk, amelyek kapcsán a rajzra hivatkozunk. A rajzon az 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2